Az Európai Bizottság elfogadta az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2014 decemberében benyújtott négy egészségügyi nagyprojektet, így négy megyében egyenként 15 milliárd forintot meghaladó mértékű, összesen 203 millió eurós kórházfejlesztési beruházás valósulhat meg a "Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2." prioritása keretében.
Mivel közeledik a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus pénzügyi zárásának idén év végi határnapja, szerettük volna egyben látni azt, hogy hogyan is alakult a magyar szervek által a pályázók felé teljesített kifizetések idősora 2007 óta. Igencsak látványos, igaz csak éves, adatsort kaptunk a Miniszterelnökségtől.
Nem a magyar kormány által hangoztatott kartellvád, hanem az útfejlesztés megalapozatlansága lehetett a legfőbb gondja Brüsszelnek az M4-es autópályával, és ezért nem hagyta jóvá annak EU-s pénzből való támogatását - írja a Figyelő saját értesülései alapján. A lap szerint ezen kívül még további három nagy magyar útfejlesztés (nagyprojekt) brüsszeli jóváhagyása hiányzik, noha a pénzügyi ciklus idén év végi zárása miatt sürget az idő. Az elmúlt 25 évben példátlan módon leállított M4-es autópálya ügyében további lényeges információ morzsák is érkeztek, igaz az még nem ismert, hogy milyen döntés született a tegnapi kormányülésen. A ma délután 2 órai Lázár János és Giró-Szász András által tartandó sajtótájékoztató feltehetően sok kérdést tisztáz.
A 2014-es adatok alapján továbbra is az Európai Unió és tagállamai a világ első számú segélyezői: a támogatások és segélyek több mint a felét ők adták a hivatalos fejlesztési segítségnyújtás (ODA) keretében - derül ki az Európai Bizottság ma közzétett összesítéséből.
Mintegy 230 milliárd forint uniós támogatás jut turisztikai fejlesztési programokra a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, ugyanakkor a turisztikai vállalkozások külön is pályázhatnak például energetikai fejlesztésekre, kedvezményes hitelre és oktatási programokra - mondta el egy szerdai budapesti konferencián Ruszinkó Ádám. A Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikáért felelős helyettes államtitkára arról is tájékoztatott, hogy az első turisztikai témájú pályázatok nyár elején várhatók, és év végéig a 2007-2013-as uniós keret terhére még 75 milliárd forintnyi támogatást ki kell fizetni.
Egyszerűsített és gyorsított adminisztrációval növeli hitelkihelyezéseit az OTP a kkv-k körében - közölték a bank sajtótájékoztatóján, ahol elhangzott: nagy növekedési lehetőség rejlik idén az uniós programok finanszírozásában. Most induló hitelprogramjuk keretében 10-15 milliárd forint kkv-hitel kihelyezését tervezik idén, teljes kkv-hitelállományukat pedig legalább 5%-kal növelnék.
Az Index tegnap esti, illetve a Népszabadság ma reggeli értesülései szerint a kormány mai ülésén már dönthet is arról, hogy felbontják az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építésére vonatkozó kivitelezési szerződéseket. A Népszabadság információi szerint az erre vonatkozó előterjesztés már el is készült és a lap adatai szerint a 110 milliárd forintosnak mondott beruházásból 48 milliárdot már ki is fizettek a hatóságok, illetve a beruházásból összesen 34,5 milliárd jutna a Közgép vezette konzorciumnak. A kormány egyébként ma a Quaestor-botrány kapcsán az állami pénzek brókercégeknél való elhelyezésének, illetve a kincstári számlavezetésnek a kérdésében is sok fontos dolgot eldönthet.
Az Európai Bizottság regionális támogatási főigazgatóságának magasrangú tisztségviselője jelezte a tárgyalásokon a kartellgyanút és ez teszi lehetetlenné az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti építési projektjének uniós finanszírozását - egészítette ki az MTI-nek adott nyilatkozatát a Portfolio megkeresésére Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs államtitkára ezzel azokra a kételyekre is reagált, amelyek szerint a Bizottság nem fogalmazhatott meg kartellgyanút, mivel a projekt jóváhagyása hiányában nem is vizsgálhatta azt részletesen. A Portfolio megkereste az Európai Bizottságot is a furcsa ügyben és megnézte a vonatkozó kormányhatározatokat is. A szövevényes ügyben az egészen biztos, hogy rendkívül drága beruházásról van (lett volna) szó, hiszen az építési költség átlagosan 5,6 milliárd forintosra jön ki, miközben a múlt csütörtöki tájékoztatón azt említette Lázár János, hogy inkább az 1 milliárd forinthoz közeli számot látna szívesen.
Ahogy 2014-2020-as fejlesztési ciklus idei első pályázatainak meghirdetési céldátuma is folyamatosan tolódott, úgy az idei pályázati "dömping" céldátumánál is ez rajzolódik ki az utóbbi hetek alapján. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára ugyanis most idén év végi "dömpinget" említett a Napi Gazdaság online oldalán megjelent rövid nyilatkozatában amellett is, hogy a 10-ből már 7 Operatív programunkat elfogadta az Európai Bizottság 6700 milliárd forint összértékben. A most induló új uniós fejlesztési ciklus forrásaiból elképzelhető, hogy a 2024-es tervezett magyarországi olimpia infrastruktúra-fejlesztésére is fordíthatunk majd pénzt, hiszen sportlétesítmények helyett elsősorban erre ad pénzt az EU.
A 2007-2013-as Európai Uniós költségvetési időszak nem tudta elhozni az egységesülő gazdaságú kontinenst. A felzárkóztatási fejlesztések nem az integráció és közeledés irányába hatottak. A támogatási források sokszor inkább a visszaélések melegágyává váltak, és versenyt, hatékonyságot torzítottak. A közelmúltban több fórumon felvetett elképzelés, hogy hozzáadott érték alapján érdemes meghatározni a támogatásra méltó, vagy bármilyen módon preferált vállalkozások körét, ismét több veszéllyel jár, mint lehetséges előnnyel - hívja fel a figyelmet saját számításai alapján is Barta Balázs, a Pannon Gazdasági Hálózat ügyvezető igazgatója. Az alábbiakban az ő írását közöljük.
Az éves kifizetési tervben meghatározottnál 10 milliárd forinttal, a tavalyi hasonló időszakinál pedig 40 milliárd forinttal több uniós támogatást fizetett ki Magyarország a pályázóknak idén március végéig - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji vizsgálatából. Ahogy azt tegnap a Miniszterelnökség is jelezte: az év első három hónapjában mintegy 405 milliárd forintnyi támogatás jutott a pályázókhoz és a részletes adatokat megvizsgálva az látszik, hogy hatott a nyilvánosságra hozott késedelmes állami projektlista, illetve a magánszereplők kiértesítése. Éppen azokon a területeken (KEOP, KÖZOP, TÁMOP) ugrott ugyanis meg a leginkább a kifizetés alatt álló projektek száma, ahol a leginkább jellemzőek voltak a végrehajtási problémák. Ez tehát egyúttal esélyt ad arra, hogy tartani lehessen az igen magasra belőtt idei kifizetési célt, és így a 2007-2013-as források teljeskörű lehívására tett vállalást is.
A tenderezést nem kérdőjelezte meg az Európai Bizottság, mivel nem is támogatja pénzzel az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszát, így kartellgyanút sem állapíthatott meg - hangsúlyozta bizottsági és egyéb forrásokból kapott információi alapján a 444.hu. Mindez tehát abba az irányba mutat, hogy a friss hivatalos kormányzati kommunikációval szemben valamilyen más ok állhat a háttérben. Ezt erősíti az is, hogy egy tavaly decemberi kormányhatározatban már jóváhagyta a kilométerenként mintegy 4 milliárd forintos építkezés költségeit a kabinet, de akkor nem gyanakodott kartellre.
A Miniszterelnökség megvizsgálja annak jogi lehetőségét, hogy hogyan lehet falat húzni a közbeszerzések kapcsán a pályázat megírója, a közbeszerzés lebonyolítója és a projekt végrehajtója közé annak érdekében, hogy a céges, illetve családi összefonódásokból eredő visszaélések elkerülhetők legyenek - jelezte a Portfolio-nak a friss miniszteri döntést Csepreghy Nándor. A tárca fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint jelenleg abból adódik a nehézség, hogy olyan viszonyrendszerek létezhetnek, amelyek nem derülnek ki a Cégközlönyből, de bizonyos szereplőket információs előnyhöz juttathatnak egy-egy - uniós pénzből megvalósuló - közbeszerzési projekt kapcsán.
Az illetékes miniszterek ma arra utasították a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezetőjét, hogy azonnali hatállyal állítsa le az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építési munkálatait és egyúttal tájékoztassa erről az építkezésben részt vevő cégeket, konzorciumokat is - többek között ezt jelentette be ma Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte: a kormány az Európai Bizottság múlt heti jelzése után lépett, és hangsúlyozta, hogy nincsenek kivételezettek, illetve törvény felett állók. Jelezte: a ma délután a nol.hu-n megjelent cikk állításait megerősíti, de hozzátette: az EU Csalás elleni hivatala nem csak 150, hanem közel 500 milliárd forintnyi uniós pénzből megvalósult beruházás szerződéseit vizsgálja. A cikk egyik fő állítása egyébként az volt, hogy össztűz zúdul a Közép Zrt.-re.
Fontosabb részletek
A kormány visszavonta az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának megépítésére vonatkozó projekt EU-s projektként való elismertetését és egyúttal felfüggeszti a folyamatban lévő beruházást, mert új közbeszerzési eljárást ír ki - többek között ezt jelentette ki egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint emellett azt is tisztázni kell az M4-es ügyében, hogyan alakult ki a kivitelezési ár, valamint a Brüsszel által felvetett kartellgyanút is ki kell vizsgálni. Szavai szerint a kormány most azon dolgozik, hogy Szolnokot az M5-ös autópályával kösse össze egy négysávos autóúttal.
A legutóbbi jelek alapján nagy kérdés, hogy a kormány és a magyar bankrendszer közötti viszony most egy tűzszünethez, vagy egy békekötéshez hasonlítható inkább, de sokkal jobb lenne, ha az utóbbi lenne elmondható - fejtette ki a meglátását az EU-s pályázati rendszer finanszírozási kérdéseit taglaló, a Világgazdaság konferenciáján tartott előadásában Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatója többek mellett megjegyezte: elgondolkodtató, hogy miközben a magyar GDP-hez való hozzájárulásban a szolgáltató szektor szerepe mintegy kétharmados, aközben az új EU-s pályázati ciklus lényegében kizárja az ilyen jellegű cégeket a pályázatokból. Ez pedig a kkv-k számára rendelkezésre álló források lehívását nehezítheti, és arra is felhívta a figyelmet, hogy 2020 után már nem számíthat vissza nem térítendő EU-forrásokra az ország.
Számos jelentős változás, könnyítés lép életbe a 2014-2020-as új uniós fejlesztési ciklus pályázatai kapcsán, így például az is, hogy a teljeskörűen elektronikus pályázásnál a döntés után perceken belül megjelenik a rendszerben az eredmény - hívta fel a figyelmet az új EU-támogatási rendszer főbb kereteiről tartott előadásában a Világgazdaság konferenciáján Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára arra is figyelmeztetett, hogy ha egy nagyon célzott pályázatnál a nyertes eltér a megvalósítás során a keretektől, akkor kamatostul visszakövetelik tőle a már kifizetett támogatást, de mérlegelheti az intézményrendszer azt is, hogy a kapcsolt vállalkozásaival együtt kitiltják a pályázati rendszerből.
Amennyiben beigazolódik a következő időszakban az Európai Bizottság által minap megfogalmazott kartellgyanú a 4-es autópálya 30 km-es szakasza kapcsán, akkor az érintett cégeknek "az utolsó fillérig be kell fizetni azt a büntetést, amelyet az ország ezen ügyből kifolyólag szankcióként kap" - hangsúlyozta a Világgazdaság ma délelőtti konferenciáján Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára hozzátette: az nem kérdés, hogy a most vitatott útszakasz megépül-e, azt viszont csak a következő időszak vizsgálatai döntik majd el, hogy felmerül-e a büntetőjogi felelősség a kartellgyanú kapcsán.
Az idénre várható 133 fajta, közel 2900 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázat jelentős részének irányai derültek ki a legfrissebb Magyar Közlönyből, hiszen abban 64 különféle gazdaságfejlesztési pályázat összesen 746 milliárd forintos keretösszeggel szerepel a GINOP éves fejlesztési kerete alapján. Egyelőre a pályázatok napra pontos meghirdetési dátuma és a pályázatok kiírásai, részletes szabályai nem ismertek. Azt viszont most már tudjuk, hogy a kkv-knak már áprilisban jön egy kapacitás-bővítő pályázat, ráadásul rögtön 80 milliárd forintos keretösszeggel. Fontos látni, hogy a 746-ból 215 milliárd forintot a kiemelt projektek kapcsán egy előre meghatározott (állami) intézményi kör pályázhat majd meg.
Kedden délelőtt a parlament illetékes bizottsága előtt Vitályos Eszter már jelezte, hogy rövidesen megjelenthet a GINOP idei éves fejlesztési kerete, azaz a legnagyobb Operatív Programunk különböző fejlesztési prioritásaihoz tartozó pályázatok idei évi ütemezése, kedd este pedig mindez valóban meg is jelent a Magyar Közlönyben. Amint az alábbi összegzésből látszik, a különböző gazdaságfejlesztési prioritásokra a kkv-k jóval 300 milliárd forint feletti forrásokkal számolhatnak és ezen felül bizonyos szűkített, célzott kör számára további több tízmilliárdos források érhetők el.
Április elsején kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, a Google pedig megtréfált, és berakta...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Új lakáshitel konstrukció: akár havi 22 500 Ft kedvezmény a családoknak Áprilistól...
A modern építészetről a legtöbbeknek a beton, az acél vagy a tégla juthat eszébe alapanyagként, valójában azonban...
A NAV 2025-től új rendszert vezet be a késedelmi pótlék kiszabására: az éves egyszeri előírás helyett havi rendszerességgel... 
Aki ismeri a walesi csoda alaptörténetét, annak a válasz már részint ismerős lehet. Azonban számos részlet bújik... 
Stúdiónkban az S&P500-azók és a FIRE képviselője, Bognár Balázs. Meg egy kis betevő Trump. Milyen platformokon...
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
