A két ország közötti bizalom helyreállításáról és kapcsolataik újjáépítéséről egyezett meg kedden Kína és a Fülöp-szigetek abban a reményben, hogy az eddigieknél hatékonyabb megoldást találnak a dél-kínai-tengeri területek hovatartozásáról szóló viták rendezésére - jelentette be a Fülöp-szigetek külügyminisztériuma a keddi manilai kétoldalú találkozót követően.
Több mint egy hónapja tartanak az összecsapások Franciaország tengerentúli területén, Új-Kaledóniában, ahol a függetlenségpárti, őshonos kanak lakosság feszült neki a rendfenntartóknak.
Az Apple a kínai hatóságok felszólítására kiveszi mobiláruháza, az App Store helyi változatából a Radio France (RF) francia közszolgálati műsorszóró France Inter csatornáját - közölte csütörtökön a francia társaság.
Szlovénia további hat hónappal, december 21-ig meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon - jelentette be szerdán Bostjan Poklukar belügyminiszter.
A japán kormány a kínai parti őrség eszkalációjára számít a Kelet-kínai-tenger vitatott vizein, miután Peking új törvényt vezetett be, amely lehetővé teszi mindazok őrizetbe vételét, akik belépnek az általa saját tengeri területének tekintett vizekre. Ez növelheti a két ország közötti konfliktusokat - írja a South China Morning Post.
A tajvani hatóságok úgy nyilatkoztak, hogy „kézben tartják” a dolgokat, miután a különböző közösségi médiák felületein számos felvétel terjedt el arról, hogy egy kínai atomtengeralattjáró jelent meg az érzékeny Tajvani-szorosban – írja a Reuters.
Komoly rakétatámadást hajtott végre a libanoni Hezbollah Izrael ellen, az Egyesült Államok elkezdett lobbizni a helyzet de-eszkalációjáért - írja a Reuters.
A kínai kereskedelmi minisztérium, valamint a külügyminisztérium kifogásolta és élesen bírálta az Európai Uniónak a kínai elektromos autógyártókra vonatkozó büntetővám-tervezetét, egyben ellenintézkedéseket ígért.
Tajvanban május 20-án iktatták be ceremoniális eseményen az új elnököt, Laj Csing-töt. Az államfő ciklusának kezdete azonban már rögtön az elején súlyos válsággal néz szembe – számolt be a Nikkei Asia.
Az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonsága mellett szállt síkra szombaton az amerikai védelmi miniszter a szingapúri Sangri-la Párbeszéd nevű biztonságpolitikai fórumon, kiemelve, hogy a térség rendkívül fontos az Egyesült Államok számára.
A kínai politikával és a Tajvannal foglalkozó szakértők január eleje óta kiemelten foglalkoztak azzal, hogy a május 20-i nap kiemelkedő fontosságú lesz. Ekkor iktatták be ugyanis azt a Laj Csing-töt elnöknek, akinek a személye a legkevésbé sem felel meg Peking érdekeinek. A politikus ugyanis rendszeresen hangoztatja, hogy a sziget sorsáról csak annak lakói dönthetnek, ezt pedig a keleti nagyhatalom vezetői nyílt szeparatista hozzáállásnak tekintik. Az elnöki ceremóniát követően aztán radikális húzással fitogtatta az erejét Kína: kétnapos hadgyakorlat indult a sziget körüli vizeken. A történet viszont itt még nem ért véget, és a jövőben sincs kilátás arra, hogy lényegesen közeledjenek a felek, ez pedig egy potenciális háborúval fenyegeti az egész térséget.
Nem csillapodik a feszültség a Dél-kínai-tengeren, miután a kínai parti őrség legnagyobb hajóját a régióba telepítették. A politikusok attól tartanak, hogy a lépés tovább növeli az ellentéteket a keleti nagyhatalom és az Egyesült Államok szoros szövetségesének számító Fülöp-szigetek között – számolt be a South China Morning Post.
Diplomáciai és biztonságpolitikai párbeszéd elindításában, valamint a szabadkereskedelmi megállapodást célzó egyeztetések újraindításában állapodott meg vasárnap Jun Szogjol dél-koreai elnök és Li Csiang kínai miniszterelnök. Kína Dél-Korea legnagyobb kereskedelmi partnere, azonban az utóbbi években diplomáciai feszültségek beárnyékolták a két ország viszonyát.
A héten Ománban két magas rangú amerikai tisztviselő, Brett McGurk és Abram Paley iráni vezetőkkel találkozott, akikkel elsősorban a Közel-Keleten tapasztalható általános feszültség enyhítéséről tárgyaltak - jelentette az Axios.
Az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és a Fülöp-szigetek védelmi vezetői több tengeri hadgyakorlatot terveznek a szabad és nyitott Indo-csendes-óceáni térség biztosítása érdekében - jelentette a Nikkei Asia.
Az elmúlt években többször is felmerült már, hogy Tajvant egy elsöprő kínai invázió fenyegeti, ennek pedig már a lehetséges időpontjai is felmerültek. Számos írás foglalkozott azzal, hogy katonai szempontból milyen lehetőségek vannak, azonban sokkal kevesebb vette górcső alá, hogy a társadalomra milyen hatást gyakorolna egy esetleges háború. A The Diplomat elemzése most az ukrajnai háborút példának véve elemezte a lehetséges forgatókönyveket.
Oroszország aggodalmát fejezte ki a Közel-Keleten fokozódó feszültségek miatt. Önmérsékletre szólította fel a térség országait, hangsúlyozva a politikai és diplomáciai megoldások fontosságát - közölte a Reuters.
Egy Izraelhez köthető konténerszállító hajót foglalt el a Hormuzi-szoros közelében az Iszlám Forradalmi Gárda, ami tovább fokozza a közel-keleti feszültségeket, különösen miután Izrael iráni félkatonai vezetőket ölt meg Szíriában - tudósított a Politico.
Készültségbe helyezte Izrael légvédelmi erőit és tartalékosokat hívott be a kormány, tartva attól, hogy Irán közvetlen támadást indít az ország ellen – írja a Times of Israel. Közben arról érkeznek hírek, hogy valaki zavarja az ország GPS-ellátását.
Jens Eskelund, az Európai Unió Kínai Kereskedelmi Kamarájának elnöke szerint az európai és kínai kereskedelmi feszültségek tovább nőhetnek, mivel Kína stratégiai iparágakban olcsóbban képes termelni, ami aggodalomra ad okot Európában - tudósított a Cnbc.
A szankciók és a kereskedelmi megállapodások kapcsán támadt Dombrovskis a külügyminiszterre.
Nem tetszik neki, ami a gazdaságban folyik.
411 felett indul a nap az euróhoz képest.
Az Európai Unió november 22-ét nevezte ki az Európai Füstérzékelők Napjának.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
