A magyar bankszektor történetének egyik legnagyobb horderejű pénzügypolitikai intézkedése lépett hatályba 2015. február 1-jén, vagyis kereken öt évvel ezelőtt. 1,9 millió devizaalapú hitelszerződés forintosítására és tisztességtelen szerződési feltételeinek elszámolására került sor. Példátlan összeget, 734 milliárd forintot kellett kifizetniük vagy elengedniük a bankoknak, és a 256,5 forintos árfolyamon lebonyolított, szerencsésen időzített forintosítással sikerült elkerülni a 300 forint fölé kúszó frankárfolyamot, annak minden gazdasági és társadalmi következményével együtt.
Lövétei István alkotmányjogász szerint a Kúria Konzultációs Testületének legfrissebb értelmezése a devizahitelek árfolyamkockázatának viseléséről várhatóan az ügyfelek szűkebb körét érinti majd, azokat, akiknek még fennálló devizahitelük van, esetleg ügyük még bírósági szakaszban van.
66 éves és már 21 éve vezeti az Erste Csoportot Andreas Treichl, aki saját bevallása szerint azért pár dolgot másképp csinálna, ha visszamehetne az időben. A Financial Times cikkében a bankvezér elmondja: mindenki tudta, hogy a svájci frank hitelezés rossz dolog, amikor pedig a frontosításra került a sor, Orbán Viktor kihasználta a bankok törékeny helyzetét.
A devizahitelesek döntő többségének az összes tartozással összefüggő problémája megoldódott, a végtörlesztéstől kezdve az árfolyamgáton át a forintosításig tartó folyamat lezárt egy korszakot - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a Népszavában megjelent interjúban.
Hiába tartja már május óta 0,9 százalékon az alapkamatot az MNB, a meglévő lakossági hitelek kamatszintje és ezáltal törlesztőrészlete azóta is csökken, a Bubor ugyanis egyre jobban elszakad az alapkamattól.
A válság kezdetéhez képest Magyarországon csökkent a harmadik legnagyobb mértékben a háztartások adósságállománya a GDP arányában - mutat rá 32 ország adatai alapján a JPMorgan. Ez tehát azt jelenti, hogy világszinten is kiugró mértékű adósságtehertől szabadultak meg a magyarok nyolc év alatt. Ez az alacsony munkanélküliségi rátával és a dinamikus béremelésekkel együtt jó alapot adhat a fogyasztás felpörgéséhez, igaz az IMF minapi előrejelzései szerint azért nem fog még jövőre kitörni Magyarországon a fogyasztási láz:
Több mint másfél évvel a svájci jegybank emlékezetes döntése és a frankárfolyam elszállása után végre összeállt a felvizezett lengyel és a drasztikus, de szűk kört érintő román devizahiteles csomag is. A korábban már megismert horvát csomagot is figyelembe véve kijelenthető, hogy egyenként valószínűleg a horvát és a román frankhitelesek jártak a legjobban, hiszen a felvételkori alacsony árfolyamon váltják át a hitelüket. Összességében azonban a magyar devizahitelesek jóval nagyobb összeget és jóval korábban kaptak vissza a bankoktól, mint amit más régiós országok devizahitelesei.
Az elszámolás és a forintosítás az árfolyamgátas ügyfelek tartozását és kamatszintjét is csökkentette, ugyanakkor az eredeti árfolyamgátas szerződési periódust követően akár 15 százalékkal is emelkedhetnek a törlesztőrészletek. Az MNB közleményében ezért felhívja a (volt) árfolyamgátas jelzáloghiteles fogyasztók figyelmét arra, hogy magasabb törlesztőrészlet önkéntes vállalásával jelentős későbbi terhektől mentesülhetnek.
A korábban tervezett árfolyam-kedvezményes átváltás helyett más, a bankok számára szintén költséges fizetéskönnyítő megoldást fontolgat Lengyelország saját frankhitelesei számára - tudta meg a Reuters.
Tavaly márciusban és áprilisban, április 30-ai határidővel számoltak el a hitelintézetek a tisztességtelenül végrehajtott kamatemelések és az árfolyamrés miatt meglévő és volt devizahiteleseik felé. Néhány számmal felelevenítjük a történteket.
Eddig csak becsléseink voltak erről, mára azonban pontosan is kiderült: a tavaly végrehajtott deviza- és forinthiteles elszámolások összesen kicsivel több mint 3,6 millió hitelszerződést érintettek, ebből "mindössze" 1,6 millió hitelszerződés él jelenleg is. Csaknem 92 ezer szerződésnél olyan nagy volt az elszámolási összeg a fennálló tartozáshoz képest, hogy a szerződés megszűnt. A tavaszi (devizaalapú) elszámolások során 733 milliárd forintot, az őszi (többnyire forinthiteles) elszámolások során pedig 31 milliárd forintot kaptak az ügyfelek. A svájci frank alapú lakáshitelek átlagos, havi törlesztőrészlete 26 100 forinttal, 25%-kal csökkent az elszámolások hatására, az azóta végbement forintkamat-csökkenés pedig még tovább apasztotta őket.
Kevés a panasz a személyi és autóhitelek forintosítása kapcsán. Az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához 304 ügyfélszolgálati, illetve 32 írásos, a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) pedig mintegy 40 fogyasztói kérelem érkezett eddig - tudta meg az MTI az MNB felügyeleti szóvivőjétől.
Az ügyfelek elenyésző része maradt devizahitelében a gépjámű- és személyi hitelek forintosítása során, a többség törlesztőrészlete csökkent - tudta meg az MTI a bankoktól.
Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke évértékelő interjújában mindenki számára fájdalmas kijózanodásnak nevezte a brókerbotrányok feltárásának folyamatát. Szerinte a vagyonbiztosításokhoz hasonlóan a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciáját is hozzá lehetne kötni az MNB honlapján történő ügyfélkontroll rendszeres gyakorlásához.AZ elszámoláshoz és forintosításhoz kapcsolódóan kiemelte, hogy a korábbi árfolyamváltozások miatt jelentősen megnőtt törlesztőrészletek, és a még mindig nagyszámú fizetésképtelen jelzálogadós problémája további célzott programok kidolgozását teheti szükségessé a jövőben.
Óriási felbolydulás, hatalmas devizapiaci átrendeződések, nem várt reakciók, kétes gazdaságpolitikai célok és eredmények - ez volt az eredménye annak, hogy januárban a svájci jegybank elengedte a frank árfolyamát. Magyarország került ki talán a legszerencsésebben az eseményekből a régiónkban: a jelzáloghiteleseket a forintosítási árfolyam rögzítésének köszönhetően két hónappal a svájci döntés előtt sikerült bevédeni, és ezzel a magyar devizahitelesek rögtön a külföldi gazdasági sajtó címlapjaira kerültek. A felügyeleti vizsgálatok elmélyülése nyomán kitört, egyébként fájdalmas brókerbotrány pedig bizonyos mértékben a pénzügyi szektor tisztulását hozta.
A lengyel központi bank elnöke szerint lehetetlen lépés lenne és "komoly válságba" sodorná a bankok egy részét, ha egyszerre vezetnék be a bankadót és váltanák át a svájci frank alapú jelzáloghiteleket - erről Marek Belka a Gazeta Wyborcza újságnak adott, pénteken megjelent interjújában beszélt.
Több probléma is felmerült.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Jellemzően 30-60 km/h-s lökésekre számíthatunk.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Fájdalmas fejlemény lehet ez Kijevnek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
