A Portfolio információi szerint hetek óta nem sikerül összehozni egy személyes találkozót Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter között Lázár többszöri kezdeményezése és új időpont javaslatai ellenére sem. Közben állítólag Gyurcsány Ferencnek, a Demokratikus Koalíció elnökének sikerült időpontot kapnia az uniós biztostól.
A 2013-as év rekordkifizetését is túlteljesíti idén a Miniszterelnökség az EU-s támogatások lehívásában és az a cél, hogy "hogy hazánk legyen az első uniós tagország, amely 100 százalékban felhasználja a számára rendelkezésre álló forrásokat" - emelte ki délutáni közleményében a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya.
Az EU a TEN-T program keretében csaknem 1,4 millió euróval támogatja a magyar légiforgalom-irányítási rendszer technológiai fejlesztését, azaz a légiforgalmi irányító és a pilóta közötti adatkapcsolat alapú kommunikáció bevezetését - áll az Európai Bizottság mai közleményében. A program célja a pilóta és a légiforgalmi irányító közötti kommunikáció biztonságosságának és megbízhatóságának növelése, valamint a légi navigáció kapacitásának bővítése.
"Semmilyen kötelezettséget nem fogalmazott meg az Európai Bizottság az M0-ás körgyűrű díjfizetőssé tételével kapcsolatban" - közölte a Portfolio megkeresésére az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtóosztálya a Brüsszelből kapott információk alapján. Az viszont lényeges, hogy a díjfizetés bevezetésével felül kell vizsgálni az ún. uniós nagyprojektek listájára felkerült M0 szakasz uniós támogatási részét, hiszen bevétele keletkezik a magyar államnak.
Amint két hete megírtuk: nem került fel a nagy közlekedési beruházásokat tartalmazó ún. uniós nagyprojektek listájára a hármas metró felújítása, mert túl nagy forrást kötött volna le a közép-magyarországi térségnek 2014-2020 közöttre járó uniós forrásokból. Az Index mai cikkében ennek kapcsán összefoglalta, hogy a projekt anyagi és időbeli kilátásai hogyan állnak és rámutatott: nagy kérdőjelek mutatkoznak egyelőre arra, hogy a felújítás anyagi kereteit hogyan bírja majd a főváros.
Két hitelszerződést írtak ma alá a Magyar Állam és az Európai Beruházási Bank képviselői, amelyek alapján összesen 67,4 milliárd forintnyi forrást kap Magyarország uniós beruházások önrészének finanszírozására - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. A két hitelszerződés vasúti beruházásokhoz és a Szegedi Lézerkutató Központ fejlesztéséhez járul hozzá.
Az Európai Bizottság ma jóváhagyta a benyújtott 8 magyarországi operatív program közül az elsőt, amelynek révén hazánk is részesül a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból. A mai döntés nyomán Magyarország 93,8 millió euróhoz (jelen árfolyam mellett kb. 29 milliárd forinthoz) jut a 2014-2020-as időszakban, mellyel a leginkább rászorulóknak biztosítanak természetbeni segítséget. Az uniós pénzösszeget 16,6 millió eurós hazai forrás egészíti ki.
Több, a magyar kormány által is javasolt jelentős közlekedési, energetikai és egyéb fejlesztési projekt is megtalálható azon a listán, amelyet ma hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság munkacsoportja és amely alapul szolgálhat majd a Juncker-féle nagy beruházási program megvalósításához. A ma nyilvánosságra hozott listáról az EU pénzügyminiszterei után december közepén az EU állam és kormányfői tanácskoznak és azt követően látjuk majd a pontos menetrendet.
Az uniós fejlesztési forrásokból a magyar vállalkozások külföldi vetélytársakkal szembeni versenyhátrányát kell ledolgozni - jelentette ki a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár egy keddi eseményen. Csepreghy Nándor több lényeges irányra is felhívta a figyelmét a pályázatokra készülő vállalkozásoknak, illetve jelezte: a pályázati rendszer úgy változik meg, hogy az garantálja a gazdaság fenntartható fejlődését akkor is, ha 2020. után elapadnak az Európai Uniótól érkező források.
A magyar kormány a jövő év elejéig megteheti, hogy elfogadja az Európai Bizottság által a vitatott magyar útépítésekre vonatkozó 300 millió eurós uniós bírságot és így nem veszítenénk el ezt a fejlesztési keretet, ellenkező esetben viszont ez meg fog történni, ráadásul ezt a bírságot be is kell fizetnünk a büdzséből - mutat rá a sok éve húzódó, a Portfolio által is többször bemutatott ún. aszfaltügy aktuális helyzetére az Index Eurológus blogja.
Ma immár 12. alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Korrupcióellenes Világnapot, amely csak az EU területén becslések szerint évente mintegy 120 milliárd eurós költséget jelent. Az Európai Bizottság idén februárban tette közzé az első európai korrupcióellenes jelentést, a következő ilyen dokumentum 2016-ban várható.
Sikerült kompromisszumra jutnia hétfőn a nyitott költségvetési kérdésekről az Európai Unió tagállamaiból álló Tanácsnak és az Európai Parlament küldöttségének, így elhárult annak a veszélye, hogy korlátozott forrásokkal fusson neki a jövő évnek az EU. Az alku az Európai Bizottság által átdolgozott 2015-ös költségvetési tervezetet és az utóbbi években felhalmozott kifizetetlen számlák fokozatos csökkentését foglalja magába - írja a Bruxinfo.hu. Utóbbi a magyar EU-támogatások lehívása szempontjából is kiemelten fontos, ahogy arra közelmúltbeli elemzésünkben is felhívtuk a figyelmet.
Elindult a Korrupciókutató Központ Budapest egyik fontos fejlesztése, a Közpénzkereső, amely egy olyan alkalmazás az átláthatóság érdekében, amelynek segítségével bárki megnézheti, hogy ki, mikor, mennyiért nyert közbeszerzést az elmúlt években - írja az Index.
Egy friss kormányhatározat alapján a magyarországi megyék összesen 50,6, míg a megyei jogú városok további 22,4 milliárd forinttal több uniós támogatásra számíthatnak 2020-ig pusztán amiatt, mert májushoz képest mostanra változott az EU-források tervezési árfolyama. A Portfolio vizsgálatából azonban az is kiderül, hogy míg a megyei önkormányzatok szintjén teljesen arányosan osztotta el a kormány a többletforrásokat, addig az egyes megyék szintjén ettől jelentősen eltért a gazdagabb régiók felől a hátrányosabb helyzetű térségek javára. A járások új besorolása miatt a legnagyobb nyertesek Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés-megyék lettek. Nagy kérdés lesz az, hogy ezzel a pluszforrással élni tudnak-e majd az elmaradottabb térségek, hiszen a több fejlesztés több önerőt is megkövetel. Ebben remélhetőleg a belügyi tárca EU Önerő Alapja képes lesz majd segíteni. A kormány azonban más csatornákon is segít az önkormányzatok általában nehéz helyzetén: már átvállalta az összes település és megyei jogú város adósságát, illetve a 2015-ös költségvetés megnyitja a szabad adókivetés lehetőségét számukra.
Bár egyre több a figyelmeztető jel, mégis sok kis és középvállalkozás abban a hitben él, hogy az új uniós fejlesztési ciklusban ugyanúgy jön majd az EU-s "ingyenpénz", mint ahogy ahhoz 2007-2013 között hozzászokott. Fontos azonban tudatosítani, hogy számos népszerű pályázatnál kötelező elem lesz a visszatérítendő források alkalmazása, azaz olyan életképes fejlesztésekben kell gondolkodni, amelyek kitermelik például a finanszírozási konstrukciókhoz hozzátartozó kedvezményes hitel visszafizetését is. Ezt az új szemléletet egyrészt a pénz okos felhasználása indokolja, másrészt az Európai Bizottság erőlteti a tagállamokra. Utóbbi ellen, a tőkehiányos kkv-k érdekében kemény küzdelmeket folytatott Magyarország és egy friss fejlemény szerint még mindig vitázunk a témáról. Bár a csata még tart, alapvető változást nem remélhetünk, ehelyett jobb felkészülni arra, hogy például egy energiahatékonysági pályázatnál a csökkenő energiaszámlából, mint megtakarításból, kell majd visszafizetni a kedvezményes hitelt.
A kormány jelentősen enyhítette a közbeszerzések alkalmassági követelményeit annak érdekében, hogy egyre több kis- és közepes vállalkozás vehessen részt a közpénzekből megvalósuló beruházások kivitelezésében - áll a Miniszterelnökség közleményében. A közbeszerzési törvényt uniós elvárásoknak való megfelelés miatt változtatja a kormány azzal összhangban, hogy várja Brüsszel pozitív elbírálását a benyújtott új Operatív Programokkal kapcsolatban. A közbeszerzési törvény közelgő változásáról néhány hete már tájékoztatást adott a tárca, de egyes módosítások már mától, azaz a folyamatban lévő beruházásokra is érvényesek. A főbb változásokat az alábbi cikkben foglaljuk össze.
Novemberben az idei év csaknem legmagasabb összegét, mintegy 181 milliárd forintot fizetett ki a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer a pályázóknak - derül ki a Portfolio rendszeres vizsgálatának friss eredményéből. Ezzel az idei évi összes kifizetés már mintegy 1545 milliárd forintot tesz ki, ami azt jelenti, hogy 2014-ben nagy eséllyel megdöntjük a tavalyi egész éves 1708 milliárd forintos kifizetési teljesítményt.
Rendkívül fontos kormányrendelet jelent meg a legfrissebb Magyar Közlönyben, hiszen rögzítette a kabinet azon 75 millió euró feletti, ún. közlekedési nagyprojektek listáját, amelyeket a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus terhére kíván megvalósítani. Ezek a hatalmas beruházások alapvetően befolyásolják majd az ország életét a következő években, és egyúttal az építőiparon, illetve a közlekedésen keresztül a nemzetgazdaság teljesítményét is. A nyári Tarlós-Lázár csörte egyik fő oka mellett megtaláljuk a listán azt a régóta rebesgetett fejlesztést is, hogy közvetlen gyorsvasút vezessen a ferihegyi reptérről Budapest belvárosába. Közben nem találjuk a listán a Budapest-Kelebia vasútvonal szintén régóta rebesgetett fejlesztését, így ebben az EU helyett valószínűleg a kínaiak pénzére épít majd a kormány.
A Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerül az európai integrációs ügyekhez kapcsolódó feladat- és hatáskörökjelentős része - ehhez kapcsolódóan csütörtöki ülésén fogadott el egy módosító javaslatot az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.
A magyar kormány a feldolgozóipar területén működő kis- és közepes vállalatoknak (kkv) szeretne vissza nem térítendő támogatást adni, erről igyekszik meggyőzni az Európai Bizottságot - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára egy mai budapesti rendezvényen. A téma nem újkeletű, de a friss információ szerint a mintegy tucatnyi technikai-elszámolási jellegű vita között ez az egyik, amelyen a messze legnagyobb, mintegy 2500 milliárd forintos keretű új Operatív Programunk brüsszeli elfogadása múlhat.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
