Rengeteg munkás él szegénységben Európában
Az EU-ban tízből egy dolgozó szegénynek számít, azonban az egyes országok között hatalmas különbségek vannak.
Az EU-ban tízből egy dolgozó szegénynek számít, azonban az egyes országok között hatalmas különbségek vannak.
Bár az ország jelentős részén akut a munkaerőhiány, de több régióban még van munkaerőtartalék és éppen az ő bevonásukat célozza egy olyan új EU-pályázat, amely ma jelent meg és jövő január 27-től meg is nyílik. A 12 milliárd forintos pályázati keretből arra van mód, hogy egy-egy cégnél legalább 3, legfeljebb 15 főt kell felvenni az ország 4 régiójában és az egy főre jutó támogatás maximális mértéke a becsült 2 teljes éves bérköltség 70%-a lehet kisvállalkozás esetén, illetve 60%-a lehet középvállalkozás esetén.
Május és július között 4 millió 518 ezren dolgoztak a KSH adatai szerint, ami 34 ezres növekedés éves alapon. A munkanélküliek száma 158 ezerre, 8 ezer fővel csökkent. Az elmúlt hónapokban látott trendek folytatódását látjuk: az elsődleges munkaerőpiac erősödik, a közfoglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, miközben egyre többen dolgoznak külföldön.
Történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatás és a válság óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség az Európai Unióban, mint most. Az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló jelentés szerint a kilátások alapján a következő időszakban tovább javulhat a helyzet, azonban az egyes tagállamok között továbbra is nagy különbségeket tapasztalhatunk.
Az idei első negyedévben 4 millió 497 ezren dolgoztak (Magyarországon), ami 62 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakban mért szint, miközben a munkanélküliek száma 166 ezerre csökkent. Ők 12 ezren vannak kevesebben, mint 2018 első negyedévében. Ha rövidebb távon nézzük a trendet, akkor azt látjuk, hogy kezd megállni a foglalkoztatottság növekedése, a szezonálisan igazított adatok azonban bizakodásra adnak okot.
Elkészült a várva várt versenyképességi csomag, amelyből kiderült, hogy a munkaerőpiaci reformok hozhatják a legnagyobb GDP-növekedési hatást a Nemzeti Versenyképességi Tanács szerint a következő években. A munkaerőhiányra és a veszélyeztetett csoportok foglalkoztatásának növekedésére igyekszik választ találni a csomag, és a célok között szerepel többek között a munkaügyi hivatalok fejlesztése, a bölcsődeit és óvodai férőhelyek számának növelése, vagy éppen egy autópálya-fejlesztés. A tervezett reformok azonban úgy tűnik, hogy hosszabb távon nem adnak választ a különösen fontos munkaerőpiaci problémákra (képzettségi szint javítása, skill mismatch, átképzés, atipikus foglalkoztatás), így érdemes lenne beépíteni az MNB javaslatait is a végső csomagba.
Hónapok óta képtelen érdemben tovább növekedni a magyar foglalkoztatás és a munkanélküliségi ráta sem kerül lejjebb. A közfoglalkoztatottak még szivárognak át az elsődleges munkaerőpiacra, de lassan úgy tűnik, hogy elértük a csúcsot a foglalkoztatásban, amit csak további munkaerőpiaci reformokkal lehetne tovább javítani.
A nyilvántartott álláskeresők száma 4,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a 2019. januári zárónapon 254 200 álláskereső szerepelt, mintegy 13 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Japánnak 70 évre elegendő mennyiség.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
