Lettországnak feltehetően növelnie kell védelmi kiadásait és a nőkre is kiterjedő kötelező sorkatonai szolgálatot kell bevezetnie, hogy kezelni tudja az Oroszország jelentette nemzetbiztonsági kockázatokat - közölte hétfőn a balti ország államfője.
Nagy-Britannia további 100 Boxer kerekes páncélozott harcjárművet rendelt Németországból - jelentette be hétfőn a Rheinmetall és a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) német hadiipari vállalat.
Egyre több jel utal arra, hogy új fegyverkezési verseny kezd kialakulni a világban, amelynek főszerepében az Egyesült Államok, Oroszország és Kína állnak. A szuperhatalmak közötti vetélkedés elsősorban a közepes hatótávolságú rakéták és hiperszónikus fegyverek telepítése és fejlesztése kapcsán jelentkezik. Ebből a szempontból az Egyesült Államok egyszerre próbálja meg csökkenteni az orosz és kínai érdekek érvényesülését, előbbit Európában, utóbbit pedig Ázsiában. Ez azonban nem könnyű feladat, hiszen mind Moszkva, mind pedig Peking ösztönözve vannak ezáltal arra, hogy saját katonai képességeiket feltornázzák. Többek közt ezen tényezők geopolitikai következményeit latolgatja a Fitch frissen megjelent elemzése.
Kína utóbbi években tapasztalt haderőfejlesztése egyre inkább aggasztja a világ országait. Bár Peking nukleáris arzenáljának mérete még mindig bőven elmarad az Egyesült Államokétól vagy Oroszországétól, de gyors ütemben növekszik. Szakértők szerint Kína ezzel egy esetleges, ellene irányuló támadásra akar felkészülni. Sokan azonban tartanak attól, hogy a nagy haderőfejlesztés Kína esetében nem korlátozódik az atomfegyverekre, mivel párhuzamosan zajlik a konvencionális haderő, valamint a kiberhadviselési kompetenciák modernizációja, amelyek együttesen már komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek.
A Dél-Koreában jelenleg kormányzó párt, a Demokrata Párt elnökjelöltje, I Dzsemjong amerikai támogatással építene atomtengeralattjárókat az Észak-Korea jelentette fenyegetések hatékonyabb elhárítása érdekében, és aktívan törekedne arra, hogy újraindítsa az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti denuklearizációs tárgyalásokat – írja a Reuters.
2019-hez képest is növekedett a fegyvereladások száma az Egyesült Államokban 2020 januárja és 2021 áprilisa között, ráadásul összesen 5 millió olyan ember vett lőfegyvert, aki soha korábban nem rendelkezett ilyennel – írja a Guardian a Northeastern University adataira hivatkozva.
Felfüggesztette az Egyesült Arab Emírségek az Egyesült Államoktól való F-35-ös vadászgépek vásárlására irányuló fegyverbeszerzési programot, mert nem akarják teljesíteni Washington kínai technológia felhasználására vonatkozó korlátozásait – írja a CNN.
Ázsiai fegyverkezési verseny veszélyére figyelmeztetett szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki egyúttal moratóriumot sürgetett a rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésében.
Miközben egyik nap még „zord” gazdasági helyzetről beszél, nem sokkal később már állítólagos csúcstechnológiájú hiperszonikus ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek gyűrűjében mutatkozik az észak-koreai diktátor, Kim Dzsongun. A kommunista rezsim egyik nap a békés közeledés jeleit mutatja Dél-Korea és az Egyesült Államok felé, a másikon harcias üzeneteket küld ellenfeleinek. Észak-Koreában valóban nagy lehet a baj, azonban a fegyverkezés sem állhat le, amellyel egyszerre palástolják a gazdasági problémákat és próbálják meg elrettenteni az ellenséges hatalmakat. Eközben egy korábban megszökött volt észak-koreai hírszerző tiszt kiteregette a rezsim zűrös ügyeit a BBC-nek adott interjújában.
Négy tengeralattjáró és két korvett építését indította el videokonferencia keretében a hétfőn megnyílt kubinkai Armija-2021 haditechnikai fórumon Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Az utóbbi években látványos fegyverkezés indult meg a csendes-óceáni régióban, amely már nemcsak az olyan nagyhatalmak szintjén érhető tetten, mint az Egyesült Államok vagy Kína, hanem más térségbeli országok esetében is. A folyamatot elsősorban Kína befolyásának utóbbi években látott erősödése és az Észak-Korea által jelentett állandó fenyegetés is indokolja. A Reuters elemzése szerint azonban szakértők aggódnak, hogy egy új fegyverkezési verseny csak rombolja a kontinens biztonságát és szélsőséges esetben háborúhoz is vezethet.
Aggasztónak nevezte Kína gyors ütemben történő nukleáris fegyverkezését Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön újságírói kérdésre reagálva.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma (Pentagon) pénteken újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz jövő heti találkozója előtt.
A gerillacsoportokkal is kapcsolatokat kereső mianmari tüntetők fegyverkezésére hívta fel a figyelmet hétfőn az ENSZ mianmari különmegbízottja, nem zárva ki egy esetleges polgárháború kialakulását sem az ázsiai országban.
Ausztrália a jövőben 580 millió amerikai dollárnak megfelelő összeget fog költeni haderejének fejlesztésére, Scott Morrison ausztrál miniszterelnök bejelentése alapján – írja a Reuters.
Az Egyesült Államok még mindig a világ legerősebb hadserege, mögötte Oroszország, majd Kína került fel a dobogóra. A top10-be nemrég bekerült Pakisztán és Brazília, viszont kikerült Törökország és Németország. Nézzük a GFP 2021-es összesítését arról, hogy melyik most a világ 10 legerősebb hadserege, illetve vetettünk egy pillantást arra is, hogy az elemzők hogy ítélik meg Magyarország helyzetét.
Oroszország védelmi költségvetése jelentősen visszaesett, a 2021-es évben már várhatóan a világ 10 legnagyobb katonai büdzséjével rendelkező országának listájáról is le fognak kerülni. A jelenségnek számos oka van: Oroszország egyszerre sínylődik az elszálló infláció, a koronavírus-krízis, a nemzetközi szankciók és az olajpiaci volatilitás súlya alatt, ezzel együtt pedig más országok lényegesen többet kezdtek el költeni fegyverkezésre. Bár az orosz védelmi költségvetés reálértéken évek óta csökken, ilyen léptékű visszaesés, mint a mostani, aligha lesz tartós, az orosz hadsereg ütőképessége egyelőre nincs veszélyben.
100 milliárd dolláros projektet indított az Egyesült Államok új atomfegyverek fejlesztésére, de az Amerikai Tudósok Föderációja (FAS) és a Rand-csoport névre hallgató független tudományos szervezetek szerint a projekt valójában jóval drágább lesz, mint amit az előzetes kimutatások állítanak és egyébként a mögötte álló technológia is elavult.
A 25 legnagyobb fegyvergyártó vállalat összesen 361 milliárd dollárnyi hadianyagot adott el tavaly, ez 8,7%-os emelkedés a 2018-os számhoz képest – derül ki a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) legfrissebb adataiból. Továbbra is az Egyesült Államokban működik a világ öt legnagyobb fegyvergyára árbevétel szempontjából, de felkerültek a térképre tavaly már közel-keleti cégek is.
Ausztrália jelentősen, tíz év alatt 40 százalékkal emelni fogja védelmi költségvetését, az elsődleges cél a katonai képességek erősítése az indiai- és a csendes-óceáni térségben - jelentette be az ország miniszterelnöke szerdán.