Még 2015-ben megjelenik az a rendelet, amely újra átírja a méltán híres gazdaságfejlesztési pályázatok idei menetrendjét - írja a Világgazdaság a NEmzetgazdasági Minisztériumtól kapott információi alapján. A cikk szerint 18 felhívás még megjelenik a napokban, de a beadási időszak már csak 2016-ban indul.
"Előrejelzésünk szerint az uniós támogatások (mezőgazdasági támogatások nélkül) a GDP 6 százalékáról annak 2,5 százaléka alá csökkenhetnek, azaz nominálisan az 1000 milliárd forintot is meghaladhatja a visszaesés" 2016-ban - olvasható a Magyar Nemzeti Bank által a héten kiadott inflációs jelentésben. Ezek alapján az MNB-stáb egyértelműen pesszimista a kormány jövő évi uniós forrás-kifizetési terveit illetően, hiszen a kabinet legfeljebb néhány százmilliárdos eséssel kalkulál. A friss jegybanki előrejelzés így a néhány hete felvázolt Portfolio-forgatókönyvek közül a leginkább borúlátó (elméleti) pályával esik egybe, igaz ezzel együtt az MNB nem rontott a jövő évi GDP-előrejelzésén. Ezt azzal indokolta, hogy már gyorsan beépítette a számokba a kormány friss lakáspiaci élénkítő lépéseinek hatását is. Ami még ennél is érdekesebb, hogy az MNB-stáb 2017-re is csak kis gyorsulást vetít előre az EU-pénzek kifizetésben, amely még inkább borúlátó előrejelzésnek számít, ha ezt összevetjük azokkal a forgatókönyvekkel, amelyeket mi kalkuláltunk a kormányzati jelzések alapján.
Négy felhívás jelent meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, összesen közel harmincöt milliárd forintos keretösszeggel - jelentette be Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak programjai közé tartozó TOP a helyi közvetlen gazdaságfejlesztést támogatja, forrásokat biztosít a települési önkormányzatok és a megyék fejlesztéseihez.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Fejlesztési Központtal együttműködve humán erőforrás-kapacitás építésére kaptak támogatást az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja (LIFE) pályázatán 2015 decemberében - áll a két tárca közös sajtóközleményében. A szervezetek 2016 és 2018 között megerősített személy állománnyal, szakmai programokkal segítik a köz-, magán- és civil szféra szereplőit a LIFE források elnyerésében.
Úgy juthatnak uniós forrásokhoz a nagyvállalatok 2016-ban, ha olyan projektekben vesznek részt, mely kis- és középvállalkozások számára közvetlen előnyökkel járnak. Hazai forrásból pedig 15 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást irányozott elő nekik a kormány, ha a fejlesztendő tevékenysége a feldolgozóipari ágak (TEÁOR 10-33) körébe sorolt ágazatok valamelyikébe esik.
Egyetlen, de lényeges ponton tér el az eredeti változattól az a Közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos összegző törvénymódosító javaslat, amelyet múlt pénteken fogadott el a parlament Törvényalkotási Bizottsága. Ez a módosítás a gyakorlatban azt jelentené, hogy minden pályázó mentesülne a szigorúbb közbeszerzési szabályok alól, aki a most november elsején hatályba lépett új Kbt. előtt kért uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatást. Így tehát azok a cégek, akik például még a nyári GINOP-os eszközbeszerzési pályázatokon indultak, de még a mai napig sem kapták meg a támogatási döntésről szóló határozatot, abban már legalább biztosak lehetnek, hogy ha nyernek, akkor nem futnak bele 25 millió forint feletti beszerzésnél a szigorúbb szabályozásba. Az törvénymódosító csomagról ma délután szavaz a parlament.
A hazai agrárium csúcsvezetői, az agrobiznisz topmenedzserei, a legsikeresebb magyar agrár-nagyvállalkozók, véleményvezérek és szakmai tekintélyek - ők azok, akikről a Portfolio és az agrárszektor.hu szerkesztésében megjelenő "Agrárszektor 2015 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványban olvashat. A kötet szerkesztői ismét egyedülálló portrésorozattal rukkoltak elő, amelyben azokkal a hazai agrárszemélyiségekkel találkozhat, akik jelenleg meghatározó befolyással bírnak a hazai élelmiszergazdaság életében.
Az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága eddig már több mint 25 magyar ügyben talált olyan szabálytalanságokat, amelyek miatt több mint 400 millió eurónyi (kb. 120 milliárd forintnyi) pénzügyi korrekcióról állapodott meg a magyar hatóságokkal - jelezte egy mai budapesti szakpolitikai konferencián a DG Regio főigazgatója. Walter Deffaa egyúttal visszautasította azt, hogy hibázott volna a Bizottság az ún. Altus-ügyben, sőt azt hangsúlyozta, hogy valójában nincs is ilyen ügy. Ezt azzal indokolta, hogy a magyar hatóságok mindeddig nem tudtak megjelölni olyan konkrét (jog)szabályt, amelyet megsértett volna a brüsszeli testület, így vizsgálat sem indul a konzorciumi nyertes pályázat ügyében.
A következő napokban 100 milliárd, karácsonyig pedig további 500 milliárd forintnyi területfejlesztési pályázat jelenik meg, ami az uniós költségvetési ciklusban ezen a területen rendelkezésre álló források csaknem fele - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Szegeden.
Mintegy 100-150 milliárdos államháztartási bevételről, azaz ilyen mértékű "különadóról" szólhat Lázár János azon mai jelzése, hogy ha Magyarország elveszítene egy nemzetközi pert az aszfaltkeverős ügyben, akkor ezt továbbhárítanák az útépítő cégekre. Ez már egy tavaly nyári törvénytervezetben felbukkant, de azóta nem lehetett róla ennyire konkrétan hallani. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy eddig valaha eljut az ügy, hiszen a Portfolio tudomása szerint az Európai Bizottság érvrendszere is eléggé "rezeg", ráadásul eljárásjogi hibába is esett azzal, hogy a határidő letelte mellett sem küldte a megfelelő jogi választ a magyar szervek által küldött levélre.
Ma délelőtt átlépte a kerek 9000 milliárd forintos határt a 2007-2013-as uniós források hivatalos kormányzati kifizetési számlálója. Ez azt jelenti, hogy már nagyjából 300 milliárd forinttal haladta meg a magyar költségvetés által a pályázók felé tett előzetes kifizetés azt a keretet, amit utólag majd várhatóan megkapunk Brüsszeltől. Ez azonban nem menne a költségvetés rovására a nemzetgazdasági tárca és saját információink alapján.
Megszületett a megállapodás a magyar kormány és a norvég állam között, így folytatódnak a Norvég Civil Támogatási Alap kifizetései - hozta előre a holnapra tervezett kormányzati bejelentést a mai "Átláccó" fesztiválon Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség államtitkára, miniszter-helyettese azért mondta ezt el, mert a korrupciós világnap alkalmából rendezett konferencián egy oknyomozó újságíró rákérdezett az alap kifizetése körüli fejleményekre. Csepreghy a közbeszerzési törvény újításaival és a közbeszerzések általános túlárazásával kapcsolatos kritikákra is reagált.
Bár az Egyesült Államok és Magyarország kereskedelmi kapcsolatrendszere egészséges, de az amerikai üzleti körök szerint létezik a korrupció érzete, így ha valaki nem a megfelelő játékszabályok szerint játszik, annak súlyos következményei lehetnek - hívta fel a figyelmet a korrupciós világnapon szervezett "Átláccó" fesztiválon Colleen Bell. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete a múlt héten visszamenőleges hatállyal módosított közbeszerzési törvényre, az összeférhetetlenségi szabályok lazítására is utalva szintén erős üzenetet mondott, amikor úgy fogalmazott, hogy "Nem döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük az amerikai vállalatoknak". A nagykövet sürgette a paksi bővítés szerződéseinek nyilvánosságra hozását is.
A november elsején elfogadott új közbeszerzési törvénnyel "bővülnek az összeférhetetlenségi szabályok", és még a múlt heti törvénymódosítás mellett is "az egyik legszigorúbb az új közbeszerzési törvény Európában" - hangsúlyozta a mai "Átláccó" fesztiválon elmondott előadásában Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy a korrupciógyanús esetek számát és a túlárazás problémáját igyekszik csökkenteni az az új szabály, miszerint 25 millió forint feletti támogatású beszerzéseknél kötelező a közbeszerzés elindítása.
Rontja a közbeszerzési rendszer átláthatóságát az az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozó módosító csomag, amelyet múlt héten fogadott el a magyar parlament - hangsúlyozta a mai korrupcióellenes világnapra szervezett program kezdetén Martin József Péter. A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójának kritikájára Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség illetékes államtitkára úgy reagált, hogy a november elsején elfogadott új közbeszerzési törvénnyel "bővülnek az összeférhetetlenségi szabályok" és még a múlt heti törvénymódosítás mellett is "az egyik legszigorúbb az új közbeszerzési törvény Európában". A törvénymódosítás pontos tartalmáról múlt héten részletes cikket írtunk:
Jóváhagyta az Európai Bizottság Magyarország Halgazdálkodási Operatív Programját: ezzel az ország halgazdálkodásának fejlesztésére az előző időszakhoz képest 12 százalékkal magasabb összeg, mintegy 15,5 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyet 2023-ig kell felhasználni - közölte a Miniszterelnökség kedden. Ez volt a tizedik program, amelyet elfogadott a Bizottság, csak ennek az elfogadása maradt hátra a 2014-2020-as ciklusból.
Több mint 600 milliárd forint uniós támogatásról van még egyeztetés az Európai Bizottsággal (EB) az idén záruló pénzügyi elszámolási ciklust érintően - erről Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára beszélt az M1 aktuális csatornán kedden reggel.
Magyarország már csaknem teljes egészében felhasználta az előző hét éves uniós költségvetési ciklusban rendelkezésére álló több mint 9 ezer milliárd forintos keretet - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.
A hatályos közbeszerzési törvény a legszigorúbb Európában, szigorúbb, mint bármely korábbi hazai közbeszerzési törvény, és szigorúbb, mert szélesebb körre, több állami vezetőre terjed ki, mint bármikor korábban - többek között ezzel védte Orbán Viktor kormányfő a múlt héten viharos gyorsasággal végigvert, abszurd közbeszerzési törvénymódosítást ma a parlamentben. Az ellenzéki képviselőket egyrészt arra kérte, hogy jelentsék, ha bármelyik családtagja indulna közbeszerzésen, másrészt felvetette, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatok körüli zűrzavar kezelésére talán az lenne a legszerencsésebb, "ha kiválasztanánk valami tisztességes demokráciát", és átvennénk az ottani szabályozást. Példaként Németországot, illetve Ausztriát említette.
Visszaéltek pályázati támogatásokkal Somogy megyében, 72 millió forint kárt okozva az uniós költségvetésnek - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn.
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
