Vegyesfelvágott - elsőre így értékelhető a munkaerőpiaci adathalmaz, amit ma az Egyesült Államokban közzétettek. Egyik oldalról a munkaerőpiac további élénkülését láthatjuk, másik oldalról viszont nem enyhültek a gazdasági lanyhulással kapcsolatos aggodalmak.
Hétfőn látott napvilágot a hír, hogy februárhoz képest áprilisban több mint 2000 fővel kevesebben dolgoztak a kiskereskedelemben, ami a vasárnapi boltbezárás hatása lehet. A Nemzetgazdasági Minisztérium azóta kifejtette: nincs szó elbocsátásokról, az előző évhez érdemes viszonyítani a friss adatokat. Mi most megnéztük közelebbről a kiskereskedelem létszámadatait: bár valóban többen dolgoznak a szektorban, mint tavaly, ennek semmi köze ahhoz, hogy az első teljes hónap tapasztalatai alapján úgy tűnik, a vasárnapi boltbezárás tényleg meglátszik a kiskereskedelmi szektorban alkalmazottak létszámán.
A vasárnapi boltzár bevezetését követően - február és április között - több mint kétezer fővel csökkent az alkalmazottak száma a kereskedelemben, ráadásul a túlórák száma is öt éve nem látott magasságokban járt - írja közleményében a blokkk.com a KSH adataira hivatkozva. Ez jókora fricska azoknak, akik az elmúlt napokban és hetekben magabiztosan állították, hogy nem történt elbocsátás a márciusban életbe lépett intézkedések miatt.
Február és április között 7,6 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb az első negyedéves adatnál. Ugyanakkor, hogy ez mennyiben köszönhető a közmunkás állomány növekedésének és mennyiben a piaci munkahelyek létrejöttének, az csak a jövő hónapban fog kiderülni az intézményi statisztikából.
Márciusban a nettó reálbérek éves szinten 5,5 százalékos emelkedést mutattak, ami az egy évvel ezelőtti növekedési ütemnek majdnem a dupláját jelenti. Az alkalmazottak száma ugyanakkor csökkent februárhoz képest, ám ez kizárólag a közmunkás-létszám apadásának köszönhető, a versenyszférában pár ezer fővel bővült a létszám.
A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszámáról címmel jelent meg rendelettervezet kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium oldalán.
A tél utolsó hónapjában nemzetgazdasági szinten 4,4 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek Magyarországon, ami a megelőző két hónaphoz képest némi lassulást jelent, ugyanakkor az egy évvel ezelőtti adatnál 2,7 százalékponttal a magasabb. Eközben a versenyszféra foglalkoztatottsága tovább bővült és 1,9 millió fő fölé emelkedett, amire utoljára 2008-2009 fordulóján volt példa.
Tavaly november és idén január között 7,4 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta a legfrissebb közlés szerint, amely adat az előzőnél 0,3 százalékponttal mutatkozik magasabbnak. Azonban az emelkedő munkanélküliség csupán a szezonális hatásoknak tudható be, az azoktól megtisztított adatok szerint továbbra is kedvező a kép, és még a közfoglalkoztatás nélküli mutató is bővülést jelez.
Hétvégén előbb a hivatalos feldolgozóipari beszerzési menedzser index okozott jókora negatív meglepetést Kínában, mivel a januári értéke 2,5 éves mélypontra, 49,8 pontra bukott, majd ma hajnalban az HSBC /Markit felmérése az előzetes januárihoz képest minimálisan 49,7 pontra ereszkedett. Utóbbi a második egymást követő havi zsugorodást jelzi a világ második legnagyobb gazdaságának feldolgozóiparában és egyúttal nyomást helyez a kínai döntéshozókra, hogy mielőbb hathatós gazdaságélénkítő lépéseket hozzanak. A kínai részvényindexek mérsékelt csökkenést szenvedtek hajnalban, reggel az európai és amerikai határidős piacokon már viszonylagos nyugalom látszott a pénteki esés után. A devizapiacokon érdemi mozgásokat nem láttunk.
A harmadik negyedévi megtorpanás után 2014 utolsó negyedévében ismét emelkedett a foglalkoztatottság Magyarországon. Jó hír, hogy már közmunkások nélkül is elérjük a válság előtti foglalkoztatottsági szintet. A közmunkások és a munkanélküliek együttes száma félmillió alá csökkenhetett.
Folytatódott a munkaerőpiaci folyamatok javulása, igaz, ennek nagy részét továbbra is a közmunka program felfutása okozta. A mai KSH-jelentés legnagyobb meglepetése az volt, hogy a mintavételes eredményeket alaposan felülvizsgálták.
AZ ADP munkaadói szolgálat jelentése szerint 208 ezerrel nőtt az állások száma az amerikai versenyszférában novemberben. A Reuters által megkérdezett elemzők 221 ezer fős növekedésre számítottak. A bejelentésre a pénz- és tőkepiacok kis mértékben reagáltak.
Az idén az augusztus-októberi időszakban 7,1%-os volt am unkanélküliségi ráta Magyarországon. Utoljára 2007-ben láthatunk ennél alacsonyabb értéket. Továbbra is igaz azonban, hogy a szép számok mögött elsősorban a közmunka felfutása áll. A meglehetősen bizonytalan munkapiaci státuszú közmunkásokkal együtt számolva a munkanélküliségi ráta még mindig 11% felett lenne.
Alacsony infláció és visszafogott bérkiáramlás mellett csaknem három százalékkal többet értek a keretesek szeptemberben, mint egy évvel korában. A foglalkoztatottság viszont nem gyarapodott tovább, így a közmunkásokkal szűrt mutatónk szerint a válság során elszenvedett visszaesés felét dolgoztuk le.
Az idei év harmadik negyedévében tovább, 7,4 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Utoljára ennél alacsonyabb adat 2007 derekán jött ki, azonban túlzott optimizmusra még mindig nincs ok, hiszen a statisztikát jelentős mértékben javítják a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók is.
AZ ADP munkaadói szolgálat jelentése szerint 213 ezerrel nőtt az állások száma az amerikai versenyszférában szeptemberben. Ez a szám mindössze 3 ezerrel több, mint amit az elemzői várakozások jósoltak. A bejelentésre a pénz-és tőkepiacok kis mértékben reagáltak.
A nyári hónapokban tovább javult a munkaerőpiaci helyzet Magyarországon. A munkanélküliségi ráta a válság előtti szintjére süllyedt, a foglalkoztatási adat pedig új csúcsot jelent. Igaz, ezekkel a szintekkel érdemes vigyázni, a közmunka és a külföldi munkavállalás hatásait is figyelembe véve kevésbé rózsás a kép.
Júliusban 2,9 százalékkal volt magasabb a keresetek reálértéke, mint egy évvel korábban. Egyre több a közmunkás, de ezt leszámítva is folyamatosan hízik az állami szektor.
Augusztusban 142 ezer fővel növekedett az amerikai versenyszféra foglalkoztatottsága. Az elemzők 210 ezerre számítottak. A munkanélküliségi ráta a vártnak megfelelően alakult, 6,1% volt augusztusban.
Az idei és a jövő évi szerény javulás ellenére is jóval a válság előtti szintek felett marad a munkanélküliség a legtöbb OECD országban a következő években - áll a szervezet friss jelentésében.