„Magyarország most világosan pozícionálja magát, játsszon csapatban, vagy döntenie kell arról, hogy elhagyja az Európai Uniót” – ezt az erős kijelentést mondta a német közszolgálati televízió vasárnap esti adásában Johann Wadephul.
Megkezdődtek a végső szerelési munkálatok a National Instruments (NI) debreceni gyárának új, "D" épületében, az 5,5 milliárd forintos fejlesztést 2,5 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány – emelte ki Ábrahám László, a gyár igazgatója csütörtökön.
A Krones AG első, Németországon kívüli európai gyára 15 milliárd forintos beruházással épült fel a Debrecenben, amivel a társaság 500 új munkahelyet hozott létre. A termelőüzem átadásán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy a kormány 5,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá a beruházáshoz.
Az elmúlt 5 hétben csaknem 500 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át a magyar államnak az Európai Bizottság, és az extrém mértékű pénzáramlásnak még nincs vége. A Portfolio számos forrásának jelzései azonban afelé mutatnak: súlyos ára van ennek a kedvező fejleménynek. Ahhoz ugyanis, hogy újra ömölhessenek a brüsszeli pénzek a magyar államhoz, előtte jelentős, összességében sok tízmilliárd forintos pénzügyi büntetést kellett bevállalnia a kormánynak, hogy több, a szabálytalan pénzfelhasználásból eredő elszámolási vitát végre le tudjon zárni. A friss helyzet afelé mutat, hogy a következő hónapokban akár masszív többletbe is átcsaphat a magyar államháztartás pénzforgalmi egyenlege.
Hat templomot újít fel a jövő év közepéig a Tiszántúli Református Egyházkerület - jelentette be Fekete Károly, az egyházkerület püspöke egy debreceni sajtótájékoztatón.
Érdemi előrelépés nélkül zajlik immár második éve a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló vita a tagállamok között, de a tárgyalások a következő hónapokban várhatóan jelentősen felgyorsulnak és esélyes, hogy a téli hónapokban már húsbavágó döntéseket hoznak meg a tagállamok - vázolta a következő hónapok keretköltségvetéssel kapcsolatos kilátásait a Közgazdász-vándorgyűlésen pénteken tartott előadásában Iván Gábor. Az Európai Tanács Általános Politikai Igazgatóságának vezetője szerint októberben és decemberben jöhetnek a fontosabb döntések, de benne van a levegőben, hogy végül áthúzódik a keretköltségvetésről szóló végső tagállami alku a jövő év első felére.
Gigantikus fenntarthatósági kihívások előtt áll a világ 2050-ig, és ezek szükséges megoldása nagyon vonzóvá teszi a magyar agrárgazdaságba való befektetéseket - hangsúlyozta az 57. Közgazdász-vándorgyűlés nyitó szekciójában Nagy István. Az agrárminiszter lényegében új forrásokat és új agrárbefektetéseket szorgalmazott az ágazatnak, hiszen a már ismert uniós forrásokon felül új uniós források várhatóan csak 2023-ban érkeznek, a 3-4 évig tartó finanszírozási rés pedig szavai szerint nem megengedhető egy ennyire fontos ágazat számára.
Mivel az Egyesült Királyságban továbbra is bizonytalanság övezi a kilépésről rendelkező megállapodás megerősítését és az általános belpolitikai helyzetet, jelenleg is fennáll a megállapodás nélküli Brexit lehetősége 2019. november elsején, ezért ma kiadta az erre a helyzetre való hatodik felkészítő anyagát is az Európai Bizottság. Ezzel együtt ismét felszólította a testület az EU többi 27 tagállamában élő összes érdekelt felet, hogy készüljenek fel erre a nemkívánatos eshetőségre, hiszen az esemény bekövetkezésétől potenciálisan már csak 8 hétre vagyunk.
Az Európai Bizottság ma nyilvántartásba vett három uniós polgári kezdeményezést, így azok kezdeményezőinek 1 éve van az 1 millió aláírás 7 tagállamból való összegyűjtésére - közölte a brüsszeli testület.
Megkötötték az első szerződéseket a kisgyermekek bölcsődei elhelyezését megkönnyítő, uniós forrásból és magyar költségvetési pénzből együttesen finanszírozott támogatásra, és már az ezret is meghaladja a regisztrált érdeklődők száma - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában.
2018-ban Magyarország kapcsán zárta le a legtöbb (9) vizsgálatát az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, a tagállamok között, a 2014-2018-as időszakban lezárt vizsgálatok során pedig toronymagasan nálunk javasolta a legtöbb pénzügyi büntetést a szervezet a 2013-2017 között kifizetett felzárkóztatási és agrárpénzek arányában - derült ki az OLAF ma közzétett 2018-as éves jelentéséből. Utóbbi szomorú helyzet egyébként már az egy évvel ezelőtti OLAF-jelentésben is így volt, a 2018-as évről pedig ma azt is megtudtuk, hogy mindössze egyetlen csalásgyanús bejelentés érkezett hatósági frontról, de közben 32 esetben magánvonalon értesült ilyen gyanúról az OLAF.
Egyértelműen az az alapforgatókönyve az Európai Bizottságnak, hogy megállapodás nélkül fog kizuhanni október végén az Egyesült Királyság az Európai Unióból, mert nincs életképes tárgyalási alternatívája a brit kormánynak az északír tartalékmegoldás helyett és emiatt Brüsszel holnap kiadja a hatodik no-deal Brexit felkészítő anyagát, illetve az EU-s költségvetést érintő fájdalmas döntéseket is előkészít - írja ma reggeli brüsszeli hírösszefoglalójában a Politico.
Magyarországon az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programot 3,73 millió euróval (1230 millió Ft), az iskolatejprogramot pedig 1,95 millió euróval (645 millió Ft) támogatja az Európai Unió, ami a 28 EU-tagállam viszonylatában a 9. és a 12. legmagasabb összeg - derül ki a ma újraindított programról kiadott brüsszeli összefoglalóból.
Bár jócskán lassult, de még most is intenzíven emelkedik a brit parlament több mint négyhetes kényszerszünetét elrendelő kormányfői kezdeményezést elítélő petíció aláíróinak száma, amely péntek késő este már 1,65 millió fő felett járt. Ez arra utal, hogy továbbra is nagyon nagy a felháborodás a szigetországban azzal a Boris Johnson-tervvel kapcsolatban, amely igyekszik partvonalra szorítani a megállapodás nélküli Brexitet megakadályozni tervező képviselőket. A felháborodásra jó példa, hogy még egy volt brit kormányfő, John Major is jelezte: beszáll abba a jogi küzdelembe, hogy bíróságon akadályozzák meg a brit parlament felfüggesztését a Brexit előtt.
Boris Johnson brit miniszterelnök Brexittel kapcsolatos álláspontja teljesen észszerűtlen, és London semmilyen érdemi alternatívát nem terjesztett elő az ír-szigeti határ átjárhatóságát szavatolni hivatott, úgynevezett tartalékmegoldásra, amelyet London a leginkább kifogásol - jelentette ki pénteken egy rádióinterjúban Simon Coveney ír külügyminiszter.
Az ellenzéki brit Munkáspárt rendkívüli parlamenti vitát kezdeményez az Egyesült Királyság kiválásáról az Európai Unióból - jelentette be a párt egyik szóvivője, Barry Gardiner csütörtökön.
Varsó és Prága támogatni fogják egymást a 2021-2027-es időszak uniós keretköltségvetéséről szóló brüsszeli tárgyalásokon, a téma fontos az egész visegrádi csoport (V4) számára is - hangsúlyozta szerdán Varsóban Mateusz Morawiecki lengyel és Andrej Babis cseh kormányfő.
Mivel a 2014-2020-as ciklusra vállalt 20 ezer hektár új erdőtelepítésből eddig csak bő 6 ezer teljesült az elbírálásra váró pályázatokkal együtt, ezért a kormány az Európai Bizottsággal egyeztetve most az erdőtelepítéshez kapcsolódó támogatások igen jelentős emeléséről döntött - jelentette be ma Nagy István agrárminiszter egy budapesti sajtótájékoztatón.
Több brit sajtótermék információi szerint ma megkérik II. Erzsébet angol királynőt, hogy október 14-ig hosszabbítsa meg az angol parlament ülésszakának hagyományosan szeptember végétől október elejéig tartó szünetét. Ezt később meg is erősítette maga Boris Johnson kormányfő. Ha erre "rábólint" a királynő, akkor ez azt jelenti, hogy szeptember második felétől egy hónapon át nem tudnák megakadályozni a brit képviselők, hogy a miniszterelnök olyan lépéseket tegyen, amelyekkel tényleg eljutna odáig, hogy akár megállapodás nélkül is kivezesse az országot október 31-én az EU-ból. Időközben jóvá is hagyta a királynő Johnson kérését: