Miközben az Európai Központi Bank tovább pörgeti az így is bőkezű gazdaságélénkítő politikáját, a világ többi jegybankja már továbblépett és sokan már a fékek behúzására készülnek. A diszkrepancia komoly hatással lehet az európai pénzpiacokra is - írja a Bloomberg.
Kételyeit és aggodalmait fejezte ki a digitális dollárral kapcsolatban a Fed kormányzótanácsának egyik alelnöke, Randal Quarles - írja a CNBC. Az alelnök meglehetősen szkeptikus a digitális fizetőeszköz előnyeivel kapcsolatban és szerinte komoly kockázati tényező is lehet a rendszer.
A következő két hónapban összesen 540 milliárd forintnyi vállalkozásfejlesztő pályázat válik elérhetővé - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook oldalán.
A Fed egyre jobban aggódik a lakások és otthonok erős drágulása miatt, ami akár az ingatlanpiac túlhevüléséhez is vezethet - írja a Financial Times. A túlhevülés utáni hirtelen visszaesésnek komoly következményei lennének az USA pénzügyi stabilitására, de szerencsére a Fednek megvannak az eszközei, hogy kordában tartsák a piacot.
Az infláció hatásait a különböző vagyoni helyzetben lévők különböző mértékben érzékelik, köszönhetően eltérő fogyasztási szokásaiknak. Az érzékelt árszínvonal-emelkedés eltérése miatt az infláció egyenlőtlen mértékben sújthatja a szegényeket és a gazdagokat, az MNB napokban publikált inflációs jelentése szerint azonban Magyarországon az elmúlt években meglehetősen alacsony volt ez a különbség.
Az Egyesült Államok leggazdagabb 1%-ának a vagyona az első negyedévben 41,52 trillió dollár volt, miközben az alsó 50% mindössze 2,6 trillió dollárt birtokolt - írja a CNBC a Fed adataira hivatkozva. A felső 1% vagyona így 16 szorosa az a társadalom alsó feléének.
A koronavírus-válság által okozott súlyos gazdasági megrázkódtatás enyhítésétől kezdve a költségvetési politika koordinációján át a bankunió hiányzó láncszeméig és a digitális euró bevezetéséig számos igen fontos gazdaságpolitikai témában tartott az elmúlt években lényegében titkos egyeztetéseket négy kulcsfontosságú uniós intézmény elnöke. A megbeszéléseken nem születtek hivatalosan döntések, csak koordinációs jellegük volt a hivatalos kommunikáció szerint, mégis sok fontos témában lényeges következménye volt annak, aki a négy vezető között elhangzott. Mindez új megvilágításba helyezi az uniós döntéshozatal átláthatóságával és elszámoltathatóságával kapcsolatos vitákat is, hiszen a külvilág ezekről az eseményekről nem tudott, és pontos jegyzőkönyvek sem készültek az elhangzottakról.
A fehérorosz hatóságok a börtönből házi őrizetbe szállították Raman Prataszevics ellenzéki újságírót és barátnőjét, az orosz állampolgárságú Szofija Szapegát - közölte a BBC orosz nyelvű adása pénteken.
A munkaerőpiac gyors helyreállására és a bruttó bérek 7,4%-os éves növekedésére számít idén a jegybank - derül ki a júniusi inflációs jelentésükből. A teljes foglalkoztatottságot 2021 második felében sikerül majd újra megközelíteni, míg a bérek növekedési üteme újra stabil pályára állhat az elmúlt évek csökkenő tendenciája után.
Az Egyesült Államok kormánya augusztus közepére fizetésképtelenné válhat, hacsak a Kongresszus nem emeli meg vagy függeszti fel a törvény által meghatározott úgynevezett adósságplafont - mondta Janet Yellen, az USA pénzügyminisztere szerdán a szenátus egyik albizottsága előtt. Az Egyesült Államok kormánya a történelem folyamán még sosem vált fizetésképtelenné.
A Magyarországon jelen lévő tizenegy kereskedelmi üzletlánc 2020-ban az előző évihez képest 7,3%-kal, 5306 milliárd forintra növelte bruttó forgalmát - tudjuk meg a GKI legfrissebb elemzéséből. A piac így 2007-hez képest 96%-kal bővült, azaz majdnem megkétszereződött.
Egyre több jel mutat egy elhúzódó inflációt okozó ár-bér spirál kialakulására az Egyesült Államokban - írja az ING legújabb, inflációt körbejáró tanulmányában. A kérdés azért nagyon fontos, mert az ár-bér spirál jelenti az egyik legnagyobb kockázatot az infláció gyors csökkenésének forgatókönyvére. A nyugati világ (benne a Fed del és az EKB-val) magas, de csak átmeneti inflációt remél, ám eközben egyre nagyobb figyelemmel tekint a munkapiaci folyamatokra.
Bár masszív a verseny a régiós országok között, nem tűnik úgy, hogy lankadna a beruházási kedv Magyarország iránt: a külföldi vállalatok folyamatosan érkeznek hazánkba, a szabályozói környezet pedig összességében kedvező - bár vannak nehézségek, például az, hogy több adminisztrációs felület csak magyarul érhető el. De hogy néz ki ez a folyamat „belülről”, egy, a külföldi cégek magyarországi letelepedését segítő tanácsadócég szemszögéből?
Ugyan az Egyesült Államok gazdasága gyorsan kilábal a járvány okozta válságból, könnyen lehet, hogy az már sosem tér vissza a pandémia előtti normalitásba - derül ki a CNN Business és a Moody's Analytics által közösen összeállított "vissza a normalitásba" indexből.
Az elmúlt években a jogállamisági viták még egyetlen kelet-közép-európai ország hitelminősítését sem érintették negatívan, de a „jogállamisági/kormányzati megfontolások negatívan befolyásolják a magyar és a lengyel hitelminősítést és pozitívan hatnak a cseh minősítésre” – állapította meg csütörtök este kiadott elemzésének összefoglalójában a Fitch Ratings.
Intenzív, szárazföldi (vagyis tengervizet nem igénylő) lazactenyésztésbe kezd a Zalmon Kft. Zalaegerszegen, a következő év elején induló fejlesztésre a cég közel 3 milliárd forint uniós támogatást nyert el. Sagyibó Viktor, a Zalmon Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak elmondta: a speciális lazacfarm nem csupán Magyarországon, de a közép európai régióiban is egyedülálló halgazdasági befektetésnek számít. A cégvezető a megtérülésért nem aggódik: az előrejelzések szerint az évtized végére a lazackereslet harmadával bővülhet.
Mivel perrel fenyegette meg az Európai Parlament az Európai Bizottságot amiatt, hogy nem tett semmi konkrétat január óta a jogállamisági rendelet érvényesítésére Magyarországgal, Lengyelországgal és más tagállamokkal szemben, hirtelen előállt egy 28 oldalas vázlattal a Bizottság, hogy konzultáljon a tartalmáról, de ez a taktika inkább csak az időnyerést szolgálja – rajzolódik ki a Politico által szemlézett anyag alapján.
Ma tartotta az Európai Bizottság a Next Generation EU helyreállítási programhoz kapcsolódó első kötvénykibocsátást és a befektetők világszerte hatalmas keresletet támasztottak a 0%-os kamatszelvényű papír iránt. Ennek hatására 0,086%-os hozam mellett tudott kibocsátani 20 milliárd eurónyi kötvényt a testület, amiből majd a tagállamok az első finanszírozási részletet fogják megkapni azután, hogy jóváhagyják a fejlesztési tervüket. A mai volt Európában a valaha lebonyolított legnagyobb intézményi egyszeri forrásbevonás és az EU által egyetlen ügylet keretében bevont eddigi legnagyobb összeg.
Bár a magyar kormány elutasítja a globális társasági minimumadó témáját, a minapi kétpilléres G7 adómegállapodás fontos lépés volt efelé és a következő erőpróba a július 9–10-i velencei G20 csúcstalálkozó lesz. Ennek apropóján és néhány uniós tagállam elutasító hozzáállása kapcsán exkluzív cikk érkezett a Portfolio szerkesztőségébe Paolo Gentilonitól, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős uniós biztosától, volt olasz miniszterelnöktől. A cikkben amellett érvel, hogy a globális megállapodással véget érne a társasági adózás terén „az országok között folyó negatív verseny, amely túl régóta tart, és amelynek nagyon kevés győztese, ugyanakkor sok milliárd vesztese van”. Az alábbiakban Paolo Gentiloni eredetileg angol nyelvű, az Európai Bizottság által magyarra fordított cikkét közöljük teljes terjedelmében.
Évek óta sorozatosan Magyarország vezeti toronymagasan az EU-pénzes csalások uniós ranglistáját olyan értelemben, hogy a visszaéléssel érintett pénzek aránya nálunk a legmagasabb és nem volt ebben változás a 2016-2020-as időszakot tekintve sem – derül ki az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) csütörtökön közzétett 2020-as éves jelentéséből. Annyi jó hír azért van, hogy az egy évvel ezelőtti 3,93%-ról 2,2%-ra esett az OLAF által javasolt pénzügyi büntetés aránya az EU-s felzárkóztatási és agrártámogatások körében. Az is jó hír, hogy az egy évvel ezelőtti 47%-ról, (EU-átlag 39% volt) 67%-ra ugrott az OLAF ajánlásai nyomán itthon vádemeléssel végződő ügyek aránya, miközben az EU-átlag 37%-ra csökkent.