A papírforma szerint már 2024 egészében emelkednie kellett volna a kiskereskedelmi forgalomnak. Bár még nem ismerjük a teljes tavalyi reálbér-adatot, az 9 százalék felett lehetett. A teljes lakossági reáljövedelem-növekedés 5 százalék körül volt, ezzel szemben a kiskereskedelem 3 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A háztartások fogyasztási kiadásai az első 9 hónapban 4,1 százalékkal emelkedtek a KSH szerint.
Az adatok között ellentmondás feszül, hiszen a reáljövedelmek alapján a kiskereskedelmi forgalomnak lendületesebben kellett volna nőnie a 3 százaléknál és az sem biztató, hogy fix (2021) bázison nézve alig mozdult a volumen.
A decemberi kiskereskedelmi adatot majd február elején ismerjük meg, de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrég arról beszélt - a tárcája új feladatai kapcsán tartott sajtótájékoztatón - hogy az év utolsó napján a forgalomban visszaesés lesz mert 23. után egy hatnapos összefüggő ünnep volt, rendkívül sok ember utazott el belföldre, vagy külföldre.
Arra, hogy a kiskereskedelem növekedése miért maradt el a reáljövedelme növekedésétől, több magyarázat is született.
- Az egyik ok, hogy az emberek a szolgáltatásokra költöttek a termékek helyett, ezek ára pedig jelentősen emelkedett, hiszen sok cég tavaly év elején érvényesítette áraiban a 2023-as inflációt. A szolgáltatásokon belül - ahogy arra Neubauer Katalin, a Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Portfolio Checklist különkiadásában is felhívta a figyelmet - kiemelkedik a magánegészségügy, amelyre szintén egyre többet költenek a magyarok.
- A másik magyarázat a megtakarítási ráta emelkedése, hiszen 2024 ideális év volt arra, hogy a magyarok a korábban leapadt megtakarításaikat visszatöltsék.
- Szintén közrejátszhatott a háborús kommunikáció, amely növelte a bizonytalanságot.
Ugyanakkor bármelyik volt is, nagy esély van arra, hogy "oldódjon az óvatosság" és meginduljon a költés a boltokban, ahogy azt láthattuk októberben és novemberben is. A magyar stagnálás nem volt kuriózum, ha az Európai Unió átlagát nézzük, a régióban azonban a gyengébben teljesítő országok között vagyunk.
Az EU-ban szintén régóta a 2021-es szint környékén mozog a kiskereskedelmi forgalom volumene, de 2024 második felétől kirajzolódik egy emelkedő tendencia, ahogy az a lenti grafikonon is látszik. Ez indult meg Magyarországon, bár ahhoz, hogy egyértelmű emelkedésről beszélhessünk, kell még néhány hónapnyi adat.
Egészen más kép rajzolódik ki a V4-országokkal összevetve. A legerősebb helyzetben - önmagához képest - Lengyelország áll, de ott évek óta nincs növekedés, az a koronavírus-járványt követően megtörtént. Szlovákiában láthatóan lendületesen emelkedik a boltok forgalma és már rég elhagyták a 2021-e szintet. Csehország görbéje a magyaréhoz hasonló, de alacsonyabb bázissal, sok múlik a következő hónapokon, amikor kiderül, hogy nyílik az olló a két ország között, esetleg zárul, vagy marad a távolság.
Beszédes ugyanakkor az, hogy az alacsonyabb szintről emelkedő országok kiskereskedelme, milyen utat járt be az elmúlt években. A román, a bolgár és a horvát piac is szárnyal, a magyarral semmilyen hasonlóságot nem mutat a boltok forgalma.
Bár a decemberi kiskereskedelmi adatot még ismerjük, azt tudjuk, hogy a gazdaságban erősödik az inflációs nyomás. Az utolsó hónap 4,6 százalékos adata magasabb, mint az egész éves 3,7 százalék és meghaladta még az elemzői várakozásokat is. Az semmiképpen nem segíti a bolti fogyasztás élénkülését, hogy az élelmiszerárak 5,4 százalékkal nőttek decemberben és - a monetáris politika által sem fékezett - intenzív forintgyengülés egy újabb inflációs kör kibontakozására utal.
Ha ez így lesz, akkor lassabb lesz a kiskereskedelem volumenének növekedése idén.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images