A franciák betiltják a féktelen pazarlást
Edouard Philippe francia kormányfő kedden bejelentette, hogy betiltják az el nem adott fogyasztási cikkek megsemmisítését, a jövőben ezeket be kell szolgáltatni újrahasznosításra, újrafeldolgozásra.
Edouard Philippe francia kormányfő kedden bejelentette, hogy betiltják az el nem adott fogyasztási cikkek megsemmisítését, a jövőben ezeket be kell szolgáltatni újrahasznosításra, újrafeldolgozásra.
Az előttünk álló hét magyar szempontból legfontosabb adata egyértelműen az, amit szerda reggel a KSH fog közölni az első negyedéves GDP-növekedésről és könnyen lehet, hogy mindenkit megdöbbentő, rendkívül magas adatról jön majd bejelentés.
A háztartási szektor 2016 közepe óta kezdte újra növelni az hitelállományát. Az új hitelciklusban a lakáshitelezés mellett a fedezetlen, szabad felhasználású személyi kölcsönök kihelyezései is érdemben hozzájárulnak a bővüléshez. A hitelcélok és a kínálati feltételek változásával ez azonban nem feltétlenül a háztartások fogyasztásában csapódik le. Jelen cikkünkben a személyi kölcsönök térnyerésének okait és azok hatásait vesszük górcső alá.
Nagyot gyorsult februárban a kiskereskedelmi üzletek forgalma. A volumennövekedés éves alapon 8,4%-os volt, aminél ritkán láttunk nagyobbat az elmúlt években. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 10,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 13,8%-kal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Kedvezőtlen ipari adat érkezett Kínából, a beruházások és a kiskereskedelmi forgalom azonban érdemben növekszik, ami ellensúlyozza az ipar gyengélkedését. Elemzők szerint idén tovább lassulhat a GDP-növekedés.
Az eddig vártnál gyorsabb idei növekedést eredményezhetnek a magyar gazdaságban a magyar kormány által bejelentett családpolitikai intézkedési tervek fogyasztási hatásai a Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői szerint.
Decemberben tovább folytatódott a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemének lassulása. Az év utolsó hónapjában 4,1%-kal bővült a forgalom a KSH naptárhatástól megtisztított adatai alapján, ilyen lassú bővülésre pedig utoljára 2017 első felében volt példa.
Miután éjjel profitfigyelmeztetést tett közzé az Apple a váratlanul gyenge karácsonyi értékesítési számok miatt - amelyekben a kínai piacnak és a kereskedelmi háború hatásainak lényeges szerepe volt -, nyugtatónak tűnő jelentéssel állt elő a kínai vezetés az idei kiskereskedelmi forgalombővülés várható ütemét illetően.
Rekordmagasságokban a lakossági fogyasztás karácsony után is, köszönhetően az év végi leértékeléseknek, a készleten maradt termékek kiárusításának és az óév búcsúztatására való felkészülésnek - írja a Magyar Idők. Számítások szerint ugyanis tavalyhoz képest bő ezermilliárd forinttal hagytak többet a családok a boltokban, az értékesített áruk mennyisége pedig több mint 6 százalékkal emelkedett 2018-ban.
Októberben 5,7%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a naptárhatástól tisztított adatok szerint, ami gyorsabb, mint a szeptemberi bővülés, ugyanakkor úgy tűnik, hogy egy időre búcsút inthetünk a korábban megszokott 6-8% közötti növekedésnek.
Az előzetesen közzétett 4,8% helyett 4,9%-kal nőtt az idei harmadik negyedévben a magyar GDP a nyers adat szerint éves alapon, de nagyobb a felfelé módosítás a szezonálisan és munkanap tényezővel igazított adatnál: ott ma 5,2%-os szárnyalásról számolt be a KSH az 5%-os előzetes adat után. A friss adat legalább 1996 óta, de nagy valószínűséggel a rendszerváltás óta a leggyorsabb növekedést jelenti ezen mutató szerint. Mindez összefügg azzal, hogy negyedéves alapon nem 1,2%-kal, hanem 1,3%-kal nőtt a magyar gazdaság. Az adatok szerint igencsak széles bázisú, a legtöbb ágazat teljesítményével összefügg ez a szárnyalás, de kiemelendő a szolgáltatások, az építőipar és az ipar teljesítménye. Figyelemre méltó, hogy az első háromnegyed évben a nyers adatok alapján 4,8%-kal nőtt a magyar gazdaság.
Egyre többet beszélünk a fogyasztói élményről és a digitalizációról, vagyis arról, hogy hogyan lehet digitális eszközökkel mind jobban kiszolgálni a fogyasztót. Mégis, a cégvezetőknek csak a fele állítja, hogy a vállalatának van digitális stratégiája, és csak a negyede látja tisztán, hogy mi lesz a következő lépés ebben. A gond ott van, hogy nem a vállalati stratégia részeként, hanem informatikai fejlesztésként gondolnak legtöbben a digitalizációra.
A nettó keresetek dinamikus, kétszámjegyű emelkedésének és az alacsony inflációnak a hatására gyorsan bővül a lakossági fogyasztás, így már csaknem 89 ezer forint az egy főre jutó havi háztartási költés. Gyakorlatilag mindenből többet veszünk, mint korábban, miközben a fogyasztási szerkezet érdemben nem változik, de a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága javul. Előretekintve a háztartások fogyasztása lassabban bővülhet, miután az idei második félévben már egyre magasabb az infláció és a keresetek növekedési üteme is lassul. A korábbi években tapasztaltnál a következő időszakban is gyorsabb lehet az áremelkedés, miközben a béremelkedés lassabb.
Egy érdekes grafikonra figyeltünk fel a Morgan Stanley elemzésében, amely a háztartási fogyasztás alakulását mutatja be a régióban. Hiába gondolhattuk azt, hogy a lakossági fogyasztás nagyot erősödött Magyarországon, még így is sereghajtók vagyunk.
Megjött a magyarok hűtővásárlási kedve, ugyanis a válság óta nem vásároltak olyan sok hűtőgépet, mint idén.
2018. májusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene (naptárhatástól megtisztítva) 7,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A bővülés mértéke az utóbbi évek egyik legmagasabb adata. A megugrást ezúttal az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem élénkülése okozta, a nem-élelmiszer jellegű üzletek forgalma viszonylag egyenletesen, 10% körüli ütemben emelkedik.
A nyugat-európai és az északi gazdaságok vezetik az egy főre jutó fogyasztás és a GDP rangsorát az EU-ban, miközben Magyarország továbbra is a sereghajtók között szerepel. A román egy főre jutó GDP és fogyasztás dinamikusan nőtt 2017-ben, és utóbbiban megelőzték Magyarországot.
Áprilisban éves alapon 6%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a naptárhatás kiszűrésével vizsgált adatok alapján - derült ki a KSH előzetes becsléséből. Habár az adat a kiskereskedelem dinamikus növekedését jelzi, érdemes megjegyezni, hogy ilyen lassú bővülésre utoljára tavaly szeptemberben volt példa.
Van-e már minden háztartásban mikrohullámú sütő? Lapostévé? Számítógép? Okostelefon? Hozzászokhattunk, hogy amikor a háztartások bizonyos tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságáról beszélünk, akkor a "minél nagyobb, annál jobb" elve vezérel minket. A technológiai fejlődés viszont átírja ezt a logikát.
Egy átlagos magyar ember 82,9 ezer forintot költött el havonta 2017-ben, ami reálértéken 5,1%-kal több, mint a 2016-os érték. Főleg rezsire és ételre költünk, de minden területen (szórakozás, alkohol, oktatás, egészségügy) többet költünk, mint tavalyelőtt és javul a lakosság okostelefonokkal és számítógépekkel való felszereltsége is.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
