Nagy kérdés volt a megnövekedett lakossági kereslet miatt, hogy mi lesz a sorsa a maximum 25 évre, legfeljebb fix 2,5%-os kamattal igénybe vehető zöld lakáshitelnek. Patai Mihály MNB-alelnök az MTI-nek nyilatkozva elárulta, hogy gondolkodnak a hitelprogram kiterjesztésében, ennek ügyét a monetáris tanács elé viszik.
A Budapest Bank 6,2 milliárd forint teljes átfogó eredményt és 13,8 milliárd forint konszolidált, adózás előtti eredményt ért el 2021-ben a bank auditált pénzügyi jelentése alapján – közölte a társaság.
2014. november 9-én, egy szép őszi vasárnapi napon az MNB, a kormány és a Magyar Bankszövetség úgy döntött, végrehajtja több mint 2400 milliárd forintnyi devizaalapú jelzáloghitel forintosítását. Tökéletesnek bizonyult az időzítés: az MNB devizatartalékából már kigazdálkodható volt erre 8-9 milliárd euró, és sikerült megúszni a svájci jegybank két hónappal későbbi, a frankárfolyam elengedéséről szóló döntését. Kísértetiesen hasonló most a helyzet: mintegy 1800 milliárd forintnyi változó kamatozású jelzáloghitelnél lenne szükség hasonló huszárvágásra, miután az eddigi megoldási kísérletek kudarcot vallottak. Az idő múlásával és a kamatkörnyezet emelkedésével sajnos egyre kisebb az esélye annak, hogy a kamatok széleskörű „piaci” fixálása lesz az új, jól sikerült „forintosítás”, pedig talán most még nem lenne késő meglépni.
A hazai hitelintézeti szektor tavalyi 820 milliárd forintos konszolidált eredménye kiemelkedik a nemzetközi mezőnyből – mondta az MNB alelnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában, amelyben számos banki aktualitás szóba került.
Látványosan kettészakadt a magyar lakáshitelpiac az elmúlt hónapokban: miközben hitelfelvevők tízezrei kénytelenek még a legjobb piaci hitelek közül válogatva is kiegyezni az egyre inkább 6%-ot meghaladó kamatokkal, mintegy 6500 szerencsés hitelfelvevő legfeljebb 2,5%-os kamattal úszhatja meg a lakásvásárlást a Zöld Otthon Programnak köszönhetően. Nem csoda tehát, hogy óriási versenyfutás lett a 200 milliárdos jegybanki program lehívásából. A bankok most már ott tartanak, hogy egymás után kénytelenek felfüggeszteni a hitelkérelmek befogadását, pedig a február végi MNB-adatok alapján még csak 77 milliárdos szerződéskötésnél járt négy hete program. Mégis mi történt most?
Egyre nehezebb elképzelni, mit fog kezdeni a kormány a 470 ezer családot érintő kamatstoppal, ha június 30-án lejár, úgy elszálltak ugyanis időközben a bankközi kamatok, hogy a nyár és az ősz folyamán tömegével szembesülnének bőven 30% feletti törlesztőrészlet-emelkedéssel is a jelzáloghitelesek a kamatstop kifutása esetén, amire a devizahiteles kataklizma óta nem volt példa. Addig a bankok állják a több tízmilliárdos számlát, ami nekik is egyre terhesebb.
Orbán Viktor kormányfő egy hete a helyreállítási program hitelkeretének azonnali rendelkezésre bocsátását kérte az Európai Unió vezetőitől, a miniszterelnök sajtófőnöke pedig a tegnap esti EU-csúcson azt jelezte, hogy a levél hatására máris pénzhez jut Magyarország. Valójában azonban egy ettől teljesen eltérő, támogatási jellegű forrás megszerzéséről van szó, amelyet egy e heti bizottsági javaslat tartalmazott.
60,0 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel zárta 2021-et az MKB Bank, ami hétszerese az egy évvel korábbinak, köszönhetően a profit kétharmadát hozó első félévnek. A korrigált eredmény 3,5-szereződést mutat, részben az 50%-kal növekvő kamateredménynek, részben a hozamok emelkedéséből fakadó átértékelődési eredménynek hála.
360 milliárd forint volt a magyarországi Sberbank betétállománya a végelszámolás kezdetén – tudtuk meg a végelszámolást végző PSFN Kft.-től. Mivel az OBA betétbiztosítása ebből csak 146,7 milliárd forintra vonatkozott, elmondható, hogy 213 milliárd forintra, a betétösszegek 60%-ára nem volt biztosítás. E betétek tulajdonosai május 3-áig élhetnek hitelezői igényükkel a végelszámolónál.
A helyreállítási alapról szóló rendelet világosan lefekteti, hogy indokolni kell, ha a korábbinál több finanszírozást kér egy tagállam és részletesen be kell mutatnia, hogy pontosan mire, az pedig technikailag kifejezetten nehezen képzelhető el, hogy külön fusson egy támogatási program és külön egy hitelprogram – hallotta a Portfolio informálisan európai bizottsági körből, és ezzel összhangban lévő írásos választ kapott a Privátbankár az Európai Bizottság brüsszeli sajtóközpontjából. Ezek együtt afelé mutatnak, hogy az az Orbán Viktor magyar kormányfő által minap Brüsszelbe küldött levél, amelyben a helyreállítási hitelkeret „azonnali rendelkezésre bocsátását kéri”, nem fog célt érni rövid távon.
Április végén mintegy 37 millió amerikai diákhiteles számára ér véget a törlesztési moratórium, ha nem dönt másképp a Biden-kormány, ami a moratóriumban nem érintett tartozások tapasztalatai alapján növekvő bedőlési aránnyal fenyeget.
Francia versenytársa, a BNP Paribas, illetve számos más európai nagybank után a Credit Agricole is bejelentette, hogy felfüggeszti a szolgáltatások nyújtásában Oroszországban.
Március végéig fissített tőke-helyreállítási tervet kell benyújtania a Monte dei Paschi di Sienának az Európai Központi Bank részére, az ukrán háború azonban lényegesen befolyásolhatja a bank tőkehelyzetét, és megnehezítheti a piaci tőkebevonást.
Orbán Viktor kormányfő az Európai Unió vezetőinek írt levelében valóban kérte a helyreállítási programban elérhető hitelkeret lehívását Magyarország számára – erősítette meg az MTI-nek Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden. Aztán a kormány hivatalos oldalán is közzétették a levelet eredeti angol formájában. A kormány az ukrajnai menekültválság rendkívüli terheire hivatkozva kéri a mintegy 3400 milliárd forintnyi teljes hitelkeretet, amellyel párhuzamosan a támogatások körében is többet kér, mint ami a jelenlegi szabályrendszer alapján járna.
A magyar kormány tavaly átmenetileg lemondott róla, most viszont maradéktalanul kéri az Európai Bizottságtól azt a mintegy 3400 milliárd forintnyi EU-hitelt is, ami járna a magyar helyreállítási programból – tudta meg a 444.hu az Orbán Viktor magyar kormányfő által múlt pénteken Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levélből. Sőt, a magyar kormányfő nemcsak annyi pénzt kér, mint amennyire a jelenlegi szabályok szerint a támogatási lábban jogosultak lennénk (kb. 2070-2080 milliárdot), hanem annál érdemben többet (kb. 2511 milliárd). Sőt, a lap információi szerint a helyreállítási források jelentős részét nem is azokra a célokra költené a kormány (zöld átállás, digitalizáció, járvány hatásainak enyhítése), mint amire eredetileg szánták, hanem az orosz-ukrán háború hatásainak enyhítésével összefüggő célokra. Közben viszont Brüsszel nem erre, hanem az orosz energetikai függőség leépítésére lenne inkább hajlandó pénzt adni az első jelek szerint.
Más bankokhoz hasonlóan nem köt új üzleteket Oroszországban a francia BNP Paribas bankcsoport.
Fordulat történt év elején a személyi kölcsönöknél: a lakáshitelek után ezeknél is megindult a drágulás a kamatkörnyezet emelkedése hatására. A kisebb összegű kölcsönöknél több mint 2 százalékpontos, a nagyobb összegűeknél több mint 1 százalékpontos emelkedést látunk azóta. A teljes visszafizetendő összegben mindez már több tízezer forintos emelkedést jelent. Több banki forrásunk is tart a fogyasztás idei lefékeződésétől, ami negatívan hathat erre a hitelpiaci szegmensre, ugyanakkor óvatossá teheti a piacvesztéstől tartó bankokat a túl gyors kamatemelésekkel szemben. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
A magyar háztartások nettó vagyona 154641 milliárd forintot tett ki 2020 végén, ennek közel 50%-a van a leggazdagabb 10%-ba tartozó családok kezében. A legszegényebb és leggazdagabb háztartások közötti vagyoni szakadékot az is alátámasztja, hogy míg a leggazdagabb családok átlagvagyona közel 190 millió forint, a legszegényebbeké mínusz egymillió, tehát vagyonuk nem fedezi a kiadásaikat és kötelezettségeiket – többek között ezekhez hasonló érdekes számunkra lehet bukkanni az MNB 2020-as háztartási vagyonfelmérésének minap közzétett első eredményeiben, amiről általánosabb összefoglalóval ebben a cikkben jelentkeztünk. Az alábbiakban a vagyonos magyar családokról hozunk még egy-két érdekesebb statisztikát.
Március 7-én jelent meg az a véleményem, hogy az erősen megváltozott gazdasági környezett miatt a hazai lakásárak az év közepétől 3-5%-os csökkenést szenvedhetnek el. A reakció gyors volt: „az ingatlanárak inflációs környezetben definíciószerűen nem tudnak csökkenni…"; „hogyan csökkenhetnének a lakásárak, ha masszívan emelkednek az építőanyag költségek...". 7 év Európa-bajnok áremelkedését követően valóban nehéz elhinni, hogy az árak csökkenni is tudnak. Jelen írásomban a véleményem számszerű alátámasztása következik konkrét, múltbeli statisztikákkal.
Az EKB arra kérte az EU-s bankokat, hogy tüzetesen vizsgálják minden orosz és fehérorosz ügyfelük tranzakcióját, még az EU-s állampolgárokét is, nehogy valamilyen formában kijátsszák a Moszkva elleni nyugati szankciókat – számol be a hírről a Reuters.
Így már kevésbé jelentős a siker.
Teherán szerint bombákat helyeztek el az alkatrészekben.
Jó napokon van túl a magyar fizetőeszköz.
Biztonsági okokra hivatkozik a szlovák fél, de valamikor valahol majd lesz találkozó.
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
