Kisebb városoknak, országoknak is lesz esélye olimpiát rendezni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság legújabb javaslatcsomagja alapján. Az új feltételrendszernek köszönhetően Budapest és Magyarország meggyőző érveket tud felsorakoztatni maga mellett, pályázni azonban csak akkor érdemes, ha az olimpia megrendezése nem önmagában cél, hanem egy fontos mérföldkő egy hosszabb távú nemzetgazdasági és fejlesztési tervben - állítják a KPMG szakértői.
A Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia keretében a kormány olyan alapvető célokat fogalmazott meg a 2014-2020 közötti időszakra, mint a megyeszékhelyek bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba, illetve az országhatárok elérése gyorsforgalmi utakon - ezek megvalósításának feltételeit határozatban tette közzé a kormány a csütörtöki Magyar Közlönyben.
Ma délután elindította a kikötői alapinfrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése (KÖZOP-2015-4.7) pályázat társadalmi egyeztetését a kormány a palyazat.gov.hu oldalon és a várhatóan 1 milliárd forintos idei keretösszegű pályázatra a szakmai véleményeket március 8-ig lehet elküldeni ezen a linken keresztül.
Ma elindította a "Speciális infrastruktúra fejlesztés és eszközbeszerzés a felsőoktatásban" című (TIOP-1.3.1-14/1) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetését a kormány hivatalos pályázati oldala, és amely alapján majd meghirdetik a 3 milliárd forintos keretösszegű pályázati kiírást. A konstrukció keretében két komponensben nyújtható be pályázat, de mindössze 1-3 nyertes pályázat várható. A kiírás szerint konzorciumok nem pályázhatnak és csak olyan központi költségvetési (irányítási) szerv nyújthat be pályázatot, amelynek a konvergencia régiókban van székhelye.
Az előzetesen kiszivárgott tervekkel lényegében összhangban egy 315 milliárd eurót kitevő, 2015-2017 közötti időszakra vonatkozó beruházási tervet jelentett be ma az Európai Bizottság elnöke, amelynek célja, hogy Európa újból elinduljon a növekedés útján és több mint 1 millió ember kerüljön vissza a munkaerőpiacra. Az egész csomag lényege, hogy a minimális közös költségvetési források hatásfokát pénzügyi innovációk segítségével tizenötszörösére növelik, azaz leegyszerűsítve tőkeáttételes beruházási tervről beszélünk.
Infrastrukturális beruházásokat tanácsol a világ országainak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a gazdasági növekedés rövid és hossz
Közép-Kelet-Európának 100 milliárd dollár értékű forrásra lesz szüksége a magánszektorból ahhoz, hogy a jövőben finanszírozni tudja infrastruktúra-projektjeit - áll a Standard & Poor Rating Services új jelentésében.
A magyar kis- és közepes vállalkozásoknak jutó uniós forrásokról, a munkahelyteremtés támogatásáról, a külföldi munkavállalásról, valamint a tervezett infrastrukturális fejlesztésekről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök kedden Baján, a helyi televíziónak adott interjújában.
Visszamenőleges adóztatás réme kísértette meg a hazai útépítő cégeket a héten, miközben hasonló nem várt kormányzati lépések már a hazai gazdaság több más szektorárnak szereplőjét is elérték az elmúlt időszakban. Az európai zöldenergia-szektor a válság óta szintén bővelkedett a nem konvencionális szabályozási lépésekben, aminek hatására a elindult a gondolkodás a piacon, hogy miként is lehetne kezelni ezeket a kockázatokat.
Készülnek a hatástanulmányok az ipari rezsicsökkentéshez, döntés az ősz végén várható erről, a nonprofit közműszolgáltatók nyílt versenyben jelennének meg a piacon, és a kormány tervezi a Főgáz további részvényeinek megvásárlását - többek között ezekről beszélt Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter az MTI-nek adott interjúban.
Kína csak ebben az évben annyi pénzt költ vasúthálózata fejlesztésére, amiből 260-szor épülhetne meg a 4-es metró. Így az év végéig 6 500 kilométerrel bővül az ország vasúthálózata, ami több mint az összes hazai vasútvonal fele vagy az egyenlítő hosszának egyhatoda. A fejlesztések kapcsán persze felmerül az a kérdés is, hogy lehet-e jó minőségű valami, ami ilyen döbbenetes tempóban és mértékben épül, ráadásul egy vasúti technológiai múlttal nem rendelkező országban.
Kína infrastrukturális beruházásaival az alábbi cikkben foglalkoztunk bővebben:
Ha autópálya-építésre vagy szélerőmű-telepítésre gondol, valószínűleg nem Kína jut elsőként az eszébe. Pedig az ázsiai óriás minden más országnál többet, a GDP-jének közel 9%-át költi évről évre infrastrukturális beruházásokra, ráadásul idén sokadszor jelentette be az összeg emelését egy újabb stimulus csomag keretében. Szintén kevéssé ismert, hogy Kína amellett, hogy a világ legnagyobb környezetszennyezője, a legnagyobb zöldenergia-beruházója is. A lassulási félelmek miatt a világ szeme gyakran Kínára szegeződik, így megnéztük, hogyan állnak az ország infrastruktúra-beruházásai nemzetközi összehasonlításban.
Egy friss felmérés szerint a nyugdíjalapok portfóliójában igaz, nőtt az alternatív eszközosztály részesedése, azonban a sok szakértő által favorizált infrastruktúra befektetések alig tudtak növekedést felmutatni. Az OECD szerint sokakat visszatart, hogy csak részben érhetők el fontos adatok a szektorról, a befektetők alig látnak potenciált per pillanat, míg a nagyok egymás elől veszik el a projekteket. Nagy hátrányt jelent, hogy a többség még mindig a tradicionális befektetéseket részesíti előnyben és ha teheti, nem is hagyja el az országhatárokat, pedig egy amerikai nyugdíjalap esetében igazán külföldön vannak lehetőségek - írja a Pensions & Investments.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
