finnország

Finnország beoltja a nyérceket koronavírus ellen

Finnország beoltja a nyérceket koronavírus ellen

Finnországban az európai uniós tagországok közül elsőként beoltják a koronavírus ellen a nyérceket - jelentette be csütörtökön a Szőrmeállat Tenyésztők Finnországi Szövetsége (FIFUR).

Radó Péter: Leszünk-e finnek? Az úgynevezett oktatási modellek értelméről

Radó Péter: Leszünk-e finnek? Az úgynevezett oktatási modellek értelméről

A miniszterelnök jelöltek vitájának oktatásról szóló részében a résztvevők mondanivalójuk kifejtése során bőségesen hivatkoztak külföldi országok oktatási rendszereire: Finnországra, Lengyelországra és az Egyesült Államokra. A vitában sok minden elhangzott: sok fontos összefüggés oktatásunk helyzetéről, számos oktatáspolitikai cél, melyek érvényességéhez kétség sem fér, de elhangzott néhány bosszantó tévedés és néhány megmosolyogtató állítás is. A vita részletes szakmapolitikai elemzésére nincs itt mód, de egy dologról, a külföldi minták használatának értelméről viszont feltétlenül szót kell ejteni.

Annyira lelassult itthon az oltakozás, hogy egyre több uniós ország hagy le minket keleti vakcinák nélkül is

Annyira lelassult itthon az oltakozás, hogy egyre több uniós ország hagy le minket keleti vakcinák nélkül is

Hetek óta lassan nő idehaza az elsőre beoltottak száma és így mostanra oda jutottunk, hogy már Belgium és Finnország is lehagyott minket az elsőre átoltottak arányában és néhány napon belül még számos más uniós ország is lehagy minket, pedig nekik nem volt és most sincs keleti vakcinájuk. Sőt, az uniós átlagos átoltottsági ráta is nemsokára utoléri a magyart.

A koronavírus és a korlátozások által legkevésbé sújtott európai országnak is évekbe telik a helyreállás

A koronavírus és a korlátozások által legkevésbé sújtott európai országnak is évekbe telik a helyreállás

Finnországban a legalacsonyabb a lakosságarányos koronavírus miatti halálozás az EU-ban, miközben a korlátozások is ebben az országban voltak a leglazábbak az elmúlt év átlagában. A gazdasági válságot is relatíve olcsón megúszták, de a hosszan tartó hatások így sem kerülik el őket: a Fitch Solutions szerint csak az idei év második felében állhat helyre a gazdasági aktivitás, és 2022 előtt a finnek nem fogják elérni a válság előtti GDP-szintet.

Skandináv krimi - meggyilkolják a trendet vagy sem?

Skandináv krimi - meggyilkolják a trendet vagy sem?

A skandináv részvénypiacok a legjobban teljesítők közé tartoztak az utóbbi hónapokban. Nemcsak a teljesítményük, de a viszonylagos nyugalmuk is a leginkább kedvelhető és felhasználható befektetési terepek egyikévé tette őket. A magas adók pénzbőség és koronavírusból való kimászás idején nem sok embert zavartak, a jó üzleti környezet, a stabil jogrendszer és infrastruktúra, a fejlett technológia, valamint a boldog lakosság annál inkább előnyt jelentenek. Az északi részvénypiacok relatív erejéhez minden adott volt eddig, de ha a nagy kérdés, hogy mi lesz, ha meginognak a globális tőzsdék az inflációs félelmek, a magas árazások és szezonális hatások miatt? Ez már egy igazi skandináv krimi, ahol bármelyik erdőből előkerülhet egy emelkedő trend hullája, és ahol a gyilkost nem lesz könnyű tettenérni.

Íme a világ 10 legboldogabb országa

Íme a világ 10 legboldogabb országa

Az ENSZ 2012 óta adja ki évente a Világboldogsági Jelentést, amely az állampolgárok általános közérzete alapján rangsorolja a világ országait. A most megjelent 2021-es jelentés abból a szempontból biztosan rendhagyó, hogy a koronavírus-járvány az élet számos terültén befolyásolta az emberek boldogságát, lényeges változás azonban nem állt be az élmezőnyben a korábbi évekhez képest. Ehhez kapcsolódóan a CNN összefoglalta a jelentés legfontosabb megállapításait.

Koronavírus-csoda Európában: mindkét hullám elkerülte őket, pedig nincsenek szigorú korlátozások

Koronavírus-csoda Európában: mindkét hullám elkerülte őket, pedig nincsenek szigorú korlátozások

Elsőre szinte érthetetlen, hogy Finnország járványügyi mutatói miért olyan kiugróan kedvezőek, miközben Európa országaiban több ezres esetszámokat látunk naponta. A finnek ráadásul nem élnek szigorú korlátozások között, mint mi vagy a nyugat-európaiak. A svédekről magas esetszámaik és halálozásuk ellenére sok szó esik, a finnekről viszont alig beszélünk - pedig utóbbi példáján látjuk, hogy valójában a svéd járványkezelés hibátlan is lehetett volna, ha március elején nem kísérleteznek a nyájimmunitással. A finn siker nagyrészt megérthető, de nem lemásolható: a lakossági tudatosság mellett kellenek hozzá földrajzi, kulturális és gazdasági adottságok is.

Csodát tett két európai ország: de miért úszták meg ilyen olcsón a koronavírus-válságot?

Csodát tett két európai ország: de miért úszták meg ilyen olcsón a koronavírus-válságot?

Litvánia és Finnország lényegesen kisebb GDP-visszaesést szenvedett el, mint az EU átlaga. Az elemzők szerint ennek egyik oka a járvány gyors visszaszorítása a szigorú intézkedésekkel, hiszen így a gazdasági aktivitás hamarabb normalizálódhatott. Ha csak a járványügyi intézkedések sikere lenne az alacsonyabb visszaesés oka, akkor a mi régiónknak is alacsonyabb visszaesést kellett volna elszenvednie, de nem így történt. A magyarázat a gazdaság szerkezetében, azon belül is főleg a feldolgozóipar összetételében keresendő.

A finnek szerették az alapjövedelmet

A Finnországban kísérleti jelleggel korlátozott időre bevezetett alapjövedelem abban a tekintetben nem vált be, hogy a munkanélkülieket visszavezesse a munkaerőpiacra, a résztvevők viszont kedvezőbben ítélték meg élethelyzetüket - ezt állapította meg a kísérlettel kapcsolatos első nagyszabású tanulmány.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Valamit tervez a kormány - Mi lesz az OTP-vel?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.