Ma kezdődött a "Kisgyermekkori nevelés támogatása" című, EFOP-3.1.1-14 kódszámú pályázat benyújtási periódusa, amely elsősorban óvodai fejlesztéseket támogat egy jövő szeptemberben életbe lépő jogszabályváltozás alapján. A legtöbb vállalkozót valószínűleg a szerdán nyíló további pályázatok érintenek jobban, azok lényegét lentebb foglaltuk össze a szükséges linkekkel együtt.
A Miniszterelnökség szerda délutánra ígérte, ma valóban meg is jelentek a 2014-2020-as fejlesztési időszak GINOP felhívásainak kitöltőprogramjai.
Semmi nem támasztja alá azokat az állításokat, hogy Brüsszelben és általában az unióban összeesküvés készülődne az EU-ban egyre népszerűtlenebb magyar miniszterelnök megbuktatására, ehelyett sokkal valószínűbb az, hogy a november 1-jén felállt új Európai Bizottság először a meggyőzés módszerével próbálkozik - írja a Figyelő e heti számában a BruxInfo brüsszeli tudósítója. A téma előzményei:
Az nem egy minden áron elérendő kifizetési célszám, ami a februári kormányrendeletben benne van (2002 milliárd forint), így ha "csak" 1700 milliárd forint körül teljesül az összes idei uniós támogatáskifizetés, már akkor is elkerüli a kormány az idei forrásvesztést és nagymértékben csökkenti a jövő évi forrásvesztés kockázatát is - tudta meg a Portfolio egy az ügyre rálátó, névtelenséget kérő forrástól. Tájékoztatása szerint ha tehát az idei utolsó két hónapban felpörög a kifizetési tempó, de elmarad a tavalyi év végi nagy hajrától, már akkor sem kell aggódni. Csepreghy Nándor keddi szavai valóban ugyanezt a viszonylagos nyugodtságot tükrözték, igaz a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a Portfolio-nak adott rövid interjúban azt is érzékeltette: megfeszített munka vár mind a minisztériumokra, mind a fejlesztéspolitikai intézményrendszerre, hogy centre pontosan "be tudjuk lőni" a Magyarországnak járó összes uniós forrás teljes lehívását jövő év végéig. A helyettes államtitkár szavai szerint nem érzékelnek politikai nyomásgyakorlást Brüsszel felől az uniós támogatások kifizetésében és éppen kedden érkezett meg egy 32 milliárd forintos kifizetés az Európai Bizottságtól.
Hatmilliárd forintnál is több uniós támogatást nyert telephely-fejlesztésre és ipartelepítésre az észak-magyarországi régió 86 nyertes pályázója - hangzott el kedden Miskolcon sajtótájékoztatón.
A teljeskörű elektronikus pályázati ügyintézés fontos állomása az az új FAIR névre keresztelt rendszer, amely már segít abban, hogy a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban meghirdetett 9 új pályázatot a következő napokban benyújtsuk - hívta fel a figyelmet a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Informatikai Rendszer (FAIR) mai bemutatójának bevezetőjében Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatásért felelős helyettes államtitkárának szavai szerint ez az egységes keretrendszer segít majd abban, hogy egyetlen, személyre szabott felület segítségével tudják az érdeklődők kezelni a pályázatokhoz, projektekhez kapcsolódó különböző feladatokat.
Magyarország 2014. október 31-ig 1364 milliárd forint európai uniós forrást fizetett ki, ami az időarányos terv 93 százalékos teljesülését jelenti - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Érdekes félmondatokat tartalmaz az Európai Bizottság Magyarországról szóló, ma megjelent rövid országjelentése, hiszen két helyen is utal a szöveg arra, hogy a Magyarország által felhasznált uniós források kapcsán büntetésekre számíthatunk Brüsszel felől. Ez nagy valószínűséggel a magyar médiában is már hónapok óta keringő ún. aszfaltüggyel függhet össze, amelynek keretében a Bizottság a félmondatok alapján biztos büntetéssel kalkulál, de ennek mértéke és (elszámolásának) időzítése egyelőre kérdéses.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter minapi (6/2014. (X. 31.) rendeletével az állam által működtetett Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgaltató Nonprofit Kft. hálózatára bízta az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjai végrehajtásában való közreműködést - derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából. A Széchenyi Programiroda hálózata egy friss jelzés szerint egyébként is igen dinamikusan bővül a következő hetekben, felkészülve a Széchenyi 2020 keretprogram pályázati rohamára, amelynek keretében feltehetően sokan keresik majd meg az állami pályázatíró és tanácsadó céget. A hálózat lendületes bővítése alapján elképzelhető, hogy további hasonló adminisztratív feladatokat is kaphat az államtól.
Októberben mintegy 139 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetését hajtotta végre a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer, így a tizedik hónap végéig 1370 milliárd forintot ért el az összes idei kifizetés - derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy most már csak kicsi az esélye annak, hogy az idei 2002 milliárd forintos egész éves kifizetési célt teljesíteni tudjuk. Ha idén valóban elmaradunk a céltól, akkor az egyúttal jelentősen növelné a veszélyét annak is, hogy a 2007-2013-as időszakra rendelkezésre álló támogatási keretből a jövő év végéig akár több százmilliárd forintot is véglegesen elveszíthetünk, mert nem tudjuk időben lehívni a forrásokat.
Rendkívüli egyeztetésen tárgyalta az ECOFIN (Gazdasági- és Pénzügyek Tanácsa) az Unió idei és jövő évi költségvetését az olasz elnökség kezdeményezésére. A pénteken, Velencében tartott informális fórum egy új kezdeményezés, amely a novemberi rendes ECOFIN ülés előkészítését szolgálja. Magyarországot Rákossy Balázs európai uniós forrásokért felhasználásért felelős államtitkár képviselte a fórumon - számol be a Nemzetgazdasági Minisztérium a közleményében.
Január elsejétől minden vállalkozás, amelyik az előző évben befizetett adójánál kevesebb támogatási forrást igényel az új uniós fejlesztési ciklusban, bankgarancia nélkül teheti ezt meg - többek között ezeket hangsúlyozta egy mai debreceni előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára további lényeges - már eddig is hangsúlyozott - változtatásokat is jelzett, illetve a netadóval kapcsolatos minapi viták kapcsán emlékeztetett arra, hogy a kormánynak az a célja, hogy 2018-ig az ország teljes területén legyen szélessávú internet-szolgáltatás, amire 180 milliárd forint keretösszeget különítettek el.
A Környezet és Energia Operatív Program 4. módosítását kezdeményezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága. A módosítás során 4 milliárd forint kerül átcsoportosításra a KEOP 7. (Projekt előkészítési) prioritásáról a 8. (Technikai segítségnyújtás) prioritásra - derül ki a palyazat.gov.hu rövid közleményéből.
Magasrangú európai bizottsági forrásokra hivatkozva azt írja a Heti Válasz ma megjelent száma, hogy három fronton (költségvetés, jogállam, korrupció) is vizsgálatokra lehet számítani az újonnan felálló brüsszeli testület felől és előbb-utóbb "találnak valamit". Közös a várható eljárásokban, hogy büntetésként a magyar gazdaság növekedéséhez elengedhetetlen uniós források befagyasztása is szóba kerülhet (főként a második típusú eljárás nyomán), mert brüsszeli meggyőződés szerint ez a leghatásosabb eszköz a kormány ellen - fogalmaz a lap. A hetilap szerint bár Orbán Viktor kormányfő az elmúlt évtizedekben már bizonyította, hogy a kialakult helyzetekben képes irányt váltani, de most már az az igazi kérdés, hogy "tud-e úgy váltani, hogy meghatározó külső szereplők célja ne az ő elmozdítása legyen".
Több forrásból is úgy értesült a Heti Válasz, hogy az Európai Bizottság november 1-jei hivatalba lépése után Brüsszel is támadásba lendülhet a magyar kormány ellen, és a politikai döntés is megszületett a lehető legerőteljesebb eljárásokról - írja a holnapi számot beharangozó rövid cikkében a lap internetes verziója. A hetilap szerint a tét nem kisebb, mint a magyar gazdaság fejlődését biztosító források jövője.
Az Európai Bizottság magyarországi képviseletét is megkérdeztük a napokban a magyar magánszemélyeket ért kitiltási botránnyal kapcsolatban és rövid válaszuk ma meg is érkezett.
Három főbb szervezetfejlesztési problémakört mutat be az elmúlt időszaki tapasztalatok alapján a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszerről szóló cikksorozatának harmadik részében Szebeni Dávid. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója - aki belsős munkatársként részt vett a 2014-20-as operatív programok tervezésében - az első és második részben már körbejárt néhány, esetenként bosszantó adminisztratív nehézséget. Az alábbi anyagban a felelősségi körök, az óvatossági "üzemmód" és az auditkövetelmények kérdéskörét taglalja, amelyek alapján majd a negyedik anyagban tesz néhány olyan konkrét javaslatot, amelyek ígérete szerint a támogatási rendszer szereplőinek javát szolgálják.
"Az OLAF nem fogja semmilyen formában kommentálni a megkeresésben említett ügyeket és hivatalunk általában sem fűz kommentárokat olyan ügyekhez, amelyeket vizsgálunk, vagy nem vizsgálunk" - ezt a szűkszavú választ kaptuk az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalától (OLAF) a minap kirobbant magyarországi kitiltási ügy korrupciós szálának hátterét firtatva.
Nagyon komoly problémának látjuk azt, hogy az elmúlt időszakban sokan ingyenpénznek tekintették az uniós forrásokat és emiatt bizonyos esetekben 20-40 százalékkal felfelé árazták a beszerzési költségeket, de ebben gyökeres változást akarunk elérni - hangsúlyozta az új pályázatok minapi meghirdetése kapcsán a Portolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára ennek érdekében jelezte, hogy a januártól tömegesen megjelenő pályázatok közül minden eszközbeszerzési jellegű kiírásnál megkövetelik majd a kötelező árajánlat benyújtását. A cél a korrupció elleni fellépés akár a bürokrácia növelésén keresztül is, így tehát az, hogy takarékosabban bánjon a pályázati rendszer az adófizetői pénzekkel, legyen az német, vagy magyar eredetű közpénz.
Ahhoz, hogy a jövőben a vállalkozók ne a pályázati kiírásokhoz igazítsák a projekteket, drasztikus szemléletváltás kell, amelyet több jelentős változással igyekszik elérni a kormány. Ezek közül lesznek adminisztratív korlátozások is például az építési engedélyek terén, de az ügyeskedők és a jól értesültek ellen is tudatos lépéseket terveznek. Csepreghy jelzése szerint a kiszámíthatóságot segíti majd az, hogy nem 3, hanem 12 hónapra előre bejelentik az egyes pályázatok ütemezését. Ugyanígy tudatos döntés, hogy célzott pályázatok kiírásával a potenciális pályázók körét is szűkítik. Emiatt az igényelt források mértéke is lejjebb szorítható, illetve cél az is, hogy azokat csak az igazán jól előkészített projektekre lehessen majd felhasználni.
A júliusival csaknem teljesen egyező volumenű, 155 milliárd forintnyi nettó EU-transzfer érkezett Magyarországra augusztusban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai, a nyolcadik hónapra vonatkozó fizetési mérleg statisztikájából.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
