• Megjelenítés

fejlesztéspolitika

A 2019-es év még erős lehet, aztán behúzhatja a féket a magyar gazdaság

A 2018 első felében még lassabban haladó uniós pályázati folyamatok év végére felpörögtek, ez pedig 2019-ben még lendületet adhat a magyar gazdaságnak, de ahogy fogynak az EU-pénzek, úgy lassulhat a gazdaság is és akár 2-3 éves ínséges idő is jöhet az uniós pénzek terén - rajzolódik ki év végi fejlesztéspolitikai körképünkből. A szakértők közül többen is azt szorgalmazzák, hogy a meg nem valósuló uniós fejlesztésekből felszabaduló (visszacsorgó) forrásokat 2019-ben a kis- és középvállalkozások eszközbeszerzési és telephely-fejlesztési pályázataira lenne célszerű fordítani, de persze egyre inkább hangsúlyosnak kell lennie a digitalizációs és robotizációs folyamatok támogatásának is. A szakértők várakozásai szerint amellett, hogy a 2021 utáni időszakban kevesebb uniós forrásra számíthat az ország, a támogatásokon belül a hangsúly még inkább eltolódik a visszatérítendő források felé.

Mégsem adta fel idei költekezési tervét a kormány (korr.)

Mai cikkünkben tévesen értelmeztük a Magyar Közlöny friss határozatának tényleges következményét, mert csupán az Emberi Erőforrás Operatív Program minimális és maximális kifizetési céljainak idén december végi teljesítésére adott egy hónapos felmentést a kormány. Ez nyilván a táblázat alján az összegző sorokra is kihat, így majd csak január vége után lehet megállapítani a teljesítést, de ezzel együtt is a többi Operatív Programra nem változtak meg az idén év végére korábban rögzített minimális és maximális támogatás-kifizetési célok. Így tehát az várható, hogy a november végéig megtörtént 1925 milliárd forintos itthoni EU-s támogatás-kifizetési eredményt a hatóságok bizonyára "feltolják" legalább 2064 milliárdig, hogy a minimális együttes kifizetési cél teljesüljön. Könnyen lehet azonban, hogy több területen megpróbálják a maximális támogatás-kifizetés célt is elérni, ha van kellő számú projekt, amire kifizetéseket lehet teljesíteni, hogy ezzel akár a 24 havi céljuttatást is el tudják érni az ott dolgozók.

Ha nem ömlik az EU-pénz, rögtön felejt a magyar

Úgy tűnik, hogy az EU-pénzek szempontjából gyengébb 2016-os év nemcsak a magyar gazdasági növekedés ütemén hagyott nyomot, hanem az emberek emlékezetén is. Az Eurobarométer tegnap közzétett felmérése szerint ugyanis jelentően, 67%-ról 60%-ra csökkent a 2017. tavaszi adatfelvétel idején azoknak a magyaroknak az aránya, akik bármilyen uniós hátterű projektet fel tudtak idézni. Ez egyébként teljesen szembemegy azzal a szintén idén tavaszi magyarországi felméréssel, amely szerint az elmúlt másfél évben 67%-ról 73%-ra nőtt azon magyaroknak az aránya, akik hallottak már valamilyen uniós finanszírozású fejlesztésről a saját környezetükben.

Több száz embert rúgnak ki év végével az új pályázati rendszer miatt

Az év végéig több száz embert bocsátanak el a regionális fejlesztési ügynökségektől, ugyanis az új uniós pályázati rendszerben ezekre az intézményekre már nem számít a kormány - írja a Világgazdaság. A lap úgy tudja, akár 500 főt is érinthetnek az elbocsátások, hacsak nem találnak nekik máshol helyet az intézményrendszeren belül.

Itt a reakció Lázár példátlan bejelentésére

A gazdaságnak és a forrásra váró vállalkozásoknak a következő években bizonyára kedvező lehet, ha a kormány a friss és az EU-ban bevallottan példátlan terv szerint 2017 nyaráig kiírja az összes új EU-pályázatot - vélekednek a Portfolio által készített szakértői körkép résztvevői. Ez persze nem jelenti automatikusan a források gyorsított itthoni kifizetését is, de ha mégis ez történne, akkor ennek mértékét korlátozhatja az, hogy Brüsszel nem térhet el felfelé egy általa már elfogadott pénzügyi kifizetési menetrendtől. A körkép résztvevői közül többen kételkedésüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy az intézményrendszer valóban bírja-e majd a felfokozott tempót, és a pályázati dömpingnek több kellemetlen "mellékhatására" is felhívták a figyelmet. Így például arra, hogy a felpörgetés kapacitáshiányokat okozhat a tanácsadói, engedélyeztetési és kivitelezői piacokon, ami többek között árfelhajtó tényező is lehet; eközben pedig a friss közbeszerzési szabályok akár akadályt is jelenthetnek a források gyors lehívásában. A szakértők szerint a pályázati rendszer csúcsait érdemes lenne elkerülni, a rendszer sok szereplőjének inkább az egyenletesség, illetve a folyamatos kiszámíthatóság lenne a hasznosabb és ez vezetne a szabályos és ésszerű projektek tömegéhez. A szakértői kommentárokat abc-sorrendben mutatjuk be. A vezető brüsszeli EU-forrást az elején szerepeltetjük, a végén pedig egy névtelenséget kérő szakértő meglátásait mutatjuk be.

Mégis elveszíthetünk EU-forrásokat?

Májusban még csúcsra pörgött a magyarországi EU-támogatások kifizetése jórészt a bónuszok bezsebelése miatt, júniusban és júliusban azonban csak csordogálásról beszélhetünk, így kezd egyre jobban elmaradni a teljesítmény az előre meghatározott havi céloktól - többek között ez derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji kifizetési elemzéséből. Ha messziről, rendszerszinten nézzük a számokat, akkor úgy tűnik, hogy továbbra sincs okunk aggódni a beragadó uniós pénzek miatt, de vannak olyan programok, ahol azért ez nem zárható ki. Ezt azonban a kormány is felismerte és éppen emiatt hozott a közelmúltban is olyan döntéseket, amelyek ezt a kockázatot igyekeznek kiküszöbölni.

A bónusz miatt pörgették fel az EU-pénzek kifizetését?

Miután az első fél évben teljesült a kormányzat által előírt időarányos kifizetési érték, a hazai pályázati intézményrendszernek az uniós források kifizetésével foglalkozó munkatársai a napokban négyhavi bónuszt kapnak - tudta meg a Világgazdaság meg Csepreghy Nándortól, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárától. A közszférás bónuszt egy februári kormányhatározat tette lehetővé a 2007-2013-as uniós források maximális lehívása érdekében, de a határozat a május végi kifizetési teljesítményt veszi figyelembe, így elképzelhető, hogy a májusi, meglepően nagyra sikerült támogatás-kifizetés összefüggött a bónusz elérésének céljával is. Csepreghy jelzése szerint ha továbbra is megfeszítetten dolgoznak a munkatársak, akkor elérhető a második négyhavi bónusz is, illetve a felfüggesztett GOP-források tekintetében néhány héten belül megszületik a megállapodás Brüsszellel. A tárca ma délután kiadott közleménye szerint mintegy 2200 kormánytisztviselőt érint a plusz juttatás, amely kétszer négyhavi bónusz esetén 3 milliárd forintot jelent majd. Ez egy főre vetítve 1,36 millió forintot jelent átlagosan, amelyből tehát most ennek felét kapják meg az érintettek.

Gazdasági fordulat nélkül folytatódhat Magyarország lecsúszása - Interjú

A bankszektorral kötött béke mindenképpen előnyös dolog, de ahhoz, hogy az ország tőkevonzó képessége érdemben nőni tudjon, jelentős külgazdasági, külpolitikai fordulatra lenne szükség - hangsúlyozza a Portfolio-nak adott interjúban Chikán Attila. A Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképességi Kutató Központ igazgatója úgy látja, hogy amíg nem tudjuk eldönteni, hogy valójában milyen társadalmat is akarunk, kivel akarunk üzletet kötni és milyen mértékben, addig nehezen fogjuk élvezni a nemzetközi tőke bizalmát. Azt pedig tragikus hatásúnak tartaná, ha úgy döntünk, hogy a fejlődés fő erőivel szemben megyünk. A volt gazdasági miniszter szintén erősen negatív jelzőket használt a magyar jogi és szerződéses környezet kiszámíthatóságával, a kormányzati működés hatékonyságával, a magyar termelékenységgel és az állandóan rendkívül szűk határidővel elinduló szerkezeti változtatásokkal kapcsolatban is. Meglátása szerint a gazdaság ilyen jellegű ide-oda rángatásai is kiütköznek a romló magyar versenyképességi mutatókban és a jelenlegi adottságok miatt összességében továbbra sem hisz abban, hogy tartós felfelé ívelő szakasz következne a magyar gazdaság számára.

Hatalmas év végi pénzesőt láttunk Magyarországon

2014 utolsó hónapjában extrém fokozatba kapcsolt a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer, hiszen egyetlen hónap alatt 297 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki a pályázóknak, így az egész éves kifizetés 1842 milliárdos összeggel új rekordot döntött - derül ki a Portfolio havi gyakoriságú vizsgálatából. Részletesebben megnézve a kifizetési adatokat, azt is látjuk, hogy a decemberi nagyon felpörgetett kifizetések mögött elsősorban nagy közlekedési és energetikai fejlesztési projektek állnak. Közben a legfrissebb jegybanki fizetési mérleg statisztika azt is jelzi, hogy az utófinanszírozással működő brüsszeli kifizetések is meglódultak az év végéhez közeledve.

Új rekord született az uniós támogatások kifizetésében

A magyar állam 1732 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki az idén december 18-ig a pályázóknak, ez az összeg már most meghaladja a tavaly elért 1708 milliárd forintos kifizetési rekordot - ismertette Vitályos Eszter Zsuzsanna, a miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

Megtudtuk: ezért nem tart a kormány az EU-források elvesztésétől

Az nem egy minden áron elérendő kifizetési célszám, ami a februári kormányrendeletben benne van (2002 milliárd forint), így ha "csak" 1700 milliárd forint körül teljesül az összes idei uniós támogatáskifizetés, már akkor is elkerüli a kormány az idei forrásvesztést és nagymértékben csökkenti a jövő évi forrásvesztés kockázatát is - tudta meg a Portfolio egy az ügyre rálátó, névtelenséget kérő forrástól. Tájékoztatása szerint ha tehát az idei utolsó két hónapban felpörög a kifizetési tempó, de elmarad a tavalyi év végi nagy hajrától, már akkor sem kell aggódni. Csepreghy Nándor keddi szavai valóban ugyanezt a viszonylagos nyugodtságot tükrözték, igaz a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a Portfolio-nak adott rövid interjúban azt is érzékeltette: megfeszített munka vár mind a minisztériumokra, mind a fejlesztéspolitikai intézményrendszerre, hogy centre pontosan "be tudjuk lőni" a Magyarországnak járó összes uniós forrás teljes lehívását jövő év végéig. A helyettes államtitkár szavai szerint nem érzékelnek politikai nyomásgyakorlást Brüsszel felől az uniós támogatások kifizetésében és éppen kedden érkezett meg egy 32 milliárd forintos kifizetés az Európai Bizottságtól.

Megszólalt a Miniszterelnökég az EU-források ügyében (2.)

"Nincs okunk azt feltételezni, hogy az Európai Bizottság Magyarország esetében egyéb feltételekhez kötné az operatív programok elfogadását, mint amit más tagállamoknak is teljesíteniük szükséges. A témában zajló találkozók mindegyike szakmai síkon mozog, ezeken a tárgyalásokon politikai kérdések nem kerülnek napirendre." - többek között ezt a választ küldte a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkársága a Portfolio azon kérdésére, hogy a friss diplomáciai fejlemények tükrében mekkora a kockázata a Magyarország által benyújtandó Operatív Programok elfogadásának elhúzódására.

Nem merünk dönteni, nehogy megüssük a bokánk

Három főbb szervezetfejlesztési problémakört mutat be az elmúlt időszaki tapasztalatok alapján a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszerről szóló cikksorozatának harmadik részében Szebeni Dávid. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója - aki belsős munkatársként részt vett a 2014-20-as operatív programok tervezésében - az első és második részben már körbejárt néhány, esetenként bosszantó adminisztratív nehézséget. Az alábbi anyagban a felelősségi körök, az óvatossági "üzemmód" és az auditkövetelmények kérdéskörét taglalja, amelyek alapján majd a negyedik anyagban tesz néhány olyan konkrét javaslatot, amelyek ígérete szerint a támogatási rendszer szereplőinek javát szolgálják.

Nagyon sok pénzt fizettek ki szeptemberben is Lázárék

Az augusztusi, idei rekordot jelentő 185 milliárd forinttól kissé elmaradó, de egyébként továbbra is magas ütemű volt szeptemberben az EU-támogatások magyarországi kifizetése - derül ki a Portfolio szokásos havi rövid vizsgálatából. Az év első kilenc hónap teljesítményének adata alapján igen nagy erőfeszítés kell ahhoz, hogy az intézményrendszer el tudja érni az egész évre meghatározott kifizetési célt.

Ráugrunk az aprópénzre - Másképpen is lehetne

Bosszantó adminisztratív kérések, elképesztő fluktuáció az intézményrendszerben, tízszeres túljelentkezés egy 1 milliárdos pályázatra brutális költségekkel - ezek a bürokratikus jellemzők számtalan pályázó, nyertes, projektmenedzser és tisztviselő életét keserítik meg. Szebeni Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója - aki belsős munkatársként részt vett a 2014-20-as operatív programok tervezésében - az elmúlt hónapokban megtapasztalt példákon keresztül, négyrészes cikksorozatban mutatja be a témát. Az első részben már láthattunk néhány adminisztratív nehézséget, az alábbi és a harmadik részben is erről lesz szó, a negyedik cikkben pedig olyan konkrét javaslatokról, amelyek a támogatási rendszer szereplőinek javát szolgálják - vetíti előre a szerző.

Két nagy újítással könnyíti a kormány a pályázók dolgát

Két jelentős finanszírozási újítással is segít a kormány a vállalkozásoknak a most elinduló pályázati ciklusban - vetítette előre a Portfolio-nak adott írásbeli interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint ez a két intézkedés jelentheti "a legnagyobb könnyítést a vállalkozásoknak" az egyszerűbbnek, átláthatóbbnak ígért új rendszerben. Csepreghy arra figyelmeztetett: szemléletváltásra kell felkészülni, mert az új ciklusban "az uniós támogatások nagy tömege visszatérítendő forrás keretében fog a gazdaságba jutni". Éppen emiatt csak az életképes, rentábilis projektek számíthatnak támogatásra, azaz olyanok, akiknek "csak a kezdeti löketre van szükségük, nem pedig hiányzó finanszírozásra".

Bosszantó magyar kérések: ez csak a felszín

Az uniós támogatási rendszer helyenként elképesztő bürokratikus követelményei számtalan pályázónak, nyertesnek, projektmenedzsernek, tisztviselőnek okoznak bosszúságot. Az új uniós fejlesztési ciklus hajnalán ezért különösen aktuális a pályázatokat és támogatott projekteket érintő adminisztratív terhek csökkentésének módja és lehetőségei. Szebeni Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója - aki belsős munkatársként részt vett a 2014-20-as operatív programok tervezésében - az elmúlt hónapokban megtapasztalt példákon keresztül, négyrészes cikksorozatban mutatja be a témát. Az első három cikkben az adminisztratív nehézségek mélyebb okairól olvashat az érdeklődő, a negyedik cikkben pedig olyan konkrét javaslatokról lesz szó, amelyek a támogatási rendszer szereplőinek javát szolgálják - vetíti előre a szerző.

Ezermilliárdos dokumentumot kap holnap Orbán Barrosótól (2.)

Holnap 12:30-kor az Országház Delegációs termében ünnepélyes keretek között adja át José Manuel Barroso, az Európai Bizottsági leköszönő elnöke Orbán Viktor kormányfőnek a 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkozó, nagy jelentőségű Partnerségi Megállapodást. A dokumentumban lefektetett keretek alapvetően meghatározzák Magyarország következő 7 éves fejlesztéspolitikáját, hiszen a magyar társfinanszírozással együtt összesen mintegy 25,4 milliárd eurónyi fejlesztési forrást rögzítenek, ami folyó áron jelenleg 8000 milliárd forintot tesz ki.

Már 1100 milliárdot közelít az idei uniós kifizetések összege

Az idei évi uniós támogatás-kifizetési célhoz képest jól állunk, hiszen idén 1076 milliárd forintnál járunk - jelentette be az 52. Közgazdász Vándorgyűlés EU-források szekció bevezetőjében Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára egyúttal emlékeztetett arra a friss jelentős magyar eredményre, hogy augusztus végén "okos kompromisszumok" mentén elfogadta az Európai Bizottság a Magyarország által benyújtott Partnerségi Megállapodást, azaz a 2014-2020-as EU-támogatásokkal kapcsolatos keretrendszert.

Lázár Jánosra nagy feladatok várnak

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János a mai napon miniszterjelölti meghallgatáson vett részt több bizottság előtt is, ahol a leendő miniszter elmondta, hogy mi is lesz a feladatuk a következő időszakban. A kormány általános politikai programja mellett számos feladat kerül Lázár János felügyelete alá, így például a takarékszövetkezeti rendszer, az uniós támogatások rendszere, a vidékfejlesztés, a közigazgatás jövőjének kialakítása.

  • 1
  • 2
Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Drámai jóslat érkezett a nyári időjárásról: nagyon fájdalmasan érintheti Magyarországot
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility