Fogynak a munkanélküliek Magyarországon
Március és május között tovább emelkedett a foglalkoztatottság Magyarországon, amivel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 5,5 százalékra süllyedt.
Március és május között tovább emelkedett a foglalkoztatottság Magyarországon, amivel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 5,5 százalékra süllyedt.
A februártól áprilisig tartó időszakban tizenkét év után először 6 százalék alá, 5,8 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon. A foglalkoztatási arány is csúcson jár: a 15-74 éves népesség több mint 57 százaléka vállalt munkát ebben az időszakban.
A várt 202 ezer helyett csak 160 ezer új nem-mezőgazdasági munkahely jött létre áprilisban az Egyesült Államokban, míg a magánszektorban 171 ezer a várt 193 ezer fő helyett - derült ki a ma közzétett átfogó amerikai munkaerőpiaci jelentésből. A 160 ezres adat hét hónapja a legalacsonyabb, és növeli azt a bizonytalanságot, hogy a Fed valóban képes lesz-e 2 kamatemelést végrehajtani.
A Munkahelyvédelmi Akcióterv 2013. januári bevezetése óta láthatóan nagyobbat nőtt a foglalkoztatottság a fiatalok és az idősebbek körében, mint a kedvezményeken kívül eső munkavállalói csoportok esetében, azonban a szintén a célcsoportba tartozó tartós munkanélküliek és a gyermekvállalás után a munka világába visszatérő nők esetében nem járt kimutathatóan pozitív hatással a munkáltatói terhek csökkentése - ezt állapította meg az IMF a magyar munkaerő-piaci intézkedések hatásairól pénteki jelentésében.
Februárban a keresetek átlagosan, az infláció kiszűrésével 6,5%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A reálbérek az utóbbi öt évben csak két hónapban növekedtek ennél gyorsabban.
Márciusban 215 ezerrel nőtt a mezőgazdasági szektoron kívül foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban, derült ki a legújabb hivatalos statisztikákból. A hír pozitív meglepetést okozott, a Reuters által megkérdezett elemzők ugyanis 205 ezres bővülést vártak. A munkanélküliségi ráta viszont a februári 4,9%-ról váratlanul 5%-ra emelkedett, ami feltehetően az aktivitási ráta növekedéséből adódott.
Márciusban 200 ezerrel bővült a versenyszférán belül a nem mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak száma, derült ki az ADP legfrissebb jelentéséből. A hír pozitív meglepetést okozott, az elemzők ugyanis 194 ezres bővülésre számítottak.
Tavaly december és idén február között 6,1 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta a megelőző 6,2 százalékról. A munkanélküliek száma 275 ezer főre csökkent, míg közmunkásból 219 ezer főt számoltak.
A november és január közötti időszakban 6,2 százalékot tett ki a munkanélküliségi ráta Magyarországon, hasonlóan a legutóbbi adathoz képest. A foglalkoztatottak száma kismértékben csökkent, a szezonálisan kiigazított adat is arra utal, hogy sok havi bővülés után a bővülés megtorpanni látszik.
2015 végén megjelentek, majd a múlt héten kiegészítésre kerültek az új, hazai pályázati időszak meghirdetett forrásai. Ezekkel szinte egy időben megjelentette az Európai Unió a kis- és középvállalkozások eredményességével foglalkozó időszakos kiadványát. Mindez a hazai célok és az eddigi eredmények összevetésére kínál remek lehetőséget.
Tíz évig még nem fordul negatívba a Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlege, 2026-tól azonban elkezdődik a hiány halmozódása. Húsz év múlva már megközelíti a 300 milliárd forintot is a hiányzó összeg, ami az összes bevétel közel 8 százaléka - mutat rá "A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról" című tanulmányban négy szakértő az általuk felvázolt nyugdíjmodell alapján. Nemcsak ijesztő ábrákat és megállapításokat vázolnak fel a jövőnkre nézve, hanem javaslatokat is megfogalmaznak.
Múlt héten a Romhányi Balázs vezette Költségvetési Felelősségi Intézet úgy vélekedett elemzésében, hogy a foglalkoztatottak számának mérésekor komoly hibákat követ el a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH hivatalos reakciót küldött szerkesztőségünknek, melyben részletesen kifejti a különböző adatforrásokon alapuló statisztikák közti eltérések okait. A statisztikai hivatal reakcióját az alábbiakban közöljük.
Idén augusztus-október között a munkanélküliek száma már csak 290 ezer fő volt, míg a közmunkásoké 232 ezer fő - derül ki a KSH ma közzétett adataiból. Előbbi adatsor közel 11 éves mélypontnak számít, míg utóbbi a közmunkás idősor talán legmagasabb adata, azaz jól látszik a két tábor közötti ellentétes tendencia. Ha a hasonló munkaerő-piaci státusz miatt a közmunkásokat is állástalannak tekintjük, akkor a két tábor együtt 522 ezer főt tesz ki, ami 11,5%-os korrigált munkanélküliségi rátát ad, miközben a 290 ezer fős állomány szépnek tűnő, 6,4%-os rátát jelent és a KSH összefoglalói is csak erre térnek ki.
Új programokat indít a kormány a foglalkoztatás bővítésére - nyilatkozott Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős, újonnan kinevezett államtitkára a Magyar Idők szombati számában megjelent interjúban.
Régiós összevetésben magasnak mondható az állami foglalkoztatottak aránya Magyarországon. Ennek kapcsán viszont számos, egymásnak látszólag ellentmondó adat látott napvilágot, ezért megpróbálunk rendet vágni a számrengetegben.
Rövid távon legfeljebb csak mérsékelni lehet azt, hogy aki tud, az nyugatra megy dolgozni, mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke az Index tudósítása szerint egy, a munkaerőhiányról szervezett konferencián. Bár talán a vendéglátásban látszik a leginkább az, hogy nem lehet elég dolgozót találni, mert aki tud, az kimegy külföldre, Rolek szerint az egész magyar gazdaságban hiányzik a képzett munkaerő a hegesztőktől az informatikusokig.
Minden 100 milliárd forintnyi uniós forráskifizetés átlagosan 3,5-szeres összegű beruházással járt együtt Magyarországon, illetve mintegy 6000 fővel járult hozzá a foglalkoztatás emelkedéséhez - állapítja meg a rövidesen kifutó 2007-2013-as uniós ciklus adataiból készített elemzésében a Magyar Fejlesztési Bank havi összefoglalója. Az MFB Periszkóp című anyaga szerint minden 100 milliárd forintnyi uniós forrás mintegy 2,2 százalékponttal lassította a vállalatok számának csökkenését 2009-2013 között. Az anyag emlékeztet az Európai Bizottság tavaly nyári elemzésére, amely szerint a 2007-2013 közötti időszakban Magyarországra érkező források évente átlagosan körülbelül 0,6%-kal növelték mind a GDP-t, mind a foglalkoztatást a támogatások nélküli helyzethez képest. Az anyag készítői a 7 évre járó források kapcsán nem túl optimistán úgy fogalmaznak: "van rá esély, hogy Magyarország képes lesz az összes rendelkezésre álló EU-forrás felhasználására, ugyanakkor vannak kockázatos területek." Ezek kapcsán a Portfolio által már megírt területeket emelték ki.
A munkapiaci tendenciák folytatódásáról árulkodnak a friss, május-júliusi statisztikák. Eszerint a munkanélküliség csökken, a foglalkoztatás nő, a közmunkásokkal együtt számolt munkanélküliség viszont továbbra is stagnál.
Májusban tovább apadt a kiskereskedelemben dolgozók létszáma, noha a csökkenés mértéke jóval kisebb, mint amit áprilisban, a vasárnapi boltbezárás utáni első teljes hónapban tapasztalhattunk. Ugyanakkor, a túlórák száma ismét jelentősen emelkedett: idén májusban 70 ezer túlórával többet húztak le a kiskereskedelemben dolgozók, mint tavaly ugyanekkor. Összességében a kereskedelemben alkalmazottak létszáma február óta 3000 fővel, míg a kiskereskedelem létszáma 2600 fővel esett vissza.
Meghatározta a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli - Európai Unión kívüli - állampolgárok legmagasabb létszámát a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent rendeletében.
Részletes információk derültek ki a 1,5 órás tárgyalásról.
Cikkünk folyamatosan frissül.
6 hónapot se biztos, hogy bírnának.
Nagy István agrárminiszter a Portfolio Checklist vendége volt.
Hegedüs Éva Gránit-vezér a Portfolio Business podcast vendége volt.
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
