Az Európai Bizottság a minap jóváhagyta Magyarország új, 2022-2027 időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét, ami alapján 2022. januártól nem lesznek többé hátrányban a Pest megyei cégek, sőt, ők lesznek a legnagyobb nyertesei a pályázati rendszernek – hívja fel a figyelmet a friss brüsszeli döntés kapcsán a Via Credit.
Az Európai Bizottság az uniós állami támogatási szabályok alapján jóváhagyta Magyarország 2022. január 1.–2027. december 31. közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét. A magyar regionális támogatási térkép azon első térképek közé tartozik, amelyeket a Bizottság a regionális támogatásokról szóló felülvizsgált iránymutatás (RTI) keretében jóváhagyott – áll a testület csütörtöki közleményében. Arról, hogy mit jelent az új magyar regionális támogatási térkép (pl. Pest megye leválik Budapestről és így önállóan is támogathatóvá válik), májusi cikkünkben már írtunk.
Európai parlamenti képviselőknek válaszolva ma azt mondta ki az Európai Bizottság elnöke, hogy pár héten belül elindítják a renitensnek tartott tagállamokkal szemben a jogállamisági eljárások első lépéseit, azaz hamarabb, mint arra valószínűleg a magyar és a lengyel kormány számíthatott. Emellett azt is jelezte Ursula von der Leyen, hogy addig nem fogadják el az érintett tagállamok helyreállítási terveit, amíg nem kötelezik el magukat a bíróságok függetlenségével, illetve a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos bizottsági javaslatok betartása irányába. Ez jelentősen növeli az esélyét annak, hogy például a magyar helyreállítási tervet egyelőre nem fogadja el a Bizottság, noha délelőtt még azt mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy legalább 50% az esélye a tervünk brüsszeli elfogadásának.
Számos új bejelentést, jogalkotási ígéretet tartalmazott az Európai Bizottság elnökének szerdai évértékelő beszéde az Európai Parlament plenáris ülése előtt, így a következő hetekben és hónapokban sokat hallunk majd például az újabb uniós vakcinafelajánlásról, az Afganisztánnak szóló átfogó támogató csomagról, az új uniós chip stratégiáról és a kínai nyomulást ellensúlyozni hivatott infrastruktúra összekötési programról. Hallani fogunk majd a kényszermunkával előállított termékek uniós forgalmazási betiltásáról, az uniós egészségügyi és védelmi unió megteremtésének komoly lépéseiről, a költségvetési politika kereteit rögzítő gazdasági kormányzási szabályok felülvizsgálatáról, a nők elleni erőszak visszaszorítását célzó lépésekről, továbbá a média függetlenségének védelméről is. Az alábbiakban a beszéd fontosabb bejelentéseit foglaljuk össze, a jogállamiság és az EU-s pénzek védelmének témáját pedig egy külön cikkünkben írtuk meg.
Egészen érdekesre sikeredett a hét ábrája a Sociéte Generale francia nagybanknál, az ugyanis azt üzeni, hogy a koronavírus-válság kirobbanása után másfél évvel lényegesen jobb most a foglalkoztatási helyzet az eurózónában és Ausztráliában, mint az Egyesült Államokban. Ez arra utal, hogy most jobban kezelhette a válságot (legalábbis annak foglalkoztatási hatását) az eurózóna, mint Amerika, pedig a 2008-2009-es válság során még pont fordítva volt. Van azonban rögtön kézenfekvő magyarázat is arra, hogy most miért áll jobban az eurózónás foglalkoztatási helyzet, mint az amerikai.
Ugyan Magyarország kibocsátása csak csepp a globális tengerben, mégsem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy kivonjuk magunkat a felelősség alól - hangsúlyozta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Portfolio Sustainable World 2021 konferenciáján. Ennek megfelelően a kormány a hétvégén fogadta el a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát is, melynek részleteit most meg is osztotta velünk az államtitkár.
A 2511 milliárd forintos magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv elfogadásához néhány kritériumnál további biztosítékok kellenek a magyar kormány felől – jelezte egy szerdai EP-meghallgatáson Paolo Gentiloni.
Több tényező együttállása miatt a nehezén egyelőre túl lehet az olasz költségvetési és adóssághelyzet, így mivel még legalább két évig kitart az eurózónás pénznyomtatás, talán nem kell aggódnunk az olasz államadósság pálya fenntarthatósága miatt – vonta le a következtetést friss gazdasági helyzetelemzésében a Fitch Solutions.
A súlyos brüsszeli vitákat generáló magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása óta a Portfolio adatai szerint csaknem 400 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar államnak, ami rámutat arra, hogy a viták mellett sincs gond eddig a 2014-2020-as pénzek folyósításával. Az igazán nagy kérdés inkább az, hogy mi lesz ősszel az új magyar fejlesztési programjainkkal: jóváhagyják-e azokat még idén, vagy átcsúsztatják 2022-re, mert ettől is függ, hogy év végén csökkenni tud-e az adósságrátánk, ahogy a "kicentizett helyzet" veszélyére a minap az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet.
A koronavírus-válság elleni egyik fontos kohéziós politikai intézkedés volt az ún. REACT-EU kezdeményezés, amelynek keretében 2021-2022-ben összesen 50,6 milliárd euróval „megtoldják” a tagállamok már folyamatban lévő 2014-2020-as fejlesztési programjait és most ennek keretében hagyta jóvá az Európai Bizottság a magyar GINOP nevű program kiegészítését mintegy 881 millió euró összegben.
„Arra számítok, hogy még idén ősszel megszületnek a megegyezések és megindul a programok uniós finanszírozása is”, de a tényleges menetrend valójában az uniós szervek belátásán múlik - jelentette ki a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET), illetve az új uniós Operatív Programok elfogadásának kilátásairól a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Ágostházy Szabolcs. Az Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára felfedte, hogy konkrétan milyen területeken vannak elvárásai az Európai Bizottságnak a HET és az új uniós programok elfogadásáért cserébe, és ezek közül melyeket vállalja a kormány, illetve melyeket utasítja el politikai nyomásgyakorlásra hivatkozva. Ágostházy egyrészt azt hangsúlyozta, hogy ha az Európai Bizottság a jog talaján marad, akkor nem talál majd fogást a magyar gyermekvédelmi törvényen, másrészt azt, hogy nincs pénzügyi kényszerhelyzetben az államháztartás, azaz a HET és az új programok elkezdéséhez idén szükséges mintegy 900 milliárd forintnyi forrást különösebb nehézség nélkül elő tudja finanszírozni. Az államtitkár jelezte, hogy a 2014-2020-as ciklus folyósításainál sem lát „kirívó kockázatokat” és részletesen beszélt a Norvég Civil Támogatási Alap folyósításának eddigi elmaradása okairól is.
Az Európai Parlament nyomásgyakorlása miatt az Európai Bizottság egyelőre késlelteti a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) jóváhagyását a gyermekvédelmi törvény körüli viták miatt – állapította meg a kormány egy friss határozatban, és ebben azokat a feltételeket is tisztázta, amelyek mentén hajlandó a továbbiakban az egyeztetésekre a Bizottsággal. Egyúttal azt is rögzítette, hogy a magyar gazdaság érdekei miatt a HET elindítása nem késlekedhet, ezért a Nemzeti Helyreállítási Alap névre hallgató előirányzatot is létrehozza az idei büdzsében, és ennek terhére kezd el megvalósítani a kormány a HET-ben Brüsszel felé jelzett reformokat és intézkedéseket: közülük 42-t pályázati rendszerben, további 16 intézkedést pedig pályázati rendszeren kívül.
Elfogadta a kormány a 2021-2027-es uniós fejlesztési időszakra érvényes Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiát – jelentette be szerdán közleményben az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Nem kellően hatékonyak Magyarországon az uniós pénzosztási kontroll mechanizmusok, illetve nem elégséges a korrupció elleni küzdelem, továbbá a bíróságok függetlensége terén is vannak kérdőjelek – lényegében ezeket tartalmazza az az éves jogállamisági jelentés, amelyet ma hoz nyilvánosságra Brüsszelben az Európai Bizottság, és a Politico, illetve a Financial Times már lehetőséget kapott az előzetes betekintésre. Az anyag tehát a tavalyihoz hasonlóan most is fokozottan kritikus többek között Magyarországgal szemben, ami a lapok megjegyzése szerint indokokat adhat ahhoz, hogy a Bizottság késleltesse a magyar helyreállítási terv elfogadását, illetve az egyéb EU-pénzek terén is nyomást tudjon gyakorolni a kormányra. Hivatalosan persze a jogállamisági jelentés és az EU-pénzeket érintő jogállamisági mechanizmus között nincs direkt kapcsolat.
Rémálomszerűen indult a 2021-2027-es uniós ciklus, de a Ginop Plusz 1.2.1 nehézkes hétfői rajtjából is lehet okulni, ha a slágerpályázat októberi folytatásában a gyorsaság helyett a szakmai szempontok uralkodnak majd a támogatások odaítélésekor.
A következő napok, beleértve a hétvégi egyeztetéseket is, kritikusan fontosak abból a szempontból, hogy mikor kaphatja meg a magyar helyreállítási terv a brüsszeli jóváhagyást és hogy mikor és milyen feltételek mentén jöhetnek majd az EU-pénzek Magyarországra, ha jöhetnek – rajzolódik ki azokból az információkból, amelyeket név nélkül nyilatkozó brüsszeli források mondtak el a Portfolio-nak. Az alábbiakban az egyre bonyolultabb ügyet és az előttünk álló lehetséges forgatókönyveket is felvázoljuk, mert a téma láthatóan befolyásolja még a forint árfolyamát is, hiszen tegnapra kéthavi mélypontra bukott az erősödő kamatemelési várakozások mellett is.
Új híd épül Szlovákia és Magyarország között, mely Ipolydamásdot Helembával köti majd össze az Ipoly felett - jelentette be Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter az Andrej Dolezal szlovák közlekedési és építésügyi miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatón.
Csökkent 2020-ban a 15 évesek várható munkában töltött éveinek száma az Európai Unióban - írja az Eurostat csütörtöki jelentésében. A tavalyi adat szerint a fiatalok előreláthatólag 37,5 évet fognak munkában tölteni, ami 0,2 évvel alacsonyabb az előző évi adatnál. Az elmúlt 20 évben ez az első csökkenés.
Májusban az Európai Unióban a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta 7,3%-on állt, valamivel alacsonyabban az áprilisi 7,4%-hoz képest - derül ki az Eurostat jelentéséből. Az eurózónában némileg magasabbak a számok - a májusi 7,9%-os adat 0,2 százalékponttal alacsonyabb az áprilisnál. Az EU és az euróövezet munkanélküliségében tapasztalt eltérést elsősorban a mediterrán országok kiugróan magas számai magyarázzák.
Oroszország legnagyobb vállalatai, akik egyben a föld egyik legnagyobb szennyezői is, zöld átállásra kényszerülnek, ahogy a befektetők és a nemzetközi kereskedelmi politika egyre nagyobb nyomást gyakorol rájuk - írja a Wall Street Journal pénteken megjelent. A klímabarát politika nemcsak a vállalati szférában hódít teret Oroszországban, de a Vlagyimir Putyin is egyre nagyobb hangsúlyt helyez a problémára.
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Tegnap óta megszűntek a régi lakossági számlacsomagok a Raiffeisennél (kivéve a 26 év alattiak Yello számlacsomagja...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
