Az elmúlt három kereskedési nap alapján az látszott, hogy az újév eleji forinterősödés kifulladt, de nem is történt visszagyengülés, így az euróval szembeni jegyzések a 400 alatti tartományban ragadtak. A délutáni átfogó amerikai munkaerőpiaci adatokra kissé gyengült a dollár, a forint pedig alig reagált, aztán két meglepően gyenge amerikai adatra megütötték a dollárt, a forint pedig ismét erősödni próbált.
Miután fontos technikai szintet tört át a szerdai kereskedés során a forint az euróval szemben, csütörtökön újabb erősödéssel próbálkozott, így a jegyzések 395 körülig süllyedtek a bankközi piacon. Itt azonban elakadt az erősödési kísérlet, majd 397-ig visszagyengült a magyar fizetőeszköz. A nap végén azonban újraindult a forinterősödés. Közben egy amerikai foglalkoztatási adatra meghúzták a dollárt.
A szerdai jókora forinterősödéssel áttörte az euróval szembeni árfolyam a 200 napos mozgóátlagot, ami fontos technikai szint, így elméletileg további érdemi tér nyílt meg a forint erősödése előtt. Megnéztük gyorsan, hogy mit üzen a technikai elemzés ebben a helyzetben.
Ha valamit le akarunk szögezni 2022-ről, akkor az biztos, hogy nem a forint éve volt. Nagy utat járt be a magyar deviza, október első felében már-már azt gondoltuk, hogy padlót is foghat, hiszen 430 felett is járt az euró jegyzése. Onnan aztán élesen fordult erősödésbe a forint, de bőven maradtak még kockázatok 2023-ra is, az év első hónapjaiban még jöhetnek nehéz pillanatok a magyar deviza szempontjából.
A 2022-es évet sikerült egy hajszállal 400 alatt zárnia a forintnak, és az idei évet is ott kezdte. Kérdés, meddig tarthat ki a jó nemzetközi hangulat, a csökkenő gázárak, illetve a magyar eszközök kedvező megítélése. Január elején még maradhat az alacsony forgalom a piacon, így a forint ereje is megmaradhat akár.
Nagyon próbálkozik a forint, hogy a 400-as lélektani szint alatt zárja a 2022-es évet, ennek azonban legfeljebb jelképes jelentősége van, a kérdés csak az, hogy 8 vagy 9 százalékos eséssel fejezzük be az évet az euróval szemben. Egyelőre a dollár erősödése és a régiós devizák teljesítménye arra utalhat, hogy kicsi az esély a jó teljesítményre, de ma még nekifut egyszer a forint.
Az euróval szemben 400,25-nél, a dollár ellenében pedig 375,68-nál állapította meg az év utolsó devizapiaci középárfolyamát az MNB. Ez azt jelenti, hogy volt már ennél rosszabb éve a magyar devizának köszönhetően az október közepe óta látott erősödésnek.
Az utóbbi két napban látott "minta" ismétlődött meg a csütörtöki kereskedésben is a bankközi forintpiacon, azaz a reggeli-délelőtti gyengülést erősödés követte és ennek jegyében másfél havi csúcsra ért a magyar fizetőeszköz az euróval szemben 399,4 körül. A dollárral szemben közben 374-nél féléves csúcson jár a forint.
Látszólag komoly erőre kapott a forint az év utolsó két hónapjában, hiszen az októberben még 430 feletti euróárfolyam december végére 400 közelébe süllyedt. Ha azonban jobban megnézzük, akkor még így is a világ legrosszabbul teljesítői devizái között volt 2022-ben a magyar fizetőeszköz, a kockázatok csökkenésénél sokkal nagyobb szerepe lehetett a dollár év végi gyengülésének a szépítésben.
Tipikus év végi illikvid napja volt kedden a forintnak, mely a napot gyengüléssel kezdte, majd délután kicsit szépített. Így ma reggel ismét viszonylag távol van a 400-as lélektani szinttől a jegyzés, az év hátralevő néhány napját ez a küzdelem határozhatja meg.
Kis gyengüléssel kezdte a karácsony utáni kereskedést a forint a bankközi devizapiacon hétfőn, így az euró jegyzései újra a kerek 400-as szint fölé lendültek.
Orbán Viktor a mai kormányinfón több kérdést is kapott az euróbevezetés kapcsán, és a miniszterelnök elmondta, hogy vannak érvek az euró bevezetése mellett, az ellene szóló érvek viszont meghaladják azokat.
A 2022 novemberi adatok tanúsága szerint az élelmiszer-infláció Közép-Kelet-Európában 20-30 százalék körül alakul, hazánkban ennél lényegesen magasabb, 40 százalék fölötti. A sok évtizedes csúcsot jelentő áremelkedés okainak vizsgálata azt mutatja, hogy az élelmiszerek árának emelkedését felerészben külső tényezők (energia- és alapanyagárak emelkedése, ellátási láncok zavarai, időjárási tényezők) okozzák, melyek különösen erősek voltak az ukrán-orosz konfliktushoz közeli országokban. Az élelmiszerárak növekedésének másik felét belső, országspecifikus tényezők magyarázhatják, amelyek közül legerősebb tényezőnek az árfolyam alakulását tekinthetjük. Az árfolyamváltozástól szűrt magyar élelmiszerinflációs adat belesimul a környező országok hasonló adataiba. A hazai tényezők közül szintén a magasabb élelmiszerárak irányába hatottak a 2022-ben megváltozott adózási szabályok (népegészségügyi termékadó, kiskereskedelmi adó, jövedéki adó), a dinamikus (minimál-)bér emelkedés, valamint egyéb árazási tényezők is. Azonban téves az a következtetés, mely szerint a kormány által bevezetett élelmiszerár-stop növelné a hazai élelmiszer-inflációt, az élelmiszerár-stop összességében árleszorító hatással bír.
Miután hétfőn 402 körül öthetes csúcsra ért a forint az euróval szemben, elkezdett gyengülni és kedden reggel átmenetileg 405 felett is járt az árfolyam, majd újra erősödött a magyar fizetőeszköz, de a kerek 400-as szintet nem sikerült még jobban megközelítenie. A ma délelőtti államháztartási-adósságfinanszírozási sajtótájékoztató idején a forint lényegében oldalazott, és ugyanez történt lényegében a délutáni órákban is, amikor az MNB bejelentette a kamatdöntését, a friss inflációs jelentését és összességében azt üzente, hogy tartósan magas kamatkörnyezetre lehet számítani.
Mind az euróval, mind a dollárral szemben fontos technikai szintek közelében billegett hétfő reggel a forint, aztán a viszonylag jó nemzetközi befektetői hangulat mellett a forint fokozatosan tovább erősödött és öthetes csúcsra ért az euróval szemben 402,5-nél, így az említett fontos technikai szintek letörésének küszöbére ért.
Péntek reggel ismét erősödéssel kezdett a forint az euróval szemben, így már napok óta a 405-ös szinttel birkózik a magyar deviza. Kérdés, hogy lehet-e még elég ereje ennek áttöréséhez, az utóbbi napokban a jegybanki kamatdöntések is megmozgatták a piacot.
Jelentős növekedésről számolt be az Opus Global a harmadik negyedévre a működési bevételek és az EBITDA szintjén, az adózott eredményre azonban nyomást gyakorolt az energetikai vállalatok magasabb adóterhe - derül ki a cégcsoport negyedéves gyorsjelentéséből.
A hazai kkv-k életében nem a jelenlegi a legsúlyosabb válság, aki a 2008-2009-es nagy világégést átélte, már felkészültebben várja a gazdasági stagnálás következményeit. Míg közel 15 éve állások százezrei szűntek meg, addig ma a jól képzett munkaerő megtartása kell legyen a cégek egyik legfontosabb feladata. A likviditás megtartása nélkülözhetetlen a problémák áthidalásához, de a bankok sem húzhatják be a kéziféket, továbbra is fent kell tartani hitelezési aktivitásukat. Győr Tamás, a CIB Bank kkv üzletágának igazgatója szerint a jelenlegi helyzetben a legfontosabb, hogy még szorosabbra fűzze a bank az ügyfélkapcsolatait, amelyben az évek óta követett ügyfélstratégiájuk is segítségükre van. A Portfolio a bank kkv üzletág-igazgatóját, valamint a budapesti, a nyugat-magyarországi és a kelet-magyarországi régióigazgatóit kérdezte a hazai vállalkozások előtt álló kihívásokról, a kkv hitelezés jövőjéről, a lehetséges stratégiákról, és arról, mit tapasztalnak most a terepen, mivel keresik meg őket a vállalkozók.