Több mint egy hónapja tartanak az összecsapások Franciaország tengerentúli területén, Új-Kaledóniában, ahol a függetlenségpárti, őshonos kanak lakosság feszült neki a rendfenntartóknak.
Az Apple a kínai hatóságok felszólítására kiveszi mobiláruháza, az App Store helyi változatából a Radio France (RF) francia közszolgálati műsorszóró France Inter csatornáját - közölte csütörtökön a francia társaság.
Szlovénia további hat hónappal, december 21-ig meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon - jelentette be szerdán Bostjan Poklukar belügyminiszter.
A japán kormány a kínai parti őrség eszkalációjára számít a Kelet-kínai-tenger vitatott vizein, miután Peking új törvényt vezetett be, amely lehetővé teszi mindazok őrizetbe vételét, akik belépnek az általa saját tengeri területének tekintett vizekre. Ez növelheti a két ország közötti konfliktusokat - írja a South China Morning Post.
A tajvani hatóságok úgy nyilatkoztak, hogy „kézben tartják” a dolgokat, miután a különböző közösségi médiák felületein számos felvétel terjedt el arról, hogy egy kínai atomtengeralattjáró jelent meg az érzékeny Tajvani-szorosban – írja a Reuters.
Komoly rakétatámadást hajtott végre a libanoni Hezbollah Izrael ellen, az Egyesült Államok elkezdett lobbizni a helyzet de-eszkalációjáért - írja a Reuters.
A kínai kereskedelmi minisztérium, valamint a külügyminisztérium kifogásolta és élesen bírálta az Európai Uniónak a kínai elektromos autógyártókra vonatkozó büntetővám-tervezetét, egyben ellenintézkedéseket ígért.
Tajvanban május 20-án iktatták be ceremoniális eseményen az új elnököt, Laj Csing-töt. Az államfő ciklusának kezdete azonban már rögtön az elején súlyos válsággal néz szembe – számolt be a Nikkei Asia.
Az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonsága mellett szállt síkra szombaton az amerikai védelmi miniszter a szingapúri Sangri-la Párbeszéd nevű biztonságpolitikai fórumon, kiemelve, hogy a térség rendkívül fontos az Egyesült Államok számára.
A kínai politikával és a Tajvannal foglalkozó szakértők január eleje óta kiemelten foglalkoztak azzal, hogy a május 20-i nap kiemelkedő fontosságú lesz. Ekkor iktatták be ugyanis azt a Laj Csing-töt elnöknek, akinek a személye a legkevésbé sem felel meg Peking érdekeinek. A politikus ugyanis rendszeresen hangoztatja, hogy a sziget sorsáról csak annak lakói dönthetnek, ezt pedig a keleti nagyhatalom vezetői nyílt szeparatista hozzáállásnak tekintik. Az elnöki ceremóniát követően aztán radikális húzással fitogtatta az erejét Kína: kétnapos hadgyakorlat indult a sziget körüli vizeken. A történet viszont itt még nem ért véget, és a jövőben sincs kilátás arra, hogy lényegesen közeledjenek a felek, ez pedig egy potenciális háborúval fenyegeti az egész térséget.
Nem csillapodik a feszültség a Dél-kínai-tengeren, miután a kínai parti őrség legnagyobb hajóját a régióba telepítették. A politikusok attól tartanak, hogy a lépés tovább növeli az ellentéteket a keleti nagyhatalom és az Egyesült Államok szoros szövetségesének számító Fülöp-szigetek között – számolt be a South China Morning Post.
Diplomáciai és biztonságpolitikai párbeszéd elindításában, valamint a szabadkereskedelmi megállapodást célzó egyeztetések újraindításában állapodott meg vasárnap Jun Szogjol dél-koreai elnök és Li Csiang kínai miniszterelnök. Kína Dél-Korea legnagyobb kereskedelmi partnere, azonban az utóbbi években diplomáciai feszültségek beárnyékolták a két ország viszonyát.
A héten Ománban két magas rangú amerikai tisztviselő, Brett McGurk és Abram Paley iráni vezetőkkel találkozott, akikkel elsősorban a Közel-Keleten tapasztalható általános feszültség enyhítéséről tárgyaltak - jelentette az Axios.
Az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és a Fülöp-szigetek védelmi vezetői több tengeri hadgyakorlatot terveznek a szabad és nyitott Indo-csendes-óceáni térség biztosítása érdekében - jelentette a Nikkei Asia.
Az elmúlt években többször is felmerült már, hogy Tajvant egy elsöprő kínai invázió fenyegeti, ennek pedig már a lehetséges időpontjai is felmerültek. Számos írás foglalkozott azzal, hogy katonai szempontból milyen lehetőségek vannak, azonban sokkal kevesebb vette górcső alá, hogy a társadalomra milyen hatást gyakorolna egy esetleges háború. A The Diplomat elemzése most az ukrajnai háborút példának véve elemezte a lehetséges forgatókönyveket.
Oroszország aggodalmát fejezte ki a Közel-Keleten fokozódó feszültségek miatt. Önmérsékletre szólította fel a térség országait, hangsúlyozva a politikai és diplomáciai megoldások fontosságát - közölte a Reuters.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
