Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban interjút adott az amerikai CNBC gazdasági portál egyik riporterének, Hadley Gamblenek, közben pedig elejtett egy olyan megjegyzést, melyet Amerika több sajtóterméke is hevesen kritizálni kezdett annak szexista mivolta miatt.
„Majdnem minden, ami félremehetett, az félrement” – gyakorlatilag ez a legfőbb magyarázat arra, hogy Kínától kezdve Európán át az Egyesült Államokig mindenhol elképesztő áremelkedések mutatkoznak a főbb enerigahordozókban, és ez a gazdasági kilábalás ütemére is visszahat, miközben az eddig is megemelkedett inflációs pályát tovább emeli.
Az október 21-22-i EU-csúcson domináns téma lesz az energiaárak elszabadulása, és rá pár napra, október 26-án rendkívüli miniszteri tanácsülést is tartanak ugyanerről a témáról Luxembourgban - derül ki az Európai Tanács ülésnaptárából.
Rekordmennyiségű gázt exportálhat Oroszország idén a világpiacra, és erre vonatkozó kérés esetén Európába is kész többet szállítani - jelentette ki Vlagyimir Putyin szerdán Moszkvában az Oroszországi Energiahét elnevezésű rendezvényen.
Ahhoz, hogy 2050-re valóban megvalósuljon a nettó zéró ÜGH-kibocsátás, a megújuló energiák részesedésének a tavalyi 12%-ról több mint kétharmadra kell nőni az éves globális energiamixben és ehhez a jelenleginél háromszor több befektetés kell már 2030-ig a megújuló energiákba, amelyhez világos gazdaságpolitikai döntések kellenek – hangsúlyozta a Nemzeti Energia Ügynökség (IEA) a szerdán kiadott éves jelentésében. Ez a hónap végi glasgow-i ENSZ klímacsúcsra hangolva azt is üzeni, hogy ha csak a jelenlegi fontolva haladás forgatókönyve szerint változik a világ energiafelhasználása, akkor 2100-ra 2,6 Celsius fokkal nő a globális átlaghőmérséklet az ipari korszak előttihez képest, azaz drámai éghajlati következmények lehetnek. A jelentés felvázolja az előttünk álló évtizedek várható energiaszükségleti pályáját is, amelyből kiderül például, hogy egyelőre még nőni fog a gáz- és olajfogyasztás, az utóbbinál azonban már első alkalommal tetőzést vár a 2030-as évek elejére.
Szerdán azt jelentette be a legnagyobb csehországi földgázszolgáltató, az innogy Energie (a német REWE utódja), hogy november 20-tól 10,6 százalékkal emeli a gázárakat. A lépést az innogy Energie is a világpiaci gázárak emelkedésével indokolja, amire hivatkozva váratlanul tevékenysége megszüntetését jelentette be szintén szerdán a legnagyobb cseh alternatív energiacég.
A gáztárolókba szeptember 30-ig betárolt több mint 5 milliárd köbméternyi földgázmennyiség, 83%-os töltöttségi szinttel biztonsággal fedezi a hazai igényeket – hangsúlyozta a szerdán kiadott közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
Az alacsony tárolói készletek, a túl közeledte és a korlátozott kínálat miatt a vezető európai gázpiacokon 6-10%-os ugrás látszik hétfőn a pénteki záróárakhoz képest, amely az olajpiacon is felfelé hajtja az árakat az átpártoló kereslet és korlátozott kínálat miatt. Ezért az Európában irányadó Brent típusú kőolaj ára 3, az Egyesült Államokban irányadó 7 éves csúcsra ugrott hétfőn. Mindezt idehaza is megérzik az autósok, mert a kutakon újabb áremelés várható szerdától és ebben a gyenge forintnak is van szerepe. Közben Kínában több száz bányát kellett bezárni súlyos áradások miatt, így az ottani szénhiány fokozódik, amely az LNG szállítmányok egy részét továbbra is elszívhatja Európa felől, a már eddig is ötszöröző gázárak miatt pedig a brit ipar extrém nehéz helyzetbe került. Friss híreink az energiaválságról hétfőn az alábbi hírfolyamunkban.
Az olajárak nagyot emelkedtek hétfőn, amivel egy többhetes tendecia folytatódik, mivel a főbb gazdaságokat sújtó energiaválság nem mutatja az enyhülés jeleit a gazdasági tevékenység élénkülése és a főbb termelők visszafogott kínálata közepette.
A Portfolio energetikai konferenciáján, az Energy Investment Forum 2021 rendezvényen beszélgettünk Torda Balázzsal, az OPUS TIGÁZ Zrt. és az OPUS TITÁSZ Zrt. vezérigazgatójával a cégcsoport portfóliójának szélesítéséről, a lehetséges növekedési területekről és az energiaárak emelkedésének hatásairól.
A gázárak a rezsicsökkentés miatt nem fognak emelkedni a lakosság számára Magyarországon, a földgázellátás biztonságát szavatolja a gáztározók töltöttségi szintje, valamint a frissen megkötött, hosszútávú gázszerződés - jelentette ki pénteken Brüsszelben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Ha a magyar állam a lakossági gázárban a nagykereskedő által ténylegesen fizetett gázárat venné figyelembe, akkor abból 3-6-szoros lakossági rezsiemelés következne, de nyilván hatóságilag fixált a lakossági ár – hívja fel a figyelmet a KSH adatai és az elmúlt napok tőzsdei árugrása alapján a Népszava.
Londoni piaci elemzők szerint az európai földgázárak rendkívüli emelkedése felveti annak lehetőségét, hogy az európai kormányok végső eszközként az üzleti szektor vagy a lakosság áramellátásának adagolására kényszerülhetnek, és ez érzékelhető gazdasági veszteséget okozna az euróövezetben.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) villamosenergia piacmonitoring jelentése szerint augusztusban tovább folytatódott az áram árának emelkedése az európai és a hazai piacokon.
Ma is nagy a volatilitás az európai gázpiacon, a holland TTF tőzsdén jelenleg 91 eurón áll a megawattóránkénti novemberi határidős árfolyam, ami 15 százalékos esésnek felel meg.
Az energiaárak emelkedése miatt több európai ország is úgy véli, hogy valamilyen bevatakozásra van szükség az európai energiapiacon. Az Európai Unió kormányai a héten tárgyalásokat folytatnak arról, hogy az energiaárak emelkedése összehangolt választ igényel-e, miközben a vezetők mérlegelik az európai zöld átmenetre és a téli fűtési szezon előtt a fogyasztókra gyakorolt lehetséges hatásokat, következményeket, írja a Reuters.
Jelentősen emelkedik az olasz háztartások villany- és gázszámlája, annak ellenére, hogy a kormány rögzítette a tarifaemelés felső hatrárát, anélkül még nagyobb lett volna a lakossági áremelés.
Arra kérte az ukrán kormány energiavállalatának vezetője az Egyesült Államokat és Németországot, hogy szankcionálják az orosz Gazpromot az orosz-magyar gázmegállapodás miatt – írja a Reuters.
Sok mindent lehet mondani az idei évre, csak azt nem, hogy unalmas lett volna az, amit a világ tőkepiacain láttunk. Kilenc hónap távlatából gyakorlatilag lehetetlen mindent összegezni, ami tőzsdéken történt, de annyi biztos, hogy ha a hagyományos tőkepiaci eszközöket nézzük, akkor az idei év sztárjai a nyersanyagok az eddigiek alapján. Persze az, hogy például az olaj árának meredek emelkedése már lassan a keresleti oldalon is problémákhoz vezet, nem feltétlen jó a piac szempontjából, de az egészen biztos, hogy aki idén év elején valamilyen nyersanyag pozíciót nyitott, az jó eséllyel szép profitban ül most. Utóbbi egyébként igaz jellemzően a részvényekre is, bár a vezető indexek teljesítménye elmarad valamelyest a nyersanyag-ralitól. Mindeközben természetesen a kriptovalutákról sem szabad megfeledkezni, amelyek akármekkora ütéseket kaptak idén Kínától, mégis a legjobban teljesítő befektetéseket tudhatják maguk között, elég csak ránézni a 7. legnagyobb piaci értékkel rendelkező Solanára, melynek árfolyama 9 hónap alatt több mint 9000 százalékkal emelkedett.
Globális energiaválság alakult ki az elmúlt hetekben, több fontos energiahordozó és a villamosenergia ára is meredeken emelkedik, az árak emelkedése már nem csak Európára korlátozódik, és több terméket érint, többek között a földgáz, az olaj, a szén és a villamosenergia ára is elszállt. Szabó Gergely mai előadásán beszélt arról, hogy mégis hogyan jutottunk el idáig, és milyen kockázatokkal járhat az áremelkedés, elsősorban az energiaszektor szereplőire nézve, valamint felvázolt néhány megoldást arra vonatkozóan, hogy a vállalatok hogy kezelhetik a kialakult helyzetet.