Megjelent a csütörtökön véget ért kormányülés után a késő esti Magyar Közlönyben az a határozat, amely értelmében elfogadta a kormány a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. Erről is szó lesz a Portfolio jövő csütörtöki Energy Investment Forum konferencián, amelynek egyik nyitó előadója Lantos Csaba energiaügyi miniszter lesz, még nem késő regisztrálni itt.
A közelmúltban társadalmi egyeztetésre került egy új rendelettervezet, amely jelentős változásokat hozhat a távhőrendszerek működésében Magyarországon. A rendelet célja a megújuló energiaforrások, mint a geotermia és a biomassza, nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe, csökkentve ezzel a földgázfüggőséget és a költségeket. Az állami és önkormányzati intézményeket érintő hődíjak csökkentése mellett a távhőszolgáltatók nyereségrátájának növelése is szerepel az Energiaügyi Minisztérium terveiben, amely hozzájárulhat az új beruházások megvalósulásának elősegítéséhez – nyilatkozta Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a távhőrendszereket érintő változtatásokról a Portfolio-nak.
A 2023 márciusában hatályba lépett új geotermikus szabályozási és engedélyezési rendszer óta már több mint 100 geotermikus feltárási kérelmet nyújtottak be a magyarországi hatósághoz, amelyek közül már több mint 40 engedélynél megkezdődött a feltárási tevékenység, sőt "ma már büszkén bejelenthetjük az első felfedezéseket is" – emelte ki pénteki beszédében Steiner Attila.
Az utóbbi hetekben számos energetikai szakértő érvelt amellett, hogy a nagyobb kormányzati szerepvállalás kulcsfontosságú a geotermikus nagyhatalmi státuszunk megőrzéséhez. Kormányzati szerepvállalásra szükség van, de nem ott ahol a legtöbben gondolnák, arról nem is szólva, hogy a nagyhatalmi státusz is inkább csak emlék.
Az önellátó energiatermelés iránti igény megugrott a magas energiaárak idején, azonban az árak konszolidációjával az érdeklődés alábbhagyott, a saját villamos energia előállításában pedig a teljes önellátás még nem gazdaságos – többek között ezt állapították meg a DLA Piper Hungary szakértői, amikor sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.
Tavaly új szabályok léptek életbe a geotermikus kutatási engedélyeknél Magyarországon. A szakma szerint az új rendszerben a megtérülés még problémásabbá vált, a rendelkezésre álló idő alatt lehetetlen a fúrásokat elvégezni, és éppen a hagyományos geotermia-hasznosítók, vagyis az önkormányzatok kerültek ki az engedélyt kapók köréből. A mélygeotermia magyarországi helyzetéről volt szó a Sustainable Tech 2024 konferencia délutáni kerekasztal-beszélgetésén.
A geotermikus energia közvetlen hasznosításában még van potenciál Magyarország számára, a társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Földhő Stratégiában vázolt intézkedések a magyar zöldgazdaság húzóágazatává tehetik a geotermiát - írja az Energiaügyi Minisztérium közleményében. A kezdeti eredmények gyors elérése érdekében az állam nagyobb szerepet vállal a geotermikus energia kutatásában és hasznosításának támogatásában. A beruházások jellegéhez igazodó, kiszámítható finanszírozási környezetet egy összesen mintegy 165 milliárd forintos támogatás teremtheti meg. Április 24-én a Sustainable Tech konferencián kiemelten foglalkozunk a geotermia magyarországi lehetőségeivel, kihívásaival is.
A Magyarország számára legjobbnak ítélt energiamix összetételét másként látják az egyes energiapiaci szakértők, van, akinek az atomenergia, míg másnak a nap-, vagy a szélenergia magasabb aránya jelenti a végleges, karbonsemleges és biztonságos megoldást. Abban viszont többségében egyetértés van, hogy a magyarok energiatudatosságán van még mit javítani, csakúgy, mint a motiváción, ami sokszor nem mutat túl a költségmegtakarítási tényezőkön. A Green Policy Center szakmai beszélgetést szervezett a magyar energiahelyzetről Aszódi Attilával, Holoda Attilával, Kaderják Péterrel, valamint Koczóh Leventével, a GPC szenior klímapolitikai szakértőjével. Április 24-én a Portfolio Sustainable Tech konferenciáján Holoda Attilával a geotermia hazai lehetőségeiről, Koczóh Leventével pedig az épületállomány dekarbonizációjáról beszélgetünk. Részletek a linken.
A kormány célja, hogy Szegedhez hasonlóan más városokban is fel lehessen használni a távfűtés, vagy akár áramtermelés területén a geotermikus potenciált, és ennek érdekében a kormány megkezdte egy országos szintű stratégia kidolgozását, amely a geotermikus energia felhasználására irányul – jelezte egy mai szegedi eseményen az Energiaügyi Minisztérium államtitkára. Steiner Attila is előad a Portfolio jövő heti, április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
Elsősorban a jelentősen megnövekedett villamosenergia költségeknek köszönhetően megugrott a PannErgy hőértékesítésből származó árbevétele 2023-ban, ezzel a tavalyi rekordévre is rákontrázva új bevételi csúcsot ért el a társaság. A negyedik negyedév a meleg időjárás miatt már kedvezőtlenül alakult a társaság számára (és a Miskolci Projekt késlekedése is rontja a kilátásokat), ám ezzel együtt is soha nem látott profitot tudott elérni a lezárt évben a társaság - derül ki az éves jelentésből.
Az egy évvel ezelőtt átalakított geotermikus energiakutatási területnek látványosak az eredményei, mert azóta közel 100 kérelem érkezett be, és 39 kutatási projektet már jóvá is hagyott az illetékes hatóság – emelte ki pénteki közleményében az Energiaügyi Minisztérium. A cél az, hogy az éves magyar földgázfogyasztás akár 15-20%-át ki lehessen váltani a mindig rendelkezésre álló megújuló energiaforrásból, és így az ország energiaszuverenitása erősödjön, és a geotermia a hazai zöldgazdaság egyik húzóágazata legyen.
Nem lehet azt állítani, hogy emberi tevékenység nem befolyásolta az augusztusi Szarvas környéki földrengéssorozat kipattanását, de azt sem lehet mondani, hogy a jelenséget kizárólag emberi beavatkozás okozta – állapította meg tanulmányában Hetényi György, a svájci Lausanne-i Egyetem Földtudományi Intézetének kutatója utalva a térség geotermikus és földgázkitermelési projektjeit kísérő feltárásokra. A kérdésben azután alakult ki szakmai vita, hogy Aszódi Attila, a BME egyetemi tanára a Portfolión megjelent véleménycikkében vizsgálatot sürgetett annak tisztázására, hogy állhat-e emberi tevékenység a rengéssorozat hátterében.
Mivel annyira sok naperőművi fejlesztés áll sorban, így 2029 előtt nem várható, hogy a nemsokára módosuló szabályok mentén új szélerőmű kapacitás lép be a magyar áramtermelési mixbe – többek között ezt jelezte a parlament Gazdasági Bizottsága előtti keddi meghallgatásán Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter azt is bejelentette, hogy a kormány döntést hozott arról, hogy megépít egy szivattyús tározós erőművet, és már a megvalósíthatósági tanulmánya is készül az évtizedes távon megvalósuló fejlesztésnek. Utalt arra is, hogy csúszhat az a korábbi menetrend, miszerint 2027 elejétől belépnek az új rugalmas gázerőművek a termelésbe, hiszen a jövő évi tenderbontáshoz képest három és fél éves építési időt említett.
Augusztus második felében egy ritka földrengésrajt mértek Békés megyében, ami miatt több fórumon is felmerült a kérdés, hogy talán emberi tevékenység okozta a szokatlan szeizmikus aktivitást. Aszódi Attila egyetemi tanár vizsgálatot sürgetett, hogy kiderüljön, esetlegesen a geotermikus kutakkal, vagy a szénhidrogénkitermeléssel kapcsolatos mélységi munkálatok állnak-e a háttérben. Az általa említett egyik mezőberényi geotermikus kút kapcsán a Portfolio-nak Osvald Máté fenntarthatósági mérnök elmondta, hogy valószínűtlen a kapcsolat a földrengésekkel, míg a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium is magyarázattal szolgált a szokatlan jelenségre.
Jelen cikk egy válasz a Portfolio-n 2023. augusztus 28-án: "Aszódi Attila: sürgős vizsgálatokra van szükség a magyarországi földrengések miatt" címmel megjelent cikkre, melyben a szerző felszólítja a geológus, geofizikus szakembereket a felvetődött kérdések megválaszolására. Geológus vagyok, és lassan 20 éves tapasztalat áll mögöttem a geotermikus rendszerek felszín alatti részének értékelése terén, így tisztelettel eleget tennék Aszódi Attila felkérésének.
A Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt nagyon nagy számú, összesen 99 darab földrengés pattant ki. Miután Békés vármegyében több olyan dolog is zajlik, ami emberi tevékenység által indukált földrengéshez vezethet, a kérdés komoly vizsgálatot és intézkedéseket igényel.
Izgalmakban most sincs hiány.
A három indikátorból álló mutató a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi.
Az Útinform szerint az utak burkolata havas, latyakos.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre még Ukrajna sem képes.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
