Rövid távon a megemelkedett energiaárak, az infláció, a növekvő hozamkörnyezet és a gazdasági lassulás kényszeríti alkalmazkodásra a megtakarítások és befektetések piacának kereslet- és kínálatoldali szereplőit egyaránt. De mi lesz a következő egy-két évtized nagy sztorija? Mibe fognak tudni fektetni a jövő generációi? Ezeket a kérdéseket járták körbe a szakértők a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciáján.
Elkezdődtek a 2023-as bérekről szóló tárgyalások a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány között. A minimálbérre, a garantált bérminimumra, illetve a béremelési ajánlásra egyik tárgyalófél részéről sem érkezett konkrét javaslat. Ennek pedig a legfőbb oka a rendkívül bizonytalan gazdasági helyzet. A szakszervezetek is látják, hogy hiába magas, már 20 százalék feletti infláció, miközben szárnyalnak az energiaárak, így sokszor a cégeknél már a működőképesség megmaradása a tét. Most abban próbálnak megegyezni a felek, hogy a KSH számai, az MNB, illetve a Pénzügyminisztérium jövő évi várakozásaiból olyan mutatókat hozzanak össze, amivel nagyjából meghatározható, hogy milyen lehet a magyar vállalati szektor béremelési képessége. Október végén várható az újabb tárgyalási forduló. Az már biztosnak látszik, hogy az inflációnál nagyobb béremelés nehezen kivitelezhető, a magasabb bérkategóriákban pedig a fizetésük vásárlóértékéből jövőre mindenképpen fel kell majd valamennyit adniuk.
Az elmúlt napokban elképesztően volatilisen alakul a kereskedés a tengerentúli tőzsdéken, ma éppen felfelé vették az irányt a vezető részvényindexek. A ralit több körülmény is fűtheti, többek között a remek európai részvénypiaci hangulat is átragadhatott az amerikai piacra, emellett kimondottan pozitív felütéssel indította a harmadik negyedéves gyorsjelentési szezont a Bank of America, de technikai szempontból is fontos szinthez érkeztünk a pénteki esés után az egyik vezető részvényindexnél, az S&P 500-nál.
A bitcoin és más altcoinok is mérsékelt emelkedéssel kezdik a hetet, a befektetők azonban összességében kivárnak a héten kezdődő harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon előtt, hiszen a publikált adatok a recessziós félelmek közepette alapvetően megváltoztathatják a nemzetközi részvény-, és kriptovalutapiaci hangulatot egyaránt - írja a Barron's.
Jelenleg hihetetlenül nagyok a gazdasági teherbíró képességekben megmutatkozó különbségek az Egyesült Államok és a világ többi része között. Miközben az USA úgy viseli az egy év alatt a nulláról 4,5 százalékra emelkedő kétéves amerikai államkötvényhozamot, hogy közben 53 éves mélyponton van a munkanélküliség, addig a világ többi részén egyre komolyabb problémákat okoz a dollárszűke és az elszálló hozamszintek. A Fed még nem akar engedni szigorítási elképzeléseiből, ám könnyen lehet, hogy valamilyen rendszerszintű kockázat hamarabb üti fel a fejét a világban, minthogy az amerikai jegybank inflációellenes harca sikeres lenne. Egy ilyen helyzetben jöhet el a Fed „Legyen meg a ti akaratotok!” pillanata.
A Morgan Stanley közismerten borúlátó stratégája szerint amennyiben nem kerül hivatalosan recesszióba a gazdaság és nem térnek el a nagyvállalatok bevételei jelentősen az elemzői várakozásoktól a következő gyorsjelentési szezon során, akkor az amerikai részvénypiacon jöhet egy rövid távú tartó rali.
Az amerikaiak 33 százaléka választaná újra Joe Bident, ha most lenne az elnökválasztás, januárban ez a szám még 36 százalék volt, az elnök gazdaságpolitikai intézkedéseit 62 százalék elutasítja - derült ki egy vasárnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból.
A múlt héten történelmi mélypontra zuhant a forint, majd a Magyar Nemzeti Bank rendkívüli szigorításának hatására erősödésbe kezdett. Ilyen kiélezett devizapiaci környezetben szólal meg a Portfolio konferenciáján Varga Mihály pénzügyminiszter, Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke, és Navracsics Tibor miniszter, aki a forint szempontjából kritikusan fontos EU-s forrásokért zajló tárgyalásokat irányítja. Az év egyik legfontosabb gazdasági eseményre szerdán kerül sor, de ezen felül egyéb fontos események is lesznek a héten.
Az már senkinek sem meglepetés, hogy a forint gyengülő trendben van az euróval szemben, hiszen amíg korábban a magas nyomású gazdaság receptje, addig most a válságok taszították a mélybe a hazai devizát. Ez ellen ilyenkor szinte tehetetlennek tűnik a gazdaságpolitika. Amíg korábban éves szinten kb. 5%-ot esett a forint, idén már ennek a többszöröse a gyengülés. A tartósan 400 forint feletti árfolyammal és az innen is folytatódó leértékelődéssel egy új helyzet alakult ki: a hazai deviza „rossz társaságba” keveredett.
Komoly mélyrepülés volt a magyar fizetőeszköz számára eddig a 2022-es év, a dollár menedékvaluta-szerepének megerősödése és a magyar gazdaság energiafüggősége okozta romló külkereskedelmi mérleg mellett számos egyéb körülmény is összeesküdött a forint ellen, amiknek köszönhetően az egyik legrosszabbul teljesítő devizaként szerepel idén a dollárral szemben a magyar fizetőeszköz. Az extrém árfolyammozgás érthető módon keserű szájízt kölcsönöz sok hazai kisbefektetőnek, az elmúlt hetekben több közösségi befektetési platformon is divatossá vált a forint árfolyamának fejletlenebb országok pénznemeivel való összehasonlítása. De hogy miért tudtak az afrikai és a közép-ázsiai országok pénzei sokkal jobban teljesíteni a dollárhoz képest és hogy egyáltalán hogy is kell értelmezni a fennálló paritásokat, az már egy másik kérdés.
Joe Biden amerikai elnök szombaton úgy nyilatkozott, hogy nem aggódik az erős dollár gazdasági hatásai miatt, a világ többi részére gyakorolt hatása miatt viszont annál inkább - számol be a Reuters.
A Bank of England valószínűleg az eddig vártnál is erőteljesebb monetáris válaszlépésekkel lesz kénytelen reagálni az inflációs folyamatokra - mondta szombaton a brit jegybank kormányzója.
Pierre Wunsch, az EKB Kormányzótanácsának tagja szerint a kormányok energiaválság enyhítésére tett erőfeszítései azzal a kockázattal járnak, hogy az Európai Központi Bankot a rekordszintű infláció elleni küzdelemben agresszívebb kamatemelésre kényszerítik.
Az Európai Központi Banknak (EKB) az infláció megfékezéséhez további kamatemeléseket kell végrehajtania még a recessziós kockázattal szemben is, valamint meg kellene vizsgálnia eszközállománya csökkentésének a megkezdését is - mondta Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke szombaton.
Számszerűen soha, a százalékos változást tekintve pedig 2009 április 2. óta nem szárnyalt ekkorát egy nap alatt a forint, mint pénteken az euróval szemben – derült ki a Portfolio vizsgálatából. Ehhez drasztikus kamatemelési bejelentések kellettek a Magyar Nemzeti Banktól, amelyek részben a forint gyengülésére játszó spekulatív pozíciók felszámolását célozták és részben éppen ez váltotta ki az ugrásszerű erősödést. Egyelőre a piaci szereplők is találgatják, hogy a jegybank friss lépései képesek lesznek-e tartósan stabilizálni, illetve erősíteni a forintot, mindenesetre ahogy egyikük fogalmazott: a pénteki még itthon is „szemöldököt felhúzó lépés” volt, ami fájdalmasan megdrágította a forint gyengülésére játszó pozíciók felvételét és fenntartását.
A szeptember volt az első hónap, hogy idén visszaesett az átlagkereset reálértéke. Az infláció drasztikus emelkedésével nem tartják az ütemet a bérek, miután a vállalatok egyre kedvezőtlenebb gazdasági környezettel találkoznak. A következő hónapokban még magasabb lesz a pénzromlás üteme, ami hosszú évek óta nem látott visszaesést hoz majd a keresetek vásárlóerejében.
A vártnál nagyobb mértékben emelkedett októberre vonatkozóan a Michigan Egyetem amerikai fogyasztói hangulatindexe, de továbbra is bizonytalan kilátásokat tárt fel a fogyasztók körében emelkedő inflációs várakozások mellett.
Egyre reálisabb veszélyként fenyeget a recesszió, a mögöttünk álló hónapokban rég nem látott bizonytalanság uralkodott és uralkodik a tőzsdéken, a globális események valósággal szétzúzták a befektetői hangulatot. Persze nem minden eszközosztály esett, a nyersanyagpiacon több olyan termék is van, amelyek árfolyama továbbra is jóval feljebb van év elejéhez képest, elsősorban az energiapiaci termékekre lehet itt godolni az Európára leselkedő energiaválság apropóján. Ilyen bizonytalan szituációban és "az ablakon kopogó recesszióval" a tudatban felértékelődhetnek a biztos pénzáramot generáló osztalékrészvények a befektetések területén, és mivel jelenleg az energiaszektor van a figyelem fókuszában, érdekes lehet megnézni a magas osztalékot fizető, legnagyobb energiavállalatok helyzetét és kilátásait.
Nem sikerült megfordítani a megújított lakossági állampapírok elindulásával a hónapok óta látott negatív trendet: szeptemberben további közel 500 milliárd forinttal csökkent a forintos lakossági papírok állománya. Ezzel gyakorlatilag kitörlődött az elmúlt 3 év emelkedése a lakossági papírok piacán. Az október viszont hozhat már változást.