Egy nagyon befolyásos, az EU versenyképességi lépéseire hatással lévő, ügyvezető alelnöki posztot kaphat Franciaország az új Európai Bizottságban azért cserébe, hogy elérte: Thierry Breton eddigi francia uniós biztos tegnap meglepő módon bejelentette azonnali távozását a brüsszeli testületből – rajzolódik ki a Politico összefoglalójából.
Valami elromlott Európával kapcsolatban. Emmanuel Macron francia elnök áprilisi, a Sorbonne-on elmondott beszédének központi részeként arra figyelmeztetett, hogy Európa halandó, „meghalhat”. Sokan úgy érzik, hogy sürgősen szükség van egy új gondolkodásra, új vezetésre és új ötletekre, de nehéz megmondani, hogy ezek hol lelhetők fel. Az új ötletek megalkotásához, az új elvek kialakításához nyílt vitára van szükség. Európa azonban továbbra is a konszenzusos politika megszállottja, és így megrekedt a berlini és párizsi hivatalos körök és elit által propagált butító ortodoxiában. Ez azt jelenti, hogy Európa jövője attól függhet, hogy Nagy-Britannia, Olaszország és Lengyelország létrehoz-e egy új politikai súlypontot.
Az olasz kormány nemrégiben megduplázta a gazdag külföldi állampolgárok külföldi jövedelmére kivetett átalányadót, évi 200 000 euróra emelve azt. Ennek ellenére a brit és francia adófizetők továbbra is vonzónak találják Olaszországot - írta meg a Financial Times.
Alig három hónappal a székesegyház újbóli megnyitása előtt visszatért csütörtökön a Notre-Dame-ba az északi harangtoronynak a 2019-es tűzvészben megrongálódott nyolc harangja: a legnagyobb, több mint négytonnás Gabrieltől a legkisebb, kevesebb mint egytonnás Jean-Marie-ig.
Az osztrák biztonsági erők a héten országszerte razziákat hajtottak végre feltételezett iszlamista szélsőségesek ellen – jelentették be a hatóságok csütörtökön. A francia terrorizmusellenes államügyész közben arról számolt be, hogy a francia hatóságok három tervezett támadást hiúsítottak meg az olimpiai és paralimpiai játékok idején.
Emmanuel Macron francia elnöknek csaknem két hónappal a nemzetgyűlési választások után sikerült kineveznie az új miniszterelnököt. A francia V. Köztársaság történetében ez a leghosszabb ilyen periódus, ugyanis a többségi választási rendszer a legnagyobb erőnek kedvez, mostanra viszont kialakult három, nagyjából egyenlő nagyságú tömb, amelyek egyike sem (volt) képes abszolút többséget szerezni. Macron kinevezettje a volt uniós biztos, majd Brexit-főtárgyaló Michel Barnier, a negyedik politikai tábor, a jobbközép Köztársaságiak politikusa. A piacpárti gazdaságpolitikát követő, mérsékelten bevándorlásellenes Barnier mögé – úgy látszik – hallgatólagosan felsorakozik a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés is, amely az Európai Parlamentben egy frakcióban ül a Fidesszel. Bár a nemzetgyűlési választásokon csak a harmadik helyen végzett, Le Pen pártja most mégis királycsináló lehet.
A francia gazdaság vegyes képet mutat az olimpiai játékok után: a politikai bizonytalanság továbbra is kihívást jelent, de a sportesemény feljebb húzta az ország növekedését – derül ki ki a francia központi bank legfrissebb havi üzleti felméréséből.
A Közel-Kelet egyik legfontosabb katonai hatalma úgy döntött, hogy a kínai negyedik generációs vadászgépekkel, a J-10C-ekkel fogja modernizálni a légierejét a jelenlegi, elöregedő amerikai gyártmányú F-16-osok helyett – írja az Army Recognition.
Miközben a csapból is az európai gazdaság gyengélkedése folyik, Spanyolország olyan növekedési számokat produkál, amelyek még válságoktól mentes időben is jónak számítanának, nemhogy az energiaválság, az infláció, a magas kamatok és a globális lassulás éveiben. A magas növekedés ráadásul kifejezetten egészséges szerkezetben, relatíve jó egyensúlyi mutatók mellett valósul meg. Európa negyedik legnagyobb gazdasága jó eredményeit leginkább annak köszönheti, hogy profitál az európai fogyasztás átalakuló szerkezetéből: a turizmus sosem pörgött ennyire Európában, és ennek Spanyolország az egyik legnagyobb nyertese. A növekedési sikersztori láttán érthetetlennek tűnik, hogy a helyi lakosok miért pont most üzentek hadat a turistáknak, hiszen a külföldiek elriasztásával saját fejlődési kilátásaikat rombolják. Pedig fejlődni még van hova, és ez – más tényezőkkel együtt – azért erősen árnyalja az ország gazdaságáról alkotott pozitív képet.
Franciaország több időt kért az Európai Bizottságtól adósság- és hiánycsökkentési terveinek benyújtására, miközben az újonnan kinevezett miniszterelnök, Michel Barnier az államháztartás romló helyzetével és a politikai helyzet bizonytalanságával küzd. Az EU a nyáron indított túlzottdeficit-eljárást Franciaország ellen, hat másik ország, köztük Magyarországgal szemben is.
Az olimpiai játékok a mai napig a világ egyik legnagyobb sporteseménye. Az emberek általában azokat a versenyszámokat követik figyelemmel, ahol hazájuk sportolóinak van esélye az éremszerzésre. Azonban az érmek megszerzése csak néhány ország számára gyakori esemény, az országok többsége általában érem nélkül zárja az olimpiát. Ezért is tud különösen emlékezetes lenni egy nemzet számára, ha megszerzi első olimpiai érmét, pláne ha az arany, mint ahogy az például Fidzsi-szigetek esetében is történt férfi rögbiben a 2016-os Rio-i játékokon. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy mely országok tudják erőforrásaikhoz képest a leghatékonyabban megszerezni az érmeket a nyári olimpiai játékokon.
Michel Barnier korábbi uniós biztost nevezi ki miniszterelnöknek Emmanuel Macron francia elnök – jelentette be csütörtökön az Élysée-palota.
Az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) megszerzett egy 277 oldalas dokumentumot, amely részletesen ismerteti, hogyan akarja Oroszország a nagy nyugat-európai országok közvéleményét maga mellé állítani – írja a Politico.
Emmanuel Macron egyik közeli szövetségese, Édouard Philippe volt miniszterelnök kedden bejelentette, hogy 2027-ben elindul az elnökségért, de akár már egy előrehozott elnökválasztáson készen állna megküzdeni az államfői posztért. Philippe bejelentése azt is jelezheti, hogy arra számít, Macron nem tölti ki második ciklusát, és hamarosan akár le is mondhat hivataláról. A francia elnök a nyári törvényhozási választások kiírásával lehetetlen helyzetbe lavírozta magát: olyan Nemzetgyűlés jött létre, amelyben egyik nagy erőnek sincs meg a többsége, így Macron már hetek óta nem tud kinevezni új miniszterelnököt és kormányt. Valóban az államfő lemondása lenne a politikai patthelyzet megoldása?
Emmanuel Macron francia elnöknek a hétvégén kellett volna kineveznie az ország következő miniszterelnökét, de nem tett bejelentést. Ehelyett hétfőn délelőtt az Elysée-palotában tárgyalásokat folytat a politikai élet kulcsfiguráival, köztük Nicolas Sarkozy és François Hollande volt elnökökkel, Xavier Bertrand-nal a Les Républicains konzervatív párttól és Bernard Cazeneuve volt szocialista miniszterelnökkel, aki a miniszterelnöki poszt egyik esélyesének számít. Politikai patthelyzetet kellene feloldania, és egy az ő politikáját is elfogadó jelöltet kereshet, hogy betöltse a hatalmi vákuumot. Egy jelölt látszik egyedül esélyesnek az EU második legnagyobb országának irányítására.
Az elmúlt két évtizedben a világgazdaság teljes külföldi közvetlen-tőkebefektetési állományában Kína részesedése rendkívül gyorsan nőtt. Az UNCTAD adatai alapján míg 2000-ben a részaránya elhanyagolható volt, addig 2023-ra már a teljes állomány közel 7%-át tette ki. Ez a gyors növekedés ellentétben áll a többi BRIC-ország stagnáló és a vezető fejlett gazdaságok (különösen az USA) enyhén vagy jelentősen csökkenő részesedésével. 2009 óta minden évben „dobogós” Kína a kifelé irányuló közvetlentőke-befektetések éves nagyságát tekintve, legtöbbször az USA mögött és Japánt megelőzve a rangsorban. De volt már olyan év, amikor a legtöbb közvetlentőke-befektetés Kínából ment külföldre a világgazdaságban: például 2014-ben vagy 2020-ban. 2022-ben a világgazdaság összes kifelé irányuló éves közvetlentőke-befektetéseinek több mint 10 %-a, 2023-ban több mint 9,5 %-a származott Kínából. Hongkonggal együtt ezek a részesedések több mint 17%-ra, illetve több mint 16%-ra nőnek (UNCTAD). (A további növekedést valószínűsíti, hogy 2023-ban Kínában a kifelé irányuló közvetlentőke-befektetések a GDP 16 %-át tették ki, míg az OECD-átlag 52%, de még a kelet-közép-európai országok esetében is 20% körüli ez a mutató.)
A Csendes-óceáni Szigetek Fóruma vezetőinek idei találkozóján kiemelt téma volt az Új-Kaledóniában kialakult helyzet. A francia tengerentúli területen májusban zavargások törtek ki egy ellentmondásos választójogi reform miatt, amely halálos áldozatokat is követelt - számolt be a BBC.
A vártnál magasabb volt az infláció Franciaországban augusztusban, Európa második legnagyobb gazdaságában az áremelkedés mértéke felfelé okozott meglepetést. Az éves infláció így is csökkent, de a rövid távú árdinamika erősödött.
Európa gazdasági kilátásai nagyon bonyolultak, egy dolog viszont biztos: ha minden így marad, ahogy most van, az senkinek nem jó. A kulcs a bérdinamika: a bérek jelentős mértékben nőnek, ami makrogazdasági szempontból nem jó, hiszen fokozza az inflációs aggodalmakat, miközben az áremelkedés mértéke még mindig messze a jegybanki cél felett jár (különösen igaz ez a maginflációra). Ám ha a bérdinamika túlságosan lelassul, akkor az áhított növekedésről mondhatnak le az európaiak, ami szintén kedvezőtlen következmény. Nehéz döntések előtt áll az Európai Központi Bank: milyen ütemben kell csökkenteni a kamatokat ahhoz, hogy az infláció ne pattanjon vissza, de az épp éledező növekedés előtt időben felszámolják az akadályokat. Ezekről a kilátásokról kérdeztünk eurózónával foglalkozó nyugati közgazdászokat.
Emmanuel Macron francia elnök a Rafale típusú, szuperszonikus vadászbombázó repülőgépek szerbiai megvásárlására vonatkozó megállapodás véglegesítéséről is tárgyal csütörtökön kezdődő, kétnapos belgrádi látogatásán, valamint energetikai együttműködésekről tárgyal Alekszandar Vucsics szerb elnökkel - közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) a látogatás előtt.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
