Az Európai Unió Kínához való egyre keményebb hozzáállása több szakértő szerint annak köszönhető, hogy Emmanuel Macron francia államfő aggódik amiatt, hogy az ázsiai nagyhatalom kereskedelmi gyakorlatai veszélyt jelentenek az európai gazdaságra - Írja a Bloomberg.
A növekedési és a stabilitási célok közötti harmónia megteremtése a kormány célja - mondta Nagy Márton a Portfolio-nak adott interjújában. A gazdaságfejlesztési miniszter a közgazdász vándorgyűlésen tartott előadása előtt elmondta, hogy a lakossági kamatstop két lépcsőben kerülhet kivezetésre, az ütemezése pedig a fogyasztás helyreállásától függ. Különadó-bevezetés és -emelés nem lesz, az állami cégeknél keletkező profit viszont elvonásra kerülhet.
Vészesen közeledik az idei Budapest Economic Forum, már egy hónap sincs hátra a Portfolio legfontosabb makrogazdasági-üzleti konferenciájáig. Az eseményen neves hazai és nemzetközi szakértők, közgazdászok, elemzők és cégvezetők segítségével elemezzük a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és kilátásait.
A magyar köznapi szóhasználatban, sőt az üzleti, gazdasági szaknyelvben is indokolatlanul gyakran hangzik el a válság. Itt van két friss élményem: az egyik egy szakmai vita, amelynek a címében szerepelt a válság szó, azt használta a moderátor valamint a kormánytisztséget viselő vitatárs, aki eközben a magyar gazdaság kedvező indikátorait sorolta, magam viszont némi közönségélénkülést okozva arról szóltam, hogy nincs válság. Ez az állítás meg is jelent a tudósításokban. Pedig a mondat folytatódott: recesszió van. Más fórumon ugyanezt a megkülönböztetést alkalmazva erős közönségkritikát kaptam olyanoktól, akik komoly gazdasági bajokat, tényleges társadalmi nehézségeket soroltak fel annak alátámasztásaként, hogy rossz és romló a gazdasági helyzet és a társadalom állapota.
Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök szakmai egyeztetés keretében vitatta meg az elmúlt napok kedvező gazdasági fejleményeit: a Moody's megerősítését a magyar adósbesorolással kapcsolatban, valamint a háromszoros befektetői kereslet mellett zajló sikeres kötvénykibocsátást. Egyetértettek abban, hogy folytatni kell az infláció letörését, valamint a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését - jelentette be csütörtöki közleményében a Pénzügyminisztérium (PM).
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a Moody’s pénteki döntésével foglalkozunk, mely nemcsak, hogy nem változtatott Magyarország besorolásán, de még a kilátásokat sem rontotta le, sőt, meglehetősen pozitív képben láttatta a magyar makrogazdasági folyamatokat. A témáról Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük, aki egy elemzést írt befektetők számára a hitelminősítő döntését követően, és ebben az írásában több szempontból is vitatta a döntéshez csatolt indoklás érvrendszerét. Adásunk második részében arról volt szó, hogy kedden délután derült ki: a magyar kormány egy konzorcium részeként újabb ajánlatot tett a Budapest Airportra, így pedig a kabinet közelebb kerülhetett stratégiai céljához, nevezetesen, hogy újra magyar kézben legyen a fő hazai légikikötő. A témával, valamint általánosságban a légiközlekedési szektorral kapcsolatban Bukta Gábor, a Concorde részvényelemzője volt a vendégünk.
A forint elmúlt hetekben látott gyengülésével foglalkozik Zsiday Viktor, a Citadella alap portfoliókezelője.
Formálódik a 61. Közgazdász-vándorgyűlés programja: a konferencia nyitó plenáris ülésén Matolcsy György jegybankelnök, valamint Varga Mihály magyar és Horváth Mihály szlovák pénzügyminiszter egy kerekasztal-beszélgetés keretében vitatják meg a gazdaságpolitika aktuális kérdéseit - írja közleményében a Magyar Közgazdasági Társaság. A hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciájára – amelynek 2023. szeptember 21–22-én Eger ad otthont – mintegy 700 kárpát-medencei magyar közgazdászt várnak.
Rhee Csang-jong, a Koreai Nemzeti Bank elnöke hétfőn kijelentette, hogy nincs jele annak, hogy az infláció eltérne a központi bank várakozásaitól, és túl korai lenne kamatcsökkentésről tárgyalni - írja a Reuters. Megemlítette, hogy ha az év végére elegendő bizonyíték lesz arra, hogy az infláció közelít a 2%-os célhoz, akkor megfontolhatják a kamatcsökkentést.
Nagy Márton egy hétfői véleménycikkében felvetette, hogy az inflációs célt magasabbra kellene húzni a jelenlegi 2-4 százalékos szintnél. Szerinte felmerül, hogy egy magasabb inflációs cél hozzájárulhatna a reálkamatlábak csökkentéséhez, ami elérhetőbbé tenné a hitelfelvételt, és így ösztönözné a beruházásokat és ezzel a gazdaság bővülését is.
Oroszországban a legsúlyosabb munkaerőhiányt regisztrálták Vlagyimir Putyin elnök hatalomra kerülése óta - derült ki egy új felmérésből, a hiány a könnyűiparban és a gépgyártásban volt a legnagyobb. A probléma súlyosságát egyébként már az államfő is elismerte korábban, a gazdaságfejlesztési miniszter szerint pedig a képzéssel és a munkaerő termelékenységével kapcsolatos problémák "túlélési kérdéssé" váltak az országban.
Az Európai Bizottság javaslatot mutatott be az Európai Unió 1968-ban létrehozott vámuniójának reformjára: az intézkedések leegyszerűsítenék a vámeljárásokat a gazdasági szereplők számára, mérsékelnék a vámeljárások nehézkességeit, a hagyományos vám-árunyilatkozatokat pedig az importfelügyelet adatvezérelt megközelítésével váltanák fel - tájékoztatott az uniós bizottság szerdán.
Törökország 2024-ig elhalasztotta egy 600 millió dolláros földgázszámla kifizetését Oroszországnak. Ez az első ilyen halasztás, egy, a múlt héten bejelentett megállapodás keretein belül - közölte a Reuters szerdán, két forrására hivatkozva.
Könnyen támadhat az az érzésünk, hogy Magyarország vezetői nem szeretnék bevezetni az eurót, miközben a közös valuta számos előnnyel rendelkezik. Az elmúlt időszak hazai eseményei alapján pedig már az is nyilvánvaló, hogy milyen hátrányok érhetnek bennünket a kimaradással.
A tavalyinál rosszabbnak ítélik meg a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és kilátásait a német cégek, ugyanakkor ez a romlás csak átmeneti lehet, a vállalkozások többsége továbbra is foglalkoztatásnövekedésre és újabb beruházásokra készül – hangzott el a Német-Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (DUIHK) friss konjunktúra felmérésének bemutatásakor. A német vállalkozások egyre nagyobb problémának érzik a jogbiztonságot, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlan döntéseit, és már kongatják a vészharangot a forint erősödése miatt is.
Rendkívüli időket élünk, permanensen - legalábbis a kormány szerint. Ezért a nagypolitika úgy véli, hogy indokoltak a rendkívüli gazdaságpolitikai lépések, és ezekkel folyamatosan él is: ezúttal a kiskereskedelem bizonyos szereplői számára (szelektíven) kötelező akciókat rendelt el. Úgy tűnik, teljesen másodlagossá vált, hogy egy új, piacgazdaságban szokatlan intézkedés torzító hatásait és negatív következményeit is mérlegeljék. Pedig ha ezt megtennék, akkor belátható lenne, hogy amit nyer a kormány a réven, azt a vámon elveszítheti, és gyakorlatilag az újabb és újabb piacellenes intézkedésekkel egyre jobban betereli saját magát egy zsákutcába.
Az utóbbi évtized során a magyar gazdaság pozitív rekordok egész sorát állította fel. A pandémia kitöréséig jelentősen javítottuk az egyensúlyi- és makromutatókat, és most, a járvány lecsengése után, a veszélyes nemzetközi környezetben is folytatjuk ezt a munkát. Előreléptünk a versenyképességi rangsorokban, évről évre több befektetés érkezik, a beruházási ráta 30 éves csúcsokat dönt. Ugyanakkor érzékeljük gazdaságunk méretéből adódó akadályokat, a nemzetközi piacoktól való függést, a szankciók hatásait. Ezzel összefüggésben gyakran hangzik el az a vád, hogy a magyar gazdaság szerkezete nem megfelelő, és Magyarország ma nem egyéb, mint egy nagy összeszerelő üzem. A tények nem ezt mutatják: a nemzetközi felmérések a világ tíz legösszetettebb gazdasága közé sorolják a magyar gazdaságot.
Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitóján tartott beszédet Parragh László, Varga Mihály és Nagy Márton előadása után. A pénzügyminiszterhez és a gazdaságfejlesztési miniszterhez hasonlóan kiemelt figyelmet fordított a munkaerőpiaci kilátásoknak, és jelezte, hogy 500 ezer új munkaerőre lenne szükség és ezt elsődlegesen a belső tartalékokból kell előteremteni. Itt pedig konkrétan megemlítette a határon túli magyarokat és azt is leszögezte, hogy ha gazdasági migráció keretében be is jöhetnek külföldi munkavállalók, azokat kényelmi okokból nem szabad behozni, mert azzal "Magyarország kulturálisan aknázná alá az életét". A geopolitikai helyzetről alkotott gondolatait is megosztotta a vállalkozó közönséggel, ugyanis szerinte a háború csak a felszín és éppen Európa gazdasági térképének újraszerkesztése folyik, és ez amerikai kísérlet. A konkrét kormányzati tervek között említette meg, hogy Kelet-Magyarországon a kormány 2-3 nagyteljesítményű gázerőművet fog építeni, hogy a beruházásvezérelt iparbővülést a térségben támogassa. Az akkumulátorgyárakat támogató kormányzati politikát a védelmébe vette, a járműipartól függ ugyanis 300 ezer család megélhetése közvetlenül is. Aláhúzta továbbá, hogy Magyarország nem mond le az orosz energiáról. Míg Nagy Márton és Varga Mihály kínosan ügyelt arra, hogy ne tegyen semmilyen megjegyzést a Magyar Nemzeti Bank politikájára, Orbán Viktor szóba hozta az ügyet és elismerte, hogy van most egy gazdaságpolikai vita az MNB és a kormány között, és érzékeltette, hogy hHa széthúznak a lovak, akkor a kocsi az árokban köt ki". Azt is bevallottta, hogy az ő kötelessége újra megteremteni a gazdaságpolitikai ágak közötti összhangot.
Az elmúlt évek külső sokkjai mellett a koronavírus-járvány alatt tapasztalt költségvetési költekezés és alacsony kamatszint okozta azt, hogy mostanra a magyar infláció a legmagasabb lett egész Európában – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzésében. Az áremelkedési ütem valószínűleg épp most tetőzik, ugyanakkor a szervezet szakemberei szerint fontos, hogy elkerüljük a magasan ragadó inflációt, ehhez pedig konkrét javaslatokat is megfogalmaztak.
A magyar gazdaságpolitikában az év egyik legemlékezetesebb fejleménye volt, hogy a kormány rövid idő alatt tett 180 fokos fordulatot: a választások előtti - ritkán látott méretű - költekezés után behúzta a féket, sőt, elkezdte visszaszedni a gazdaságba kitolt pénzeket. Nyilván ezt saját maga nem nevezhette megszorításnak, mert az politikai okokból kifolyólag nem kifizetődő, viszont korábban tabunak számító kérdések kerültek elő: adóemelések, rezsicsökkentés módosítása, engedmények Brüsszel felé. Épp 2022 utolsó napjaiban dől el, hogy ez a fordulat fennmarad-e jövőre. Az első jelek azt mutatják, hogy igen, de mindezt úgy, hogy a lakosság továbbra is a legkevésbé érezze ezt a saját bőrén közvetlenül.
Magyarország a középmezőnyben.
Megfigyelői szerepet kaphat a mobilgyártó az igazgatótanácsban.
Egy cégvezetői tiltakozás miatt.
Harapófogóba került a hatalom.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
