Cáfolja a Roszatom a Bloomberg tegnapi értesülését, a Portfolio-hoz eljuttatott közleményükben azt írják, a Tenex nem tervezi az Egyesült Államokba irányuló orosz dúsított uránexport leállítását.
A török külpolitikai törekvésekkel foglalkozó cikksorozatunk hatodik, záró fejezete Ankara legkomolyabb regionális riválisával, Iránnal foglalkozik. A két nagyhatalom évek óta viaskodik az iszlám világ fölötti hegemónia megszerzéséért, a nyílt konfliktust azonban nagyon úgy tűnik, hogy igyekeznek elkerülni. Lássuk, milyen területeken jelent fenyegetést Teherán Erdogan számára, és mégis hogyan tudnak ilyen feszült helyzetben is több területen együttműködni?
Nyolc indiai állampolgárt ítéltek halálra Katarban, de a vádakat nem tudni biztosan. Újdelhi most minden követ megmozgatna az állampolgárai kimenekítéséért. Ez nem lesz egyszerű feladat, még akkor sem, ha az országok között egyébként hagyományosan jó a kapcsolat – számolt be a Nikkei Asia.
Elfogadhatatlanok a Szíria elleni izraeli légicsapások, amelyek egyre gyakoribbá váltak a palesztin Gázai övezet körüli konfliktus közepette – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Kína hajlandó közeledni az Egyesült Államok felé, miután a két ország a múlt héten megerősítette a kétoldalú kommunikációs csatornák újbóli megnyitásának fontosságát. A nagyhatalmak között már hosszú ideje megszűnt a katonai párbeszéd – írja az MTI.
Az elmúlt 500 évben azok a nemzetek emelkedtek fel, amelyek a pénzt tőkévé alakították, feltaláltak és bevezettek új technológiákat, a társadalom széles rétegeinek adtak tudást, és teret adtak a tehetségek érvényesülésének – többek között erre hívja fel a figyelmet legújabb kötetében MNB-elnök, majd hangsúlyozza: „A múlt sikerei azonban nem adnak pontos iránytűt, mert a történelem, benne a gazdaság törvényei döntő pontokon megváltoztak. Azokat érdemes követni, akik már a jövőből hozzák előre a működésüket, és már korunk gondolati forradalmára, ezen belül a fenntartható közgazdaság törvényeire építik működésüket.”
Az Európai Unió 2021-ben indította el a Global Gateway nevű kezdeményezését, amely a kínai Övezet és Út kezdeményezéshez (BRI) hasonlóan infrastrukturális beruházásokon keresztül huzalozná újra a világot. EU-tisztségviselők szerint az eddigi eredmények a harcias retorika ellenére szerények, belső viták és ellentétek miatt. Sokan azonban már látni vélik a fényt az alagút végén.
Érdekes különbség a nyugati és a kínai kultúra között, hogy utóbbi kifejezetten szereti több ezer éves szólásmondásokkal megindokolni 21. századi gazdasági döntéseit. Meg kell hagyni, van abban valami keleti romantika, amikor egy-egy prezentáció valami magvas Konfuciusz-bölcsességgel kezdődik, de ha jobban belegondolunk, furcsán néznénk arra a nyugati szakértőre, aki – mondjuk – egy jó kis Szókratész-idézettel kezdené üzleti modellje bemutatását. Így magam is némi lábrángással hallgattam, amikor múlt héten egy kínai kolléga új selyemúttal kapcsolatos előadása nem is kezdődhetett mással, mint a szokásos ideillő mondással: „Ha gazdaggá akarsz válni, először utakat kell építened!” De sikerült?
Az Egyesült Államok az erőszakos cselekmények megnövekedett kockázata miatt az egész világra kiterjedő biztonsági figyelmeztetést adott ki csütörtökön a külföldön tartózkodó állampolgárai számára.
A török külpolitikai törekvésekkel foglalkozó cikksorozatunk negyedik részében elhagyjuk a „kis” országokat, és belekezdünk a regionális nagyhatalmak bemutatásába. Aktuális az, hogy az egyébként is meglehetősen komplex izraeli-török kapcsolatok kerüljenek terítékre, hiszen a Hamász október eleji támadása ismét előtérbe helyezte a két állam közötti fő konfliktusforrást, a palesztinok kérdését.
Az izraeli parlament pénzügyi bizottsága 6 milliárd dolláros állami garanciát hagyott jóvá az izraeli légitársaságok háborús kockázati biztosítására - írja a Reuters.
A török külpolitikával foglalkozó cikksorozatunk második részében arra próbálunk meg választ adni, hogy Ankara miért érdeklődik olyan kiemelten a háborúk sorozata által romba döntött, a pusztításból éppen felocsúdó korábbi nagyhatalom, Irak iránt. Bagdad a Közel-Kelet egyik nagyágyújából vált a túlélésért küzdő entitássá, ahol a szíriaihoz nagyon hasonló helyzet állt elő: kurd milíciák, kormányválságok, iráni jelenlét nehezíti Erdogan elnök manőverezését.
Ray Dalio, a Bridgewater Associates hedge fund alapítója kedden úgy fogalmazott, hogy Kína és az Egyesült Államok viszonya "a vörös vonal határán van", bár a guru a jelenlegi helyzetben nem tartja valószínűnek, hogy háborúra kerülne sor.
A Maldív-szigeteken szombaton tartottak választásokat, ahol a turistaparadicsom következő elnökéről dönthettek a választók. A világpolitikai szempontból jelentéktelennek tűnő szavazáson azonban összecsapott az indiai és a kínai geopolitikai akarat, ezért nagy figyelmet kapott. A South China Morning Post arról írt, hogy a voksolás Peking nagy győzelmét hozta.
Magas rangú találkozót tartott Kína és Pakisztán, amelyen a muszlim országban megvalósítandó Övezet és Út (Belt and Road Initiative – BRI) projektekről esett szó. Iszlámábád tett néhány javaslatot a jövőbeli beruházásokról, ám ezt Peking határozottan elutasította. Szakértők szerint ez a Pakisztánban tapasztalható romló közbiztonságinak és a politikai bizonytalanságnak köszönhető – írja a Nikkei Asia.
Azerbajdzsán Hegyi-Karabahot térdre kényszerítő villámoffenzívájával kapcsolatban Irán óva intett hétfőn "a geopolitikai átrendeződésektől" a Kaukázusban, elismerte azonban Baku szuverenitását egykori szakadár régiója felett.
A nemzetközi figyelem nem nagyon irányul arra, hogy regionális szinten milyen hatásokat gyakorol majd az örmények és azeriek közötti konfliktus Hegyi-Karabahban. A legtöbb megközelítés arra koncentrál, hogy a kérdés két kaukázusi ország harca egy rendkívül elszigetelt régióért, amelyet mindketten maguknak követelnek. A háttérben azonban az itteni események a globális szereplőkre is nagy hatást gyakorolnak - írja a Forbes.
A 21. század egyik geopolitikai csatározásainak egyik legfontosabb színtere lehet az Északi-sarkvidék. Sokan úgy tekintenek a területre, mint a nagyhatalmi versengés egy újabb területe, ahol az értékes lehetőségek megszerzésére törekednek a globális szereplők. A fokozódó figyelem azt eredményezi, hogy olyan ismeretlen területek, vagy elfeledett szigetek kapnak növekvő figyelmet, mint például a Skandináv-félszigettől északra helyezkedő, Norvégia szuverén területének számító Spitzbergák szigetcsoport. A kicsivel több mint 61 000 négyzetkilométeres szigetcsoport ismert még a norvég nevén is, a helyiek Svalbard néven emlegetik. De hogy tudott ez a kétharmad magyarországnyi, kevesebb mint 3000 fős lakosságú, rendkívül hideg és elhagyatott terület a globális térkép kiemelt helyére kerülni? Ezt fogjuk most megnézni az elemzésünkben.
Felemás várakozásokkal indult az idei G20 találkozó Indiában. Az amerikai Council on Foreign Relations (CFR) például kifejezetten pesszimista kilátásokat fogalmazott meg csúcs előtt. A kritika szerint a szervezet már nem tudja betölteni a neki szánt szerepkört és a korábbi csúcsidőszakhoz képest jelentős visszaesés tapasztalható. Ennek ellenére a tárgyalások nem tekinthetők sikertelennek, számos pontban előrelépéseket tudtak megállapodni, viszont egyértelműen India profitált belőle a legtöbbet.
Futótűzként terjedt el a sajtóban Vivek Ramaswamy republikánus elnökjelölt-aspiráns meghökkentő nyilatkozata, mely szerint a megszállt ukrán területeket átadná Oroszországnak, Tajvant pedig Kínának. Van geopolitikai realitása egy ilyen kijelentésnek, vagy csak újabb populista ígéreteket hallhattunk? Egyáltalán mit jelentene az USA nemzetközi helyzetére nézve az, ha valóra válnának a 38 éves gyógyszermágnás elképzelései? Nézzük.