Idén nem a késői fagyok, hanem az aszály okozott kiemelkedő károkat a magyarországi gyümölcságazatnak. A szárazság hosszabb távú hatásaként pedig tovább gyorsulhat a hazai gyümölcs-termőterületek csökkenése - közölte az Agroinform.hu. A korszerű technológia költsége törvényszerűen be fog épülni a gyümölcsök árába is, ezáltal a gyümölcspiacon hosszú távon is folyamatosan emelkedő árakra kell majd számítani.
Igencsak rájár a rúd az idén a hazai agráriumra, mivel Magyarországot idén történelmi aszály sújtotta, a hírek pedig sokszor rendkívül borús képet festettek elénk a hazai növénytermesztés állapotáról. Ez alól a kertészeti ágazat sem képez kivételt, amelynek az energiaárak emelkedésével is meg kell küzdenie. De hogy milyen évet tudhat magáénak a zöldség- és gyümölcstermesztés, és jelenleg milyen kihívások okozzák a legnagyobb fejtörést, erről a Portfolio-nak a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adott valósághű képet. A szakmai szervezet megerősítette, hogy a málna termőterülete valóban csökkenést mutat az elmúlt 20 évben, de azt is hozzátették, hogy a bogyós gyümölcsöt egyelőre még ne temessük el. Az időjárás változása miatt új kultúrák válnak termeszthetővé, továbbá egyetlen kertészeti kultúra sem fog eltűnni, mivel a klimatikus viszonyokhoz lehet alkalmazkodni technológiai fejlesztésekkel, azonban az áremelkedés - ahogy érezzük is - elkerülhetetlenné válik, de azt is elárulták, hogy elsősorban nem a termelői árak változása miatt.
Habár komoly kihívást okoz már idén is a hazai kertészetek egy részének a piaci árak energiaárak emelkedése, ez az év még nem veszteséges a hajtatottak többsége számára, de az igazi vízválasztó sok kisebbnek a jövő év lesz - ismertette Gubacsi Zoltán, a FruitVeB hajtatott zöldségtermesztéssel foglalkozó alelnöke.
A tavaszi fagyok az elmúlt két évben nem kímélték a hazai barackosokat, amely erősen megmutatkozott a hozamokban és a termésmennyiségben is. Ez nem magyar specifikum volt, hanem európai trend, amit az EU termésadatai is tükröznek - közölte a FruitVeB, amely kiemelte, hogy idén is volt bőven ok az aggodalomra, mert a húsvét előtti héten mínusz 4 és 7°C közé hűlt éjszaka a levegő és az ünnepekre is további kemény fagyokat jeleztek előre.
Magasabb áron került a hazai termesztésű karfiol a Budapesti nagybani piac választékába szeptember második hetében az előző év azonos időszakához képest, emellett nőtt a a belpiaci kel ára, ezzel szemben a paprika ára mérséklődött, a berakó uborka ára pedig megegyezett a tavalyival. A gyümölcsök közül a körte, az alma és a görögdinnye is olcsóbb lett tavalyhoz képest, dióbélből egyelőre még importból származót kínáltak eladásra, de nemcsak azt mérik aranyáron, hanem a málna és a szeder, valamint a dióbél kilóját is.
Hiába az egyre magasabb bolti zöldségárak, a termelők vajmi keveset látnak bevételeiken a drágulásból. A hosszú évek óta megfigyelhető jelenség miatt az elmúlt időszakban felértékelődtek a hatékonyságnövelő beruházások, amelynek révén 2023-tól már márciustól decemberig önellátó lehet Magyarország zöldségfélékből – jóllehet az import továbbra is jelen lesz a piacon. A technológiai fejlődés a legjobb válasz a kereskedelmi láncok árnyomására, ám a legkisebbek számára nehéz a fejlesztések megvalósítása. Várhatóan ezért a jövőben kevesebb, de nagyobb termelő alkotja majd a hazai ágazatot, akik igyekeznek technológiával kiváltani a dolgozókat is.
Az idén év végéig megcélzott 90 hektár helyett eddig csak 10-15 hektárnyi EU-pénzből finanszírozott üvegház építést állítottak termelésbe, azaz jól látszik a támogatási döntések csúszásának, az elszálló áraknak, továbbá a munkaerő- és alapanyag hiánynak a korlátozó hatása – rajzolódik ki egy májusi átadó ünnepségen elhangzott üzenet és a Magyar Nemzet mai cikke összevetéséből.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Megérkezett év végi, korlátozott ideig elérhető Signature-akciónk!
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A Gazprom pénzügyeit intéző Gazprombankot érintik az intézkedések.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
