Boris Johnson szerint egyértelmű jelek vannak arra, hogy Oroszország inváziót tervez, már a szakadék szélén állunk. A brit miniszterelnök úgy gondolja, Vlagyimir Putyin már a következő 48 órában támadást indíthat Ukrajna ellen - számolt be a Sky News.
Perceken belül bombák hullhatnak Ukrajnára, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök kiadta a parancsot - figyelmeztetett a fegyveres erőkért felelős brit védelmi államtitkár, James Heappey a Sky News beszámolója szerint.
Az orosz-ukrán háború közelgő esélyére hétfőn reggel jelentős drágulás alakult ki az európai vezető áram- és gázpiaci kontraktusokban részben amiatt, mert a péntek esti amerikai kijelentéseket csak most tudták lereagálni az energiapiaci szereplők.
Miután félreérthető módon olyan kijelentést tett hétfő reggel Ukrajna Egyesült Királyságba akkreditált nagykövete a BBC-nek, hogy Ukrajna akár hajlandó lehet feladni a NATO-csatlakozási törekvést is az orosz háború elkerülése érdekében, máris jelentősen pontosította kijelentését.
Letelt a 48 órás határidő, de Moszkva nem adott magyarázatot Kijevnek az Ukrajnával szomszédos területeken és az ideiglenesen megszállt Krím-félszigeten folytatott katonai tevékenységéről - közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap a Twitteren.
Határozatlan ideig leállította Ukrajnába irányuló járatait szombaton a holland KLM légitársaság – írja a CNBC. Közben más légitársaságok is léptek a háborús fenyegetést látva, egyre többen állítják le átmenetileg gépeiket.
Oroszország bármelyik nap megindíthatja invázióját Ukrajna ellen és várhatóan meglepetésszerű ürügyet kreál majd erre – mondta vasárnap Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Az oroszok továbbra is tartják magukat ahhoz, hogy hisztériakeltés folyik, nem terveznek támadást. A következő napokban a német kancellár próbálhatja elsimítani a viszályt, Olaf Scholz előbb Kijevbe, majd Moszkvába utazik tárgyalni.
Nagyon gyorsan „megbolondulhatnak a dolgok” Ukrajna körül – véli Joe Biden amerikai elnök, aki egyszerre arra kért minden amerikai állampolgárt, hogy azonnal hagyják el az országot – írja az NBC News.
Irak törlesztette a Kuvait 1990-ben történt megszállásának következményeként megítélt 52,4 milliárd dolláros (16 ezer milliárd forintnyi) - magánszemélyeknek, vállalatoknak és kormányoknak - fizetendő kártérítés utolsó részletét - közölte szerdán az ENSZ kártérítési igényekkel foglalkozó kompenzációs bizottsága (UNCC).
Rendkívül elhanyagolt állapotban volt az ukrán haderő 2014-ben, amikor a donyeci konfliktus kirobbant, részben ez is vezetett oda, hogy Oroszország gyakorlatilag egy puskalövés nélkül annektálni tudta a Krímet és a Donyec-medencét uraló szakadárok ellen indított "terrorellenes hadműveletek" is befuccsoltak. Az ukrán haderő ütőképességének növelése végett számos nyugati ország öntötte a fegyvereket, katonai felszereléseket Ukrajnába az elmúlt években, az idei vélt vagy valós orosz fenyegetés miatt pedig különösen megugrott a nyugati katonai támogatás volumene. Hiába a nagy összegek, óriási szállítmányok, heves politikai üzenetek, valójában kevés olyan fegyver érkezett Ukrajnába nyugatról, mellyel érdemi elrettentő erőt tudnak állítani egy esetleges orosz invázióval szemben.
Az Európai Unió tagállamai megállapodtak arról, hogy kemény szankciókkal lépnek fel Oroszországgal szemben amennyiben megtámadja Ukrajnát. A részletekről szóban egyeztettek, de írásos javaslat még nem született – írja a Bloomberg.
Németország, Lengyelország és Franciaország meg akarja akadályozni a háborút Európában - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár az ukrán-orosz katonai feszültséggel kapcsolatban a három ország weimari háromszögnek nevezett konzultációs fórumának csúcsértekezlete előtt kedden Berlinben.
Mivel Oroszország és Ukrajna is számos áru- és nyersanyagpiacon a világ egyik legnagyobb exportőre, így már önmagában a tartós katonai szembenállás is magasan tarthatja az év során ezen piacok árait, egy katonai összecsapás pedig az egekbe repítheti az árakat akár a fizikai áruhiány, akár a nyugati és orosz kölcsönös szankciós lépések hatására.
Két fő csatornán keresztül érintheti a kelet-közép-európai országokat az orosz-ukrán konfliktus további romlása – vélekednek a Societé Generale (SocGen) elemzői. A francia befektetési bank szerint, ha jelentősen elromlik a hangulat, akkor elsősorban az MNB léphet a még erőteljesebb kamatemelések felé.
Ismét egy válság, és Európa ismét csak az oldalvonalról asszisztál hozzá – mondhatnánk csüggedten az immár két hónapja érlelődő ukrán helyzet kapcsán. De a dolog még ennél is kellemetlenebb. Ezúttal ugyanis az EU úgy nem rúg labdába sem, hogy az elmúlt években a „stratégiai autonómia” és „európai szuverenitás” fogalmak úton-útfélen hangoztatásával feltupírozta a hozzá fűzött reményeket. S ellentétben az indiai-csendes-óceáni térség, Irán vagy éppen az afganisztáni tálibok ügyével, ami most zajlik, az a saját földrészén, közvetlenül az ő bőrére megy. De mit is várhatunk tőle? Hiszen a tagállamai az Oroszországot, Amerikát, saját fenyegetettségüket vagy biztonságukat érintő alapkérdésekben sem értenek egyet. Az egyetlen közös cél most EU-szinten az, hogy az Unió ne tűnjön teljesen feleslegesnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nem feszültebb a helyzet Ukrajna oroszországi határainál most, mint 2021 elején volt, amikor nagyszabású orosz hadgyakorlatok zajlottak.
A NATO keményen dolgozik a legjobb, a békés politikai megoldás elérésére Oroszországgal, de felkészült arra is, ha Moszkva ismét erőszakot alkalmazna szomszédjával, Ukrajnával szemben - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, az Atlanti Tanács nevű washingtoni székhelyű amerikai elemzőközpont által szervezett online beszélgetésen pénteken.
Oroszország nem akar háborút, de nem hagyja, hogy semmibe vegyék biztonsági érdekeit - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken, négy orosz rádióadónak nyilatkozva.
Elfogadhatatlannak tartja az Ukrajnával való háború gondolatát Oroszország – nyilatkozta Alekszej Zajcev, az orosz külügyminisztérium szóvivője a CNN beszámolója szerint.