A munkanélküliség gyors emelkedését megakadályozandó a Fed akkor is kamatvágásokba kezd, ha ezzel az inflációs cél elérése jócskán kitolódik – írja a Bloomberg közgazdászok megkérdezése alapján.
Mozgalmas volt a múlt hét, de ez a hét legalább annyira fontos lesz mind idehaza, mind külföldön. Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb makrogazdasági adatközlések, amelyek komoly piacmozgató hatással járhatnak ezen a héten.
Az Európai Központi Bank (EKB) fogyasztói felmérése (CES) több meglepő eredményt szállított a házartások költési szokásainak változásáról. Első pillantásra például furcsa lehet, hogy az uniós állampolgárok kereslete az alapvető szükségletekhez szükséges áruk iránti is visszaesett, miközben például a megtakarításaikat sem sajnálták arra, hogy tübbet utazhassanak. A közüzemi kiadásoknál pedig csak csekélymértékű elmozdulások látszanak. Mindez pedig azt jelezheti, hogy tartósan átalakulhat a fogyasztási szerkezet.
Egyre valószínűbb, hogy a kubai gazdaság teljesen összeomlik, a válság okozta politikai elégedetlenség pedig a Kommunista Párt hatalmát fenyegeti. Az országban áramkimaradások vannak, hiányoznak az alapélelmiszerek, a lakosság közel 5 százaléka menekült két év alatt az Egyesült Államokba. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek: még komolyabb krízis alakulhat ki, ha a jelenlegi rezsim megbukik.
A fenti, idézőjelben lévő cím talán túlzónak és hatásvadásznak tűnik, ugyanakkor meglehetősen hűen adja vissza valóságot. (Írásunk címét többek között a következő hír inspirálta.) Már amennyiben „valóság” alatt a hazai média, illetve a politikai közbeszéd egy része által az elmúlt években Svédországról kialakított képet értjük. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy ez a narratíva mennyiben tartható, amennyiben tudományos szempontok szerint összegyűjtött adatok és percepciók segítségével tárjuk fel azt, hogy valójában mit is tudunk a svéd társadalom állapotáról, és mit látunk, ha mindezt Magyarországgal hasonlítjuk össze. Jelen írás egy most kezdődő kutatás első eredményeit foglalja össze.
Japánban tavaly november óta a leggyorsabb ütemű volt az éves infláció februárban. A pénteken közzétett kormányzati adatok szerint az infláció 2,8 százalék volt, miután januárban 2,2 százalékot mértek.
Nincs már negatív kamat a világon, miután a japán jegybank 17 év után ismét kamatot emelt. A Bank of Japan immár két éve próbált szembemenni a világgal, de végül ők is kamatemelésre kényszerültek: a szimbolikus jelentőségű szigorítást mégis a jen leértékelődése követte. Nem nehéz megérteni, hogy miért, a jegybank ugyanis pontosan azt csinálja, amit az elmúlt két évben végig: a szigor felé történő látszólagos elmozdulással gumicsontot dob a piacoknak, miközben teljes erejéből élénkít tovább. A pénzpiaci folyamatok tükrében őrültségnek tűnhet a jegybank hajthatatlansága, a reálgazdasági helyzetet látva viszont meg lehet érteni a Bank of Japan álláspontját. Ám a kettős játékkal nagy kockázat jár: a japán központi banknak nincs a saját kezében a sorsa.
A Vanguard nem számít arra, hogy a Federal Reserve idén kamatcsökkentést hajt végre, dacolva a Fed tisztviselőinek véleményével, miszerint a központi bank továbbra is jó úton halad az idei három kamatcsökkentés felé – írja a CNBC.
A brit kiskereskedelmi forgalom februárban meglepően stabil maradt, az esős idő ellenére, ami általában hátráltatja a bolti vásárlásokat. A Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) jelentése szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene nem változott, és 1,3 százalékkal maradt el a COVID-19 járvány előtti, 2020-as szintektől. Ez ellentmond a Reuters által megkérdezett közgazdászok által várt 0,3 százalékos csökkenésnek.
Tegnap kamatdöntő ülést tartott a Fed, az üzeneteket pedig lazának értelmezte a piac, a dollár gyengülni kezdett tegnap este. Ez általában jó a forintnak (erősödött is este), hiszen a kockázati étvágy erősödésére utalhat. Nagy mozgás nincs, de a dollár visszaerősödésével a forint is gyengülni kezdett délután.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy mi következik a Fed szerdai kamatdöntése után, mit üzen a piacoknak Jerome Powell Fed elnök tájékoztatója és ez mit jelent a forint szempontjából. Vendégünk volt Zsoldos Ákos, a Portfolio makroelemzője. A második részben a betéti kamatsapka eltörléséről kérdeztük Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét. És szó volt arról is, hogy ez az intézkedés beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket.
A kormány fokozatosan mérsékli a költségvetési hiány mértékét, így a mutató az idei évben 4,5 százalék, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet Varga Mihály szerint – derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből. A növekedést idén 2 és 3% köré várják, ami gyengébb növekedést jelent a korábbi előrejelzésekhez képest.
A hazai dohányfogyasztás 2015 óta egyetlen negyedévben sem csökkent akkorát, mint 2023 negyedik negyedévében, amely vélhetően nem független a reálbércsökkenéstől sem. Eközben a fogyasztás átterelődik az alternatív dohánytermékekre.
A várakozásoknak megfelelően nem módosította tavaly augusztus óta érvényes, 5,25 százalékos alapkamatát idei második kamatdöntő ülésén a Bank of England.
A Svájci Nemzeti Bank az infláció elleni sikeres küzdelem eredményeként, 25 bázisponttal 1,50%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot és a látra szóló betétek kamatát is, ezzel meglepetést okozva a piacoknak és lendületet adva a zürichi tőzsdei részvényeknek.
A Magyar Nemzeti Bank mindig is nyitott volt arra, hogy a hazai gazdaságot érintő kérdésekben korrekt vitát folytasson. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy e viták lefolytatása során határozottan a szakmaiság és a tényeken alapuló állítások hívei vagyunk, és ezt várjuk el a vitában részt vevő felektől is. Kisgergely Kornél, az Eximbank vezérigazgatójának válaszcikke több olyan állítást tartalmaz, amelyek nem állnak összhangban az adatokkal. A továbbiakban ezek közül emelünk ki néhányat.
Kijöttek a friss beszerzésmenedzser-index adatok márciusból, amelyek nem mutatnak kedvező képet Németországból, az ipari szereplők továbbra is kifejezetten rossz állapotokról számoltak be.
A Federal Reserve magyar idő szerint este 7-kor tette közzé kamatdöntő üléséről szóló közleményét és a makrogazdasági előrejelzéseket. A jegybank nem módosított az irányadó kamaton, az idei évre vonatkozó kamatelőrejelzése sem változott – utóbbinak nem sok híja volt. A jegybank szerint a gazdaság még a korábban várthoz képest is kevesebb karcolással fogja átvészelni az infláció elleni harcot – konkrétan nem vár érdemi lassulást a Fed –, az infláció elleni harc viszont picivel tovább tarthat, mint korábban gondolták. Jerome Powell elnök megtartotta a sajtótájékoztatót, amelyen bejelentette a mennyiségi szigorítás közeljövőben várható kivezetését, valamint elmondta, hogy a vártnál magasabb infláció nem tántorította el a Fedet a jövőbeli kamatvágásoktól. Ám mielőtt meglépik a csökkentést, kell még pár biztató adat.
A februári 50 bázispont után márciusban is 50 bázisponttal 5,75%-ra csökkentette az alapkamatot a cseh jegybank – jelentette be Jakub Holas, a jegybank szóvivője szerdán Prágában a banktanács ülése utáni sajtótájékoztatón. Előtte decemberben még 25 bázispontos volt a vágás mértéke, és a mostani utolsó lépéssel a kamatszint 2022 júniusa óta a legalacsonyabbra mérséklődött.
Mondhatni tökéletes vihar pusztít a globális kakaópiacon, a radikálisan bezuhanó afrikai termelésnek köszönhetően a bitcoint és az Nvidiát megszégyenítő tempóval lőtt ki a kakaó árupiaci jegyzése. Ebben a környezetben egyre kétségbeesettebb lépésekre kényszerülnek a nagy édességgyártók: fokozatosan építik be az árakba a megugró költségeket, emellett többen csökkentik a csokoládé méretét, de vannak, akik még a csokoládé alapanyagát, a kakaót is kiveszik az egyenletből. Adódik a kérdés: miért ilyen kétségbeejtő a helyzet a globális kakaópiacon? Meddig maradhatnak az egekben az árak, mi kéne ahhoz, hogy javuljon a helyzet?