Oroszország nem fogja megtámadni Franciaországot, ha nemzetközileg elismert területeit francia rakétákkal kezdi el lőni az ukrán haderő, viszont aszimmetrikus válaszcsapásra számíthat Párizs – mondta egy védelmi minisztériummal jó kapcsolatot ápoló thinktank vezetője az orosz médiának.
A hét legforróbb témája az ukrajnai háború viszonylatában egészen biztosan az volt, hogy NATO-országok szépen sorban engedélyezték Kijevnek, hogy Oroszország területe ellen használják a korábban Ukrajnába szállított fegyvereket. Moszkva nyilvánvalóan érzékenyen reagált a kialakult helyzetre, hiszen teljesen világosan és érthetően kommunikálják a háború eleje óta, hogy a NATO-fegyverek használata Oroszország nemzetközileg elismert területei ellen egy olyan vörös vonal, melynek átlépése a háború drasztikus eszkalációját jelenti. Az igazság az, hogy a hatalmas diplomáciai botrányt generáló helyzetnek kevés valós hatása lesz a háború menetére nézve, ennek főleg az az oka, hogy a Nyugat nem sok olyan fegyvert adott Ukrajnának, mellyel mélyen be tudnak lőni Oroszország területére, Kijev viszont fejlesztett már több olyat, ami rendelkezik ezzel a képességgel. Van azonban két olyan nyugati fegyverrendszer, amely miatt szinte biztosan fáj az orosz elit feje.
Franciaország tervezi, hogy katonai kiképzőket küld Ukrajnába, szövetségesek aggályai és Oroszország bírálata ellenére, a közelgő ukrán elnöki látogatás alkalmával. Párizs egy nemzetközi koalíció vezetését célozza meg, kezdetben korlátozott létszámmal, később akár több száz kiképzővel is – írja a Reuters.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében azt értékeltük, hogy Olekszandr Szirszkij ukrán vezérkari főnök tájékoztatása szerint francia katonák érkezhetnek Ukrajnába, egyelőre kiképzői szerepben. A témáról Szűcs Anita Franciaország-kutatót, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docensét kérdeztük. Az adás második részében a Magyar Nemzeti Bank friss Pénzügyi stabilitás jelentése alapján beszéltünk a hazai bankszektor nyereségességéről, amivel kapcsolatban Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
Franciaország katonai kiképzőtiszteket küld Ukrajnába, első körben azért, hogy szemügyre vegyék az ország katonai képzési infrastruktúráját, vélhetően előkészítve ezzel egy hosszabb távú, nem harctéri küldetést. Lengyelország is mérlegeli ezt a lehetőséget, a balti államokhoz hasonlóan. A NATO támogatja az ukrán hadsereg által használt nyugati fegyverek Oroszország területe elleni használatát és az ezt tiltó korlátozás feloldását kérik a tagállamoktól, hasonlóan járt el a nap folyamán az Európai Unió is. Oroszország számára mindez egy vörös vonal átlépését jelenti. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Franciaország és Németország azt szorgalmazza, hogy a nagy nyugati ipari államok újabb milliárdos segélyeket folyósítsanak Ukrajnának, és ennek keretében vizsgálják, miként lehetne hasznosítani az orosz központi bank szankciók alapján zárolt vagyonának hozamait - mondta kedden Olaf Scholz német kancellár a Berlin melletti Meseberg kastélyban tartott francia-német együttes kormányülést követően.
Ukrajna még nem állapodott meg Franciaországgal arról, hogy francia kiképzőtisztek érkezzenek Ukrajnába, de folynak tárgyalások az ügyben - jelentette ki Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter kedden.
Az Európai Bizottság kedden jóváhagyta, hogy hat tagállam, köztük Magyarország legfeljebb egymilliárd euróval támogassa az egészségügyi ágazatban megvalósítani tervezett első közös európai érdeket szolgáló projektet, mely a kutatást, az innovációt és az egészségügyi termékek első ipari bevezetését, valamint a gyógyszerek innovatív gyártási folyamatait támogatja majd.
A balti államok katonákat fognak küldeni Ukrajnába, ha az orosz haderő lendületbe jön Ukrajnában és elkezdenek rövid időn belül jelentős területet elfoglalni – írja a Der Spiegel.
Erősíteni kell az Európai Unió szuverenitását és mérsékelni kell a kritikus fontosságú területeken még meglévő külső függéseit - írta a Financial Times című brit gazdasági-politikai napilap online kiadásában hétfőn megjelent közös cikkében Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár.
Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy feloldja a rendkívüli állapotot Új-Kaledóniában, hogy elősegítse a politikai párbeszédet a hét halálos áldozattal járó zavargások után - írta az AP News.
Az első negyedévben 0,4 százalék volt a GDP-növekedés a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban negyedéves összevetésben, meghaladta a tavalyi utolsó negyedévi 0,3 százalékos emelkedést.
Spanyolország tavaly rekordszámú turistát vonzott, versenyben Franciaországgal a világ első számú turisztikai célpontja címért – írja a Financial Times.
A béke, a biztonság és a nyugalom visszatérését sürgette csütörtökön Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a Franciaországhoz tartozó, csendes-óceáni Új-Kaledónia szigetcsoporton, ahol a választási reform miatt több mint egy hete zavargások vannak, amelyekben már többen meghaltak.
Néhány hete a NATO még hallani sem akart arról, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, mára viszont a szövetség több vezetője is nyitottnak tűnik Emmanuel Macron francia elnök ötletére – idézi Benjamin Haddad francia politikust, Macron párttársát a Newsweek.
A jobboldali radikális francia Nemzeti Tömörülés (RN) bejelentette, nem hajlandó tovább egy frakcióban ülni a német szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párttal EP-listavezetőjüknek a nemzetiszocialista SS-szel kapcsolatos kijelentése miatt – írja a Tagesschau.de.
Az orosz külügyminisztérium figyelmeztette Franciaországot, hogy ha csapatokat küldenek Ukrajnába, Oroszország válasza nem korlátozódna csupán politikai lépésekre - közölte a Reuters.