Miközben az EU-tagállamok többségében csökkent az önfoglalkoztatók aránya, addig Magyarországon az ebben a formában dolgozók részesedése enyhén nőtt a 2012-2021 közötti időszakban – derül ki az Eurofound jelentéséből.
Az alacsony bérű foglalkoztatás sokakat érint az európai munkaerőpiacokon, a hosszú távú karrier és bérmobilitás szempontjából pedig sokszor zsákutcának bizonyul. Két, Svédországra vonatkozó, adminisztratív adatokon alapuló kutatás alapján ebben az írásban amellett érvelek, hogy a munkatársi kapcsolathálózatok, illetve a helyi munkaerőpiacok foglalkozási szerkezetének sajátos diverzifikációja segítenek az alacsony bérű foglalkoztatásból való kiszabadulásban.
Az amerikai éttermi szektor foglalkoztatási adatai visszatértek a járvány előtti szintre, ami jelentős mérföldkő a szabadidős és vendéglátóipar fellendülésében - derül ki egy pénteken közzétett jelentésből. A Bureau of Labor Statistics (BLS) szerint a szektorban foglalkoztatottak száma szeptemberben 61 ezerrel nőtt augusztushoz képest.
Szeptemberben 336 ezer új munkahelyet teremtett az Egyesült Államok gazdasága, miközben az elemzők arra számítottak, hogy csak fele ennyi új álláshely születik. A munkanélküliségi ráta mindeközben 3,8%-on stagnált.
A végtelenített home office-nak számos előnye van, de talán még több hátránya. Az ember szociálisan izolálódik, magára maradt a problémáival - legyenek azok inspirációsak, motivációsak vagy egyszerűen csak technikaiak -, de gyakran a karrierutak is elzáródnak előtte, nem beszélve a hiányzó mentorálásról. Mi lehet a megoldás?
A vártnál sokkal rosszabbul alakult a foglalkoztatottság az Egyesült Államok versenyszektorában az ADP friss számai szerint, és ez inflációs és monetáris politikai szempontból kifejezetten jó hír.
A visszaeső kiskereskedelmi forgalom és a gazdaság lassulása ellenére 2023 első fél évében 26%-kal tudta növelni árbevételét a munkaerő-kölcsönzés terén meghatározó pozíciójú Pensum Group. A Budapesti Értéktőzsde Standard kategóriájában jegyzett vállalat többek között az inflációs nyomás és a növekvő költségek miatt 31 millió forintos veszteséggel zárta az első hat hónapot, ugyanakkor a kedvezőbb környezet miatt az év második felében már pozitív eredménnyel számol. Minősített munkaerő-kölcsönzőként a harmadik országbeli munkavállalók kölcsönzésének ugrásszerű növekedésére számítanak az év utolsó felében.
Megállt a foglalkoztatás növekedése, kissé nőtt a munkanélküliség, miközben a Covid-válság előtti szintre ugrott a rövid ideje külföldön munkát vállaló magyarok száma - így összegezhető a KSH nyári hónapokról szóló foglalkoztatási és munkanélküliségi jelentése.
Az EU-n belül Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a munkaerőköltségek 2023 második negyedében az előző év azonos időszakához képest. A mutató egyik összetevőjénél, a béreknél is Magyarországon volt kimutatható a legnagyobb mértékű emelkedés, ami nem is csoda, hiszen az infláció mértéke is nálunk volt a legmagasabb az EU tagországai között a vizsgált időszakban. Ennek hatására pedig nem meglepő, hogy a reálkeresetek nagymértékben csökkennek.
2012-ben a hazai rokkantellátási rendszer jelentős átalakításon ment keresztül. Az átalakítások nyomán sok érintett elveszítette az ellátást. Írásunkban összefoglaljuk a rokkantsági ellátások átalakításának hatásait vizsgáló tanulmányunk főbb eredményeit. Bemutatjuk, hogy a munkapiaci integrációhoz a pénzügyi ellátások csökkentése vagy megvonása önmagában nem elegendő, a foglalkoztatást támogató programok segíthetik az integrációt.
A mesterséges intelligencia inkább segít új munkahelyek létrehozásában, mintsem tönkretenné a meglévőket az ENSZ Munkaügyi Szervezete (ILO) tanulmánya szerint.
Az EU-tagállamok középmezőnyébe sorolta Magyarországot az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) foglalkoztatás minőségét értékelő indexe. A 2021-es adatok alapján készült felmérésben hazánk a 27 tagú EU-ban a 14. helyre került a megszerezhető 100 pontból 51,3 pontot elérve, amivel alig maradt el az EU-átlagtól (51,6 pont). A hat indikátort tartalmazó indexben a legmagasabb pontszámot (100-ból 91,9 pontot) a foglalkoztatási formákat, a munkahelyek biztosságát értékelő mutatóban érte el Magyarország, ami az ötödik legjobb eredménynek számít az EU-ban. Szintén ötödik legjobb eredményt szerezte meg az ország a munkakörülményeket vizsgáló mutatónál. A legrosszabb értékelést (100 pontból 30,5 pontot) pedig a kollektív érdekképviselet helyzete terén kapta hazánk, amivel csak négy EU-tagállamot előz meg.
Az angol nyelvtudásra vonatkozó követelmény a magyarországi online álláshirdetések több mint 40%-ában mutatható ki, ami meghaladja az uniós átlagértéket, és jóval felülmúlja a többi visegrádi ország mutatóját – olvasható ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felméréséből. Az adatokból az is kiderül, hogy az álláshirdetések közel 20%-a eleve angolul jelent meg 2021-ben Magyarországon, ami duplája az uniós átlagnak. A német nyelvtudást megkövetelő hazai álláshirdetések aránya is igen magas uniós összevetésben, miután Magyarországot e téren csak három EU-tagállam előzi meg a Németországot és Ausztriát természetesen nem tartalmazó összevetésben. Az angol, illetve német nyelvtudást megkövetelő hazai álláshirdetések uniós összevetés szerinti magas aránya a magyar gazdaság nyitottságára, a Magyarországon működő nemzetközi cégek jelentős súlyára mutathat rá.
A brit kormány az illegálisan érkező bevándorlókat alkalmazó cégekre és szállásadóikra kivetett bírság összegének jelentős megemelésére készül a bevándorlást visszaszorítandó - közölte a brit belügyminisztérium hétfőn.
A Barclays Dublinból Párizsba helyezheti át európai központját - írja a Bloomberg.
A Németországban tartózkodó munkaképes ukrán menekültek csaknem fele túlképzett a munkájához: mintegy 68 százalékuk egyetemi végzettséggel rendelkezik, további 16 százalékuknak pedig szakképzettsége van - szerepel a német szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) által csütörtökön kiadott tanulmányban.
Júliusban is bőven a recessziós tartományban volt a magyar feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index - derül ki a Magyar Logisztikia, Beszerzési és Készletezési Társaság. Az ipar hasonlóan nehéz helyzetben van az eurózónában is.
Az OECD tagállamai közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a reálbér 2023 első negyedében az előző év azonos időszakához képest. A hazai reálbér 15,6 százalékkal esett vissza, a csökkenés mértéke négyszeresen haladja meg a 38 tagú OECD felmérésbe bevont 34 tagállamában mért átlagos csökkenés mértékét. Az OECD friss munkaerőpiaci jelentéséből az is kiderül, hogy a vállalatok nyeresége Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben (61%) 2023 eleje és 2019 vége között az ebből a szempontból vizsgált 29 OECD-országban, igaz, a bérköltség emelkedésének mértéke is jelentős volt (34%), ami a második legmagasabb mutatónak számít.
Az EU-n belül az idei első negyedévben Magyarországon volt a negyedik legalacsonyabb azon oktatásban, képzésben nem résztvevő 15-64 évesek aránya, akik a munkaerőpiacon sem voltak jelen foglalkoztatottként vagy munkanélküliként. A 13,7 százalékos hazai adat jóval kedvezőbb az uniós átlagnál (18,2%). A kedvező hazai mutatóban szerepet játszhat, hogy a nem tanuló, nem dolgozó fiatalok aránya (15-29 éves korosztály) szintén kedvezőbb az uniós átlaghoz képest.
Hagyományosan mintegy kétszázezer diák dolgozik Magyarországon, de idén kevesebb diákmunkásra van szükség. A cégek a magas kiadások miatt inkább kevesebb emberrel dolgoznak, mint tavaly.
Sokáig nem sikerült kilőni.
Izgalmas szinteken az árfolyam.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
