Az Egyesült Államok nem fog beavatkozni a fehérorosz hatalmi harcba
Az Egyesült Államok nem fog beavatkozni a fehérorosz hatalmi harcba - közölte Stephen Biegun amerikai külügyminiszter-helyettes hétfőn Vilniusban tett látogatásán.
Az Egyesült Államok nem fog beavatkozni a fehérorosz hatalmi harcba - közölte Stephen Biegun amerikai külügyminiszter-helyettes hétfőn Vilniusban tett látogatásán.
A fehérorosz nép képes önállóan megoldani a hazájában kialakult helyzetet, a legfontosabb a rendzavarások külső provokálásának megakadályozása - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap egy ifjúsági fórumon Szolnyecsnogorszkban.
Szvjatlana Cihanouszkaja, az augusztus 9-i fehérorosz elnökválasztás ellenzéki jelöltje nem indul ismét az elnöki posztért, ha hazájában új voksolást tartanak - derül ki a politikus által pénteken adott interjúból.
Az EU pénteken felszólította Fehéroroszországot, hogy szüntessék meg az eljárást, amelyet a héten indítottak az ellenzék új szerve ellen - írja a Reuters.
A fehérorosz hatóságok csütörtökön büntetőjogi eljárást indítottak egy új ellenzéki testület, a koordinációs tanács ellen a hatalom megszerzésére tett illegális kísérlet vádjával.
Oroszország valószínűleg el fogja engedni Aljakszandr Lukasenka kezét, akinek bukása esetén Putyin irányításával új oroszbarát vezető kerülhet Fehéroroszország élére – mondták elemzők a Financial Timesnak. Oroszország aligha fog beavatkozni, amíg nincs Fehéroroszországban forradalom és a vezetés oroszbarát marad – tették hozzá többen. Van, aki elmondta: Oroszország érdeke, hogy lejátszódjon a 2018-as örmény forradalom fehérorosz változata, ennek megvalósulására lakossági oldalról is elég jó esély van.
Amíg az uniós vezetők példátlan módon egy külső, harmadik ország ügyében tartottak ma rendkívüli csúcstalálkozót, addig Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kiadta az utasítást, hogy a belügyi szervek tegyenek rendet Minszk utcáin, lényegében verjék le a tüntetéseket. Ez éles fordulat ahhoz az enyhébb hatósági hozzáálláshoz képest, ami az elmúlt napokban volt tapasztalható Fehéroroszországban, a hétvégi több százezres rendszerellenes tüntetések és az állami vállalatoknál indult tömeges sztrájkok után. Miután az oroszok sokat konzultáltak Lukasenkával, de egyelőre nem látják szükségét a katonai beavatkozásnak, a fehérorosz ellenzékkel való párbeszédnek viszont igen, a jelek szerint egy utolsó kísérletbe kezdett Lukasenka a hatalma stabilizálására két NATO-tagállam határán. Mindez tehát geopolitikailag és gazdaságilag is kiemelt téma, amelyben gyorsan pörögnek az események. A legfontosabbakat ebben a hírfolyamunkban követjük.
A ma délben kezdődött rendkívüli videókonferenciás EU-csúcs előtt külön egyeztetést tartottak a visegrádi országok (V4) kormányfői, hogy egyeztessék álláspontjaikat és a tanácskozásról egy rövid közleményt adott ki Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-nek.
Miután szerda hajnalban visszatért egy orosz kormánygép Minszkből Moszkvába, kora délután egyszerre szólalt meg az orosz elnöki szóvivő és a külügyminiszter a nagy hírügynökségeknek és üzeneteik lényege az, hogy nem nyújtanak segítséget katonailag és máshogy sem a fehéroroszoknak, mert egyelőre mindkét fél úgy látja, hogy erre nincs szükség. Egyúttal elismerik, hogy "nem volt tökéletes" az augusztus 9-i fehérorosz elnökválasztás és remélik, hogy az ellenzék nyitott lesz a párbeszédre a helyzet békés rendezése érdekében.
A magasrangú orosz kormányzati embereket, köztük az FSZB titkosszogálat vezetőjét is rendszeresen szállító orosz kormánygép landolt kedd este a fehérorosz fővárosban, Minszkben, majd pár óra után szerda hajnalban visszarepült Moszkvába – jelentette ma délelőtt a Reuters a légiforgalmi adatokra hivatkozva.
Ma délben kezdődik az uniós állam- és kormányfők rendkívüli videókonferenciás csúcstalálkozója a kényes fehérorosz helyzet kapcsán, amelyben úgy kell eljárnia a 27 vezetőnek, hogy egyszerre üzenjen valami hatásosat, de közben ne keltse a beavatkozási szándék látszatát az oroszokban. Ehhez egy kétlépcsős szankciós stratégia lehet az üdvözítő út szakértők szerint, amelyekkel talán elkerülhető, hogy az oroszok katonailag beavatkozzanak a fehérorosz helyzetbe. Egyelőre egyébként nem úgy tűnik, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök mindenképpen távozna a hatalomból, hiszen az ellenzék által tegnap megalakított, a hatalom békés átadását célzó koordinációs testületet nyílt hatalomátvételi kísérletnek minősítette és elutasította, miközben a háttérben az egészségügyi minisztere nyitottságát jelezte a tüntetőknek a párbeszédre.
Fehéroroszország katonai egységeket vezényelt a nyugati határára válaszul külföldi kormányok fehérorosz belpolitikai helyzettel kapcsolatos nyilatkozataira - jelentette be Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden az állami televízióban közvetített beszédében.
A vasárnapi, minden idők legnagyobb fehérorosz tüntetése után hétfőn számos olyan jel volt, amely Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hatalmának megroppanására és a valószínű hatalomátadásra utal. Így például sok állami gyárban, televízió és rádiócsatornánál is sztrájkok kezdődtek, neves kutatók, sportolók, néhány állami és rendfenntartó szervezeti vezető is szimpátiáját fejezte ki a tüntetőkkel, a Litvániába távozó elnökjelölt pedig megalakította azt a hatalomátadási tanácsot, amelyre homályosan maga Lukasenka is utalt egy hétfői beszédében, amelyen a gyári munkások hangosan a lemondását követelték, így kénytelen volt félbehagyni a beszédét.
A feltételezhető választási csalás csak az utolsó csepp volt a pohárban, a rossz gazdasági helyzet már évek óta fűtötte a rezsimmel szembeni társadalmi elégedetlenséget Fehéroroszországban. Akár megy Lukasenka, akár marad, a fehérorosz vezetésnek szembe kell néznie a gazdaság szerkezetének problémáival, hiszen megoldás hiányában az életszínvonal relatíve tovább romlik, megágyazva ezzel a további lakossági elégedetlenségnek. Jó hír az ország számára, hogy a szükséges gazdaságpolitikai lépések pontosan látszanak, mindezeket azonban az orosz érdekkel összhangban kell meglépnie a (régi vagy új) vezetésnek, hiszen a fehéroroszok kitettsége miatt Vlagyimir Putyin túlzás nélkül egy mozdulattal padlóra tudja küldeni az ország gazdaságát. Márpedig számíthatunk rá, hogy az orosz elnök ki fogja használni a jelenlegi helyzetet - bár nem valószínű, hogy közvetlen katonai akciókkal beavatkozik majd, vagy esetleg annektálja az országot, de a polgárháborús helyzet nyomán szinte biztosan megkísérli majd növelni az orosz befolyást Fehéroroszországban.
Kész módosítani az alkotmányt, azt népszavazásra vinni és ezen keresztül átadni a hatalmát Alakszandr Lukasenka, de csak akkor lesz új elnökválasztás, ha őt megölik – ezt maga a fehérorosz elnök jelentette be hétfőn egy minszki traktorgyárban, ahol a sztrájkra készülő munkásokat akarta lecsillapítani, de ők hangosan a lemondását skandálták. A beszéd után a Lukasenka fontos támogatói bázisának számító nagy állami gyárakban sztrájk indult azután, hogy vasárnap több százezres tüntetések zajlottak országszerte és a Litvániába menekült ellenzéki vezető hétfőn bejelentette: kész átmeneti időre, egy tisztességes választások lebonyolításáig átvenni a hatalmat. Hétfőn a fehérorosz legfőbb ügyészség bejelentette, hogy szinte az összes tüntetőt szabadon engedték és közben megnyitották az utat a rendfenntartó erőknél történt hatalmi visszaélések kivizsgálásához. Az Európai Tanács elnöke a helyzetre tekintettel rendkívüli EU-csúcsot hívott össze szerdára, amelyen felszólítják majd Oroszországot a katonai beavatkozás elkerülésére, és fehérorosz szankciókról, illetve uniós pénzes támogatásokról is határoznak. Az országot 26 éve vaskézzel irányíró Lukasenka elnök hatalma hétfőn tehát láthatóan megroppant. Kövesse velünk a főbb eseményeket hírfolyamunkban.
Megszólalt a kormány a fehérorosz eseményekről. Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebook-posztjában a lengyel álláspont támogatásáról beszélt, és emlékeztetett: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szombaton azt mondta, hogy Fehéroroszországban - nemzetközi megfigyelők részvételével - meg kell ismételni az elnökválasztást.
Ma rendkívüli videókonferenciás uniós csúcstalálkozót hívott össze szerdára Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a fehérorosz helyzet miatt és azt jelezte, hogy egy olyan közleményt fog kiadni a 27 uniós állam vezetője, amely a fehérorosz tüntetők melletti szolidaritást fogja kifejezni. Emellett a mostani fehérorosz vezetők elleni szankciók kérdését is megvitatják az uniós vezetők, illetve azt is, hogy milyen módokon lehet segíteni anyagilag a fehérorosz embereket.
Nem hajlandó új választások kiírására a tüntetők nyomása ellenére sem Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, de új elemként azt jelentette be hétfőn az MZKT traktorgyárban a munkások előtti gyűlésen, hogy kész megosztani a hatalmát és ennek érdekében hajlandó módosítani az alkotmányt – tudósított a Reuters a fehérorosz állami hírügynökségre hivatkozva. A tit.by független fehérorosz hírportál beszámolója szerint Lukasenka azt mondta, hogy a népszavazásra vitt alkotmánymódosítással kész átadni (nem megosztani) a funkcióit, és a néptől függ, hogy ez mikor lesz a következő években. A feszült hangulatú eseményen egyébként azt skandálták a beszélni próbáló elnöknek a munkások, hogy "mondjon le!", míg az elnök azt mondta, hogy addig nem lesznek újabb elnökválasztások, "amíg meg nem öltök". A portál szerint számos nagy fehérorosz állami vállalat munkásai sztrájkba kezdtek a mai naptól, illetve csatlakoznak az egyre nagyobb tüntetésekhez és az elnök lemondását, a bebörtönzött foglyok szabadon bocsátását, illetve új, független megfigyelők által ellenőrzött elnökválasztások kiírását követelik. Hétfőn délelőtt egyébként a fehérorosz főügyészség azt közölte, hogy szinte az összes olyan embert szabadon bocsátották, akiket az elnökválasztások óta bebörtönöztek, azaz a tüntetők egyik fő követelése teljesülhetett.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy vasárnapi minszki gyűlésen leszögezte: nem hajlandó külföldi parancsra új választást kiírni, de kész azonnali reformokra, ha valóban ez az, amit az emberek várnak tőle.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy vasárnapi telefonbeszélgetés során biztosította Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfőt, hogy Moszkva szükség esetén kész segítséget nyújtani számára - írta közleményében a Kreml. A Kreml azt állította, hogy Fehéroroszországra külső erők gyakorolnak nyomás.
Elkápráztatta a világot a bemutatón.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
