Nem változtatott a kamatokon az orosz jegybank, de az infláció terén már látszódnak a javulás óvatos jelei. A munkaerőpiaci feszesség csökken és az inflációs várakozások is javulgatnak. Ugyanakkor a jegybank továbbra is 21%-os kamatot tart megfelelőnek a most nagyjából 10% körüli inflációhoz.
Az amerikai jegybank tegnapi kamatdöntő ülése egy rendkivül összetett piaci helyzetben érkezett, hiszen óriásira emelkedett a gazdaságpolitikai bizonytalanság a világban, miközben az amerikai gazdaság is számos új kihívással szembesül és még az inflációs kockázatok is talán nagyobbnak tűnnek, mint korábban. Az amerikai részvénypiacok ráadásul gyászosan teljesítenek idén és nagy kérdés, hogy a Fed megtudja, vagy egyáltalán meg akarja-e menteni őket. A tegnapi ülésen számos nehezen dekódolható üzenet hangzott el, pedig a gyengélkedő részvénypiacok számára nagy fontossággal bírnak.
A Trump-kormányzat kezdeti gazdaságpolitikája, különösen a kiterjedt importvámok bevezetése, a jelek szerint lassabb növekedés és átmenetileg magasabb infláció felé terelte az amerikai gazdaságot Jerome Powell Fed-elnök szerint. Ezt pedig már Donald Trump sem hagyhatta szó nélkül.
Az Európai Tanács csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján a figyelem várhatóan ismét Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ukrajna támogatásával és EU-csatlakozásával kapcsolatos vétófenyegetésére irányul, bár az uniós vezetők már előzetesen megállapodtak arról, hogy külön nyilatkozattal kerülik meg Budapest ellenállását. A csúcs valódi tétje azonban az európai gazdasági versenyképesség megerősítése lesz, amelynek érdekében a szabályozások egyszerűsítéséről, az energiafüggetlenség növeléséről és a pénzügyi rendszer mélyítéséről tárgyalnak majd. A megtakarítási és befektetési unió kialakítása, valamint az iparpolitikai reformok is fontosak lesznek, miközben az új többéves pénzügyi keret alapjairól is megkezdődnek a tárgyalások. A vezetők célja, hogy az EU hosszú távon is versenyképes maradjon, megerősítse gazdasági ellenálló képességét, és csökkentse függőségét külső szereplőktől.
Változatlanul hagyta az alapkamatot az amerikai jegybank, azonban a frissített előrejelzése szerint lassabb növekedést és magasabb inflációt vár a jegybank az idei és a következő évre is. Ez még nagyon távol van a stagflációtól, de a lassuló növekedés, emelkedő inflációs kockázatokkal párosulva nem jó hír. Ami viszont talán a legfontosabb, hogy a jegybank hozzányúlt a mennyiségi szigorítási programjához.
Donald Trump amerikai elnök szerdán olajipari vezetőkkel találkozik a Fehér Házban, hogy fellendítse a hazai termelést, miközben vámintézkedései nyomást gyakorolnak a nyersolaj árakra - jelentette a Cnbc.
Az amerikai vámháború közvetlenül kevéssé érinti a kelet-közép-európai gazdaságokat, de a német iparra gyakorolt hatásai súlyos következményekkel járhatnak. Az amerikai biztonságpolitikai visszalépés bizonytalanságot okoz a régióban, ami a működőtőke-beáramlást is veszélyeztetheti. Kína várhatóan az európai piacra irányítja dömpingáruit, ami tovább fokozhatja az ipari versenyt. Az EU egyszerre próbál új kereskedelmi kapcsolatokat építeni és növelni stratégiai autonómiáját, miközben egyes ágazatokban protekcionistább lépéseket tesz. A Nyugat-Balkán politikai instabilitása szintén komoly gazdasági kockázatokat hordoz – többek között ezekről beszélt a Portfolio-nak Ioannis Gutzianas, a Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (wiiw) közgazdásza.
A német Bundesbank mesterséges intelligenciát használt az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikai kommunikációjának elemzésére. A kutatás szerint az EKB retorikája 2011 óta túlnyomórészt laza (galambhangvételű) volt, vagyis a jegybank nem tulajdonított túlzott jelentőséget az inflációs kockázatoknak, inkább a gazdasági gyengeségekre összpontosított, és monetáris lazítást jelzett előre – írja a Financial Times.
Európa egy megoldhatatlan trilemmával áll szemben – mondta Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Egyszerre kellene felpörgetnie a védelmi kiadásokat, koncentrálnia a klímaválság elleni küzdelemre, miközben egyre súlyosabb versenyképességi problémákkal néz szembe. Sinkó Ottó szerint a három kihívás egyszerre nem orvosolható, a kontinensnek most választania kell.
A fogyasztói árszint megemelkedése a jelek szerint meglepetésként érte a kormányzatot, holott az elemzői közösség előre jelezte az év eleji árindex megemelkedését, bár még annál is rosszabb adatok érkeztek, mint amit a legtöbben vártak. Nyilvánvaló, hogy a mi viszonyaink között mindig jelen van az inflációs veszély, és számos oka van annak, hogy a hazai pénzromlás üteme régóta és jelentősen nagy európai összevetésben.
Lassabban nőhet a világgazdaság a következő három évben, ha Donald Trump amerikai elnök vámokat vet ki, miközben az infláció gyorsabb lesz. A globális GDP 0,3%-kal nőhet lassabban, mint vámok nélkül, miközben az USA ennél is rosszabbul járhat.
A bankszámladíjak kapcsán az ársapka bevezetésének lehetőségét vetette fel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szaktárca, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közötti együttműködési megállapodás aláírásakor. Kiemelte: a családok és a nyugdíjasok esetén kellene egy speciális csomagot kialakítani e téren. Továbbá azt is bejelentette, hogy a tervek szerint 2026. január 1-jétől az eddigi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintos árbevételi értékhatáig nő majd a kisvállalati adó (kiva) választhatósága. Az adóalanyiság megszűnése pedig az eddigi 6 milliárd helyett majd 12 milliárd forintos határnál fog bekövetkezni. Emellett az eddigi 50 helyett 200 fős alkalmazotti határig emelik a kiva választhatóságát.
A francia kormány a 2025-ös költségvetésben 30 milliárd eurós kiadáscsökkentést és 20 milliárd eurós adóemelést tervez, főként a nagyvállalatokra és a magas jövedelműekre kivetett új terhekkel. Miközben egyes képviselők még szigorúbb vagyonadót sürgetnek, elemzők szerint az adópolitika már most is aránytalanul nagy terhet ró a leggazdagabbakra, és fennáll a tőkekiáramlás veszélye. A szakértők szerint a fenntarthatóbb megoldás a kiadások csökkentése és a közszolgáltatások hatékonyságának növelése lehetne.
Az európai országok az elmúlt évtizedekben csökkentették védelmi kiadásaikat, és a felszabaduló forrásokat a szociális ellátórendszerekre fordították. Jelenleg az EU GDP-arányosan 1,9 százalékot költ védelemre, de egyes vezetők ezt 3,5 százalékra emelnék. A Financial Times számításai szerint ez 1995 és 2023 között évente 387 milliárd dolláros többletkiadást jelentett volna az uniós tagállamok számára, amit most kell majd pótolniuk: évente 160 milliárd eurónyi (64 ezer milliárd forintnyi) pénznek kell mostantól megmozdulnia.
A vártnál nagyobb mértékben csökkentek Kína banki hitelkihelyezései februárban, miután az amerikai vámintézkedések tovább növelték a gazdasági bizonytalanságot – írja a Reuters. A kínai bankok 1010 milliárd jüan (140 milliárd dollár) új hitelt nyújtottak, ez a legalacsonyabb februári érték 2020 óta, és messze elmaradt az elemzők által várt 1275 milliárd jüantól.
Kína megerősítette elkötelezettségét a magánszektor támogatása mellett. Hszi Csin-ping kínai elnök szerint a jelenlegi nehézségek és kihívások átmenetiek és leküzdhetők.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint nem garantálható, hogy az Egyesült Államokat elkerüli a recesszió. A miniszter ugyanakkor kizárta egy pénzügyi válság lehetőségét.
Donald Trump amerikai elnök az utóbbi időben többször is hivatkozott egyik elődjére, az 1901-ben merényletben meggyilkolt William McKinley-re, sőt, egyik első rendeleteként Észak-Amerika legnagyobb hegyének nevét is visszaváltoztatta McKinley-hegyre. Az Egyesült Államok 25. elnöke a protekcionista gazdaságpolitika és a magas vámok híve volt, Trump pedig ezt az örökséget szeretné feléleszteni, ebben látva az amerikai gazdaságot a XIX. század végén jellemző aranykor újraeljövetelének lehetőségét. Azonban McKinley idején az amerikai és a világgazdaság még nagyon más képet mutatott, és élete végén a meggyilkolt elnök is visszakozni kezdett a szigorú vámpolitikától.
A Nemzetgazdasági Minisztérium aktív párbeszédet folytat a kereskedőkkel az árrésstop bevezetéséről, amely - a tárca számítása szerint - várhatóan 10 százalékos árcsökkenést eredményez majd 30 termékkategóriában. Az intézkedés március 17-től lép életbe.
Nagyot erősödött az elmúlt időszakban a forint árfolyama, azonban az utóbbi hetekben magára talált az infláció, jönnek a kormány fiskális lépései, miközben történelmi változások álltak be a külső környezetben is. A januárban induló nagy forinterősödést megmondtuk, most mutatjuk merre tovább.
Április 2-től jönnek az új tarifák.
Szerinte még korai erről beszélni.
Szanaá térségében csapódtak be a bombák.
Kormányközeli cégek kerültek célkeresztbe.
Rogozsin szenátor szerint csak katonai erővel győzhet Oroszország.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
Mi történik Törökországban?
