Korábbi várakozásainak megfelelően 500 milliárd forint új jelzáloghitel-kihelyezésre számít idén a K&H a teljes piacon, a CSOK-támogatások volumene pedig 40 milliárd forintra rúghat. A bank részesedése nagyjából egyhatod a jelzáloghitel-piacon. A CSOK szabályozásában számítanak néhány lazításra és pontosításra a következő hónapokban.
43 millió amerikai küzd diákhitelének törlesztésével, átlagos diákhitel-tartozásuk több mint 8 millió forintnak felel meg. Ebből szinte automatikusan következik, hogy a diákhitelválság réme fontos téma lesz az idei elnökválasztási kampányban.
Immár harmadik éve nő a magyar faktoringpiac: a tavalyi 31%-os növekedés után az idei első félévben rekord mértékben, 39%-kal nőtt a forgalom. Csáki Ferenc, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke szerint nemcsak ebben, hanem az ügyfélkör összetételében is fordulat látható: a faktoring egyre inkább a nagyvállalatok (alternatív) finanszírozási formájának számít, pedig öt éve még alig vették igénybe. A kis cégek esetében egész szakmák tűntek el a válság miatt az ügyfélkörből. A piaci növekedés döntő része két nagy finanszírozóhoz köthető.
Az Erste Bank Hungary 2020-ra a három vezető bank egyike akar lenni a hazai vállalatfinanszírozási piacon - mondta Szabados Richárd, az Erste Bank Hungary vállalati üzletágvezetője az MTI-nek adott nyilatkozatában.
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. főtulajdonosa akár saját zsebből fizetne ki olyan hiteleket, amiket nem is ő halmozott fel, de azt állítja, mindenki összeesküdött ellene. A Magyar Fejlesztési Bank(MFB) ezt nem hagyhatta szó nélkül, pénteken közleményt adott ki a bank. Leszögezi, hogy minden tekintetben saját szigorú belső szabályainak megfelelően járt el, és a Zsolnay 2009 óta egyetlen forintot sem törlesztett az MFB felé fennálló tartozásából. Lehetetlen eldönteni, hogy ki mond igazat.
Mekkora összegű, futamidejű és törlesztőrészletű lakáshitelt vállalnak be manapság a magyarok? A fix vagy a változó kamatozás a menő, és használt vagy új lakásra veszünk fel inkább hitelt? Többek között ezeket a kérdéseket válaszoljuk most meg 9 pontban az MNB-től kapott információink, illetve a jegybank statisztikái alapján.
Tegnap este a BÉT honlapján árulta el az MKB, amit napközben még titkolt: a Blue Robin által eladott 15%-os részvénypakettből indul el a bank munkavállalói résztulajdonosi programja. A részvények megvásárlásához az OTP adott hitelt a munkavállalói szervezetnek a Világgazdaság szerint.
A magyar lakosság kiemelkedő mértékben preferálja a saját ingatlan birtoklását a lakásbérléssel szemben, így hazánkban különösen fontos szerepe van a lakáscélú hitelek árazásának. Ennek fényében nagy jelentőséggel bír, hogy Magyarországon az új kihelyezésű lakossági hitelek felára az elmúlt években tartósan a környező országok szintje felett alakult. Habár az utóbbi években a banki aktivitás növekedése és a gazdaság élénkülése kedvezően hatott az átlagos felárra, a fix kamatozású lakáscélú hitelek esetén az továbbra is jelentősen meghaladja a régiós átlagot. Az alábbi cikkben körbejárjuk a magas felárak kérdéskörét, valamint hogy milyen tényezők magyarázhatják a felárakban tapasztalható eltérést.
Elutasított ma az Alkotmánybíróság egy devizahiteles tüntetéssorozathoz kapcsolódó indítványt. Ez felülíratta volna azt a bírósági döntést, amely a rendőrséghez hasonlóan "megtiltotta", hogy a Kúria Markó utcai épülete előtt, illetve Orbán Viktor miniszterelnök XII. kerületi, Cinege utcai otthonánál tüntetést tartsanak. Az Ab szerint a tüntetést tiltó bírósági döntés nem volt alaptörvény-ellenes, ugyanakkor felhívta a figyelmet a testület, hogy ellentmondás van a gyülekezési jog gyakorlása és a magánélet védelme között.
Újabb kormányrendelet jelenhet meg hamarosan a családi csődvédelem részletszabályairól: ezúttal a magáncsődbe belépők vagyonának értékesítését szabályozza a kormány, a tervezet már a kormány honlapján is megjelent. Kétséges, ettől nőne-e a június elejéig mindössze 409 résztvevőt számláló konstrukció népszerűsége.
A Magyar Bankszövetség érintett tagbankjai dolgoznak azon, hogy ismét felvegyék a kapcsolatot a késedelmes jelzáloghiteles adósokkal, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előírásainak megfelelően folytatják az ügyfeleknek a felhívó levelek kiküldését - közölte Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára az MTI megkeresésére.
Egy devizahiteles demonstrációsorozat kapcsán gyülekezési jogi kérdésekben benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében tart nyilvános határozathirdetést az Alkotmánybíróság (Ab) kedden - közölte Bitskey Botond, a testület főtitkára az MTI érdeklődésére.
Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság (EB) Horvátország ellen a svájci frank alapú hitelek eurósítása miatt - közölte az N1 horvát hírcsatorna pénteken.
A Növekedési Hitelprogram (NHP) kivezető szakaszában idén eddig 4600 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vett igénybe finanszírozást mintegy 125 milliárd forint összegben - derül ki az MNB közleményéből.
A 2014-ben hatályba lépett Polgári Törvénykönyv jelentősen átalakította a zálogjogok nyilvántartásának rendszerét. Az ingó dolgokon, jogokon és követeléseken alapított zálogjogok a korábbi közhiteles zálogjogi nyilvántartás helyett a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kerülnek bejegyzésre. Ugyancsak a hitelbiztosítéki nyilvántartás tartja nyilván a lízingbeadás tényét, a faktoringot és a tulajdonjog-fenntartással történő eladás tényét.
Június 30-tól már nem csak a piaci összehasonlító adatok alapján, hozamszámítással, illetve költségalapú értékeléssel, hanem statisztikai módszerrel is meghatározható a lakóingatlanok hitelbiztosítéki értéke - hívja fel a figyelmet a Napi.hu a nemzetgazdasági miniszter Magyar Közlönyben megjelent rendeletére. A hitelbiztosítéki érték azért fontos, mert a bankok ehhez mérik az adható hitel nagyságát.
A hitelkiváltásoktól eltekintve legutóbb 2008 decemberében vett fel annyi lakáshitelt a magyar lakosság, mint idén májusban. Most már a fogyasztási hitelezés is egyértelműen élénkül. Az MNB ma közzétett adataiból az is kiderül, hogy májusban nagy összegben váltottunk vissza devizabetéteket, a vállalati hitelezés pedig csak egy szűk szempont alapján látszik élénkülni.
Tavaly tavasszal, amikor a devizahitelek elszámolása megtörtént, közel 145 ezer árfolyamgátas jelzáloghiteles lélegzett fel, mondván, megszűnt a gyűjtőszámlás tartozása. Közel 25 ezren voltak csak, akiknek megmaradt. Ez volt ugye az a fokozatosan halmozódó tőkeösszeg, amelyet 2012 tavaszától kezdődően azért nem törlesztettek az árfolyamgátasok, mert 180 forintos frankárfolyamon rögzítették a törlesztőrészletüket. Igen ám, de arról sokan megfeledkeztek (vagy nem olvasták akkori figyelmeztetésünk), hogy a forintosítással egyidejűleg a törlesztőrészlet törvény szerint mesterségesen alacsony, a 180 forintnak megfelelő szinten maradt. Ennek súlyos következménye lehet: akiknek az elszámolás során nem csökkent eléggé a tőketartozásuk, azok az árfolyamgátba való belépéstől számítva 5 év múltán, vagyis akár már 2017 tavaszától a havi terhük megemelkedésére számíthatnak. Úgy látjuk, a bankok többsége nem hívta fel kellően ügyfelei figyelmét erre a veszélyre.
Példátlanul kedvező feltételekkel, valóban nulla százalékos kamattal indult el a napokban az első uniós kkv-hitel Magyarországon, és számos további konstrukció jön még olyan cégeknek is, amelyek eddig kiszorultak az olcsó banki finanszírozási lehetőségek köréből. Hol és mikortól lehet ezeket elérni, illetve milyen fejlesztésekre kérhetők? Mikre kell odafigyelni az EU-s visszatérítendő pénzügyi eszköz források igénylése során? Ezekre és számos más fontos kérdésre kaphatunk választ azon az országos előadássorozaton, amelyet a Portfolio az MFB Bankkal és négy hitelintézettel közösen szervez június során. Ennek keretében mSzegedre holnap pedig végül Székesfehérvárra ér a rendezvénysorozat.
A Magyar Nemzeti Bank felülvizsgálta az anticiklikus tőkepufferráta 2016. január 1-jétől alkalmazandó mértékét. Mivel a tapasztalt ciklikus rendszerkockázatok alacsony szintje nem indokolja az anticiklikus tőkepufferráta mértékének emelését, a Pénzügyi Stabilitási Tanács a hitelezés támogatása érdekében a 0 százalékos szint fenntartásáról döntött.