A várható 2,1 millió darab elszámolási leveléből 450 ezer darab érkezett be eddig a Magyar Postához, vagyis a várható mennyiség 25%-át küldték ki eddig a pénzintézetek - derül ki a posta friss közleményéből. A maradék 75%-nyi levél kiküldésére már csak két hetük maradt a bankoknak.
Az MNB forintosítani szeretné az autóhiteleket és a személyi kölcsönöket is, amelyekre jelen állás szerint jár az elszámolás, a forintosítás azonban nem. Kérdés persze, milyen árfolyamon. Mindenesetre megnéztük, hányan vannak és mennyivel tartoznak ezek a devizahiteles ügyfelek.
Eltörpül a Quaestor-botrány nagysága a deviza- és forinthiteles elszámolások mellett: négyszer akkora tartozáscsökkentést kapnak idén a hiteladósok, mint amekkora kártérítést kifizethetnek a Quaestor kötvényeseinek. Ezen felül több mint 100 milliárd forintot kapnak a lezárt hitelszerződéssel rendelkezők. Érdekesség, hogy mindkét ügyet a pénzügyi szektor fizeti meg.
A forintosítás nélkül maradt autóhiteleket és személyi kölcsönöket is forintosítani kell - nyilatkozta a Heti Válasznak Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója. A Reuters által idézett interjú szerint az érintett hitelállomány nagysága mintegy 500 milliárd forint, és közel 290 ezer szerződésről van szó. A bankadó csökkentésében az MNB támogatja Orbán Viktor múlt heti felvetését.
A devizahiteles elszámolások vége felé közeledve érdemes kicsit visszatekinteni, mikor és mennyi devizaalapú lakáshitelt vett fel a magyar lakosság. A devizahitelezés néhány hónap leforgása alatt átvette az állami kamattámogatás által hajtott forinthitelezés helyét, hogy még nagyobb hirtelenséggel zuhanjon aztán össze a válság kirobbanása után.
Az elszámolások nemcsak a tőketartozást, hanem a kamatszintet is számottevően csökkentik a deviza- és akár a forinthitelesek számára is. Előbbi 20%-kal, utóbbi további több mint 5%-kal viheti lejjebb az átlagos devizahiteles törlesztőrészletet, igaz, jókora szórás mellett. Sokan lehetnek azonban, akik még ezzel is elégedetlenek. Ők díjmentes felmondási lehetőséget kaptak, amivel viszont sietniük kell.
Négy feltétel közül legalább egynek meg kell felelni ahhoz, hogy egy jelzáloghiteles devizában maradhasson, vagyis elkerülje a forintosítást. Ennek főleg akkor lehet értelme, ha valaki a rögzített árfolyamnál tartósan erősebb forintra számít, miközben nem zavarja az árfolyamkockázat, esetleg devizában keletkezik a jövedelme.
Január óta már a rögzített árfolyamon törlesztenek, és a rögzített árfolyamon kapják a forintosítást is a deviza-jelzáloghitellel rendelkezők. Az euróhitelesek azonban nagyon nem jártak jól a rájuk vonatkozó rögzített árfolyam miatt: minél erősebb a piaci árfolyam, annál jobban bosszankodhatnak.
1,84% ma a 3 havi Bubor, ami nagyon fontos a devizahitelesek számára, hiszen a forintosítás után referenciaként ehhez kötik hitelük kamatszintjét. Mivel a Bubor szorosan követi az alapkamatot, az MNB esetleges kamatemelését legkésőbb 3 hónapon belül a törlesztőrészletben is megérezhetik az ügyfelek. Erre mutatunk most példát.
A fogyasztói kölcsönszerződések elszámolását tartalmazó értesítéseket a vonatkozó jogszabály alapján 2015. április 30-ig kell postára adnia az érintett pénzintézeteknek. A Magyar Postának csaknem 2,1 millió darab ajánlott-tértivevényes levélpostai küldeményt kell kézbesítenie a normál forgalmon felül. Eddig 149 ezer darab ilyen típusú küldemény érkezett be a Magyar Postához, amely a várható mennyiség alig több mint 7 százaléka - közölte a posta.
A banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról dönthet az Országgyűlés, az erről szóló törvényjavaslatot kedden nyújtotta be Gulyás Gergely (Fidesz). Az egyik legfontosabb javaslat, hogy a devizahiteleseket érintő végrehajtások újraindításával megvárnák a magáncsőd bevezetését.
Kevesen tudják, hogy 3 havi Buborhoz kötött, referenciakamatozású forinthitel lesz minden olyan devizahitel, amely átesik a forintosításon. Vagyis ha változik a Bubor, az legkésőbb 3 hónap múltán meg is látszik a törlesztőrészleten. A kamatperiódus mellett kamatfelár-periódus is lesz, márpedig a törlesztőrészlet várható alakulása szempontjából ezzel is érdemes tisztában lenni.
Évi 5000-6000 család veheti igénybe a jövő évtől a magáncsődöt, így önmagában nem oldja meg a bankok lakossági hitelportfóliójának problémáit - mondja a Portfolio-nak adott interjúban az Intrum Justitia ügyvezető igazgatója, aki fontos, újdonságnak számító részleteket is elárul nekünk az egyeztetés alatt álló magáncsődről. Az elszámolás azonban most még forróbb téma: Felfalusi Péter véleménye szerint a követeléskezelőnek tartozó devizaadósok közül mindössze 20-25%-a igényelheti (nekik ezt külön kérni kell!), pedig a lízingeseknek akár 30%-kal is csökkenhetne a tartozásuk. Nemcsak a bankokat, a követeléskezelőket is rosszul érinti a devizahiteles ügy, de úgy tűnik, kegyelmi pillanathoz érkeztek mára a követelésvásárlók, és nagy, nekik kedvező változások várhatók a piacon.
A devizahitelesek egy része már érzi az elszámolás pozitív hatásait, egyes bankok ugyanis már a "fair" kamatszintre csökkentették lakossági devizahiteleik kamatát. A törlesztőrészlet azonban nemcsak a kamatszint visszaállítása, hanem az elszámolás miatti tőketartozás-csökkenés miatt is alacsonyabb lesz. Vajon mikortól?
Sokan kérdezik, vajon mekkora összeg jár vissza azoknak, akiknek már korábban lezárult a devizahitelük. Az ő esetükben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni a törvény szerint, ami az alábbiakat jelenti.
Az elszámolásban érintett késedelmes tartozások esetében egészen addig szünetelnek a végrehajtások, amíg az elszámolás tart. Az elszámolás után azonban a végrehajtás folytatható.
Több banktól is úgy értesültünk, hogy az egykori végtörlesztők mindössze néhány százaléka nyújtott be igényt az elszámolásra március 31-éig. A lemaradók kimaradtak: ők nem is kapnak elszámolást, így valószínűleg több ezren estek el valamekkora összegtől.
Egymásnak ellentmondó jogszabályi kikötések, határidők és háttéranyagok nehezítik a bankok dolgát az elszámolások és a forintosítás végrehajtása során - derült ki egy mai sajtóbeszélgetésen. A legelképesztőbb nem is egy tisztán jogi probléma: állítólag nehéz lepörgetni kétszer úgy egy elszámolási programot, hogy ugyanaz az eredmény jöjjön ki.
Sorra készülnek banki felmérések arról, mennyire ismerik az elszámolási és forintosítási szabályokat a devizahitelesek, illetve mennyire tudatosak saját hitelük pénzáramlásával kapcsolatban. Ezúttal a hitelkiváltási versenyre készülő K&H közölt meghökkentő eredményeket.
Félidőnél jár a devizaalapú hitellel rendelkezők felé az elszámolás. Arról kérdezzük most Olvasóinkat, mit tapasztaltak eddig ebből.
Karácsony Gergely előterjesztése nyilvános lett.
250 millió forintra bírságolta az MNB az egyik vagyonkezelőt.
Idén 50 ezerrel nőtt a számuk.
Itt a soha vissza nem térő lehetőség?
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
