Japán az elmúlt években szakított a korábbi pacifista védelmi politikájával, és a haderő fejlesztésére tettek lépéseket. A lépés viszont jelentősen megterheli a költségvetést, ezért várhatóan adóemelésekre is szükség lesz a pénzügyek stabilizálásához – írja a Nikkei Asia.
A nyugati államok az Ukrajna elleni invázió kezdetétől elkötelezték magukat Kijev támogatása mellett. A döntéssel a hadiiparnak is kedveztek, mivel számos eszközt nem lehetett a raktárakból eljuttatni a háborús zónába. A megugrott geopolitikai feszültségek miatt pedig számos ország saját haderejének újrafegyverzésébe kezdett. A Politico elemezte, hogy mely fegyvergyártó országok jártak a legjobban az ukrajnai konfliktussal és az eszkalálódó geopolitikai helyzettel.
A Vosztocsnij űrközpontra szegeződött tegnap a világ szeme, ott találkozott egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai kommunista vezető. A tárgyalásokat kiemelt figyelemmel követték a keleti és a nyugati híradások is, elsősorban az ukrajnai fronton bevethető fegyverszállítmányok kérdése miatt. Van azonban más aspektusa a két autoriter vezető megbeszéléseinek: újra létrejöhet egy hidegháborús koalíció.
Arra kérte az Egyesült Államok Észak-Korea kormányát, hogy semmiképpen ne adjanak el fegyvereket Oroszországnak – írja a CNN.
Kína földrajzi helyzete nem túlságosan kedvező Tajvan megtámadásához, főképp, hogy az Egyesült Államok a térségben állomásozik. A szomszédok fegyverkezése és a harctéri tapasztalat hiánya sem mellettük szól, igaz, katonai költségvetésük hatalmas. Az viszont csak egy katonai konfliktus során derül ki, hogy mire képes a haderő valójában, ahogy az Oroszország esetében is láthattuk.
Európa nemzetközi helyzete jelentősen megváltozott az elmúlt időszakban, és különösen az ukrajnai háború pozícionálta át a kontinenst. Európa vezetői törekedtek arra, hogy a megváltozott helyzetben új kapcsolatokat alakítsanak ki és ezzel növeljék a kontinens globális lábnyomát. Az Európai Unió igyekezett kihasználni a helyzetet a második alkalommal megrendezett a dél-amerikai és karibi országokat tömörítő CELAC és az EU találkozóján július közepén, azonban nem mentek a dolgok annyira gördülékenyen. A felek több kérdésben is csak nehezen találtak közös pontot, és a hosszú vitákat követően sikerült bármilyen konkrét megállapodásra jutni. Az Európai Uniónak merőben meg kell változtatnia a hozzáállását, ha a jövőben meg szeretné erősíteni a pozícióját a nemzetközi rendszerben.
10 ezer fővel csökkenhet a brit hadsereg létszáma - számol be róla a The Sun.
Az észak-koreai nukleáris fejlesztések elleni határozott fellépést sürgette hétfőn Jun Szok Jol dél-koreai elnök, nem sokkal a NATO vilniusi csúcstalálkozója előtt.
Csehország 246 darab CV90 típusú lánctalpas gyalogsági harcjárművet vesz Svédországtól 59,7 milliárd koronáért (985 milliárd forint). Az önálló Csehország eddigi történetének legnagyobb értékű fegyverbeszerzését szerdán hagyta jóvá a cseh kormány.
Ben Wallace brit védelmi miniszter egy csütörtökön megjelent interjúban értésre adta, hogy érdeklődik az idén megüresedő NATO-főtitkári poszt iránt.
Bár az elmúlt időszakban több vezető orosz politikus tett arra célzást, hogy újraindíthatják a nukleáris kísérleteket, ma felső szintről üzenték, hogy ez nem lesz így - írta meg a Sky News.
Ausztrália jelezte, hogy a vártnál két évvel korábban, 2025-re megkezdi az irányított rakéták hazai gyártását. Védelmi rendszerük széleskörű átalakításával a nagy hatótávolságú csapásmérő képességeikre összpontosítanak.
Aleksandar Vučić szerb elnök ígéretet tett arra, hogy Szerbia növelni fogja a védelmi kiadásokat, többek között francia harci repülőgépek esetleges vásárlásával és az elitegységek "versenyképes" bérezésével – írta meg a Bloomberg.
Megemelte a 2025-re vonatkozó értékesítési várakozásait a német Rheinmetall, miután az orosz ukrán háború tavaly februári kitörését követően jelentősen megnövekedett a fegyverkezés iránti kereslet - írja a Reuters.
Dél-Korea elgondolkodik a 2018-as, Észak-Koreával kötött egyezmények felbontásán abban az esetben, ha Phenjan folytatja a légtérsértéseket – Közölte Jun Szogjol dél-koreai államfő.
Alig, hogy kezdett feleszmélni a világ a koronavírus járvány okozta megpróbáltatásokból, máris újabb kihívásokkal kellett szembenéznünk: az orosz-ukrán háború kitörésével egekbe szökő energiaárak, az évtizedes csúcsokra emelkedő infláció, majd a jegybankok agresszív kamatemelései nem mindennapi kihívás elé állították a gazdasági szereplőket. Ezt követően pedig a 2023-as év is érdekesnek ígérkezhet, a Saxo Bank elemzői pedig összeállították szokásos újévi előrejelzésüket, melyek között találunk igencsak meghökkentő eseményeket.
Oroszország kezdeményezésére elhalasztották a stratégiai fegyverzetcsökkentésről megkötött Új START szerződéssel kapcsolatban folytatandó orosz-amerikai konzultációkat, amelyeket november 29. és december 6. között tartottak volna meg Kairóban - közölte a Kommerszant című lappal hétfőn az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége.
Christine Lambrecht védelmi miniszter kijelentette, hogy Németországnak az idei 100 milliárd eurós alap felhasználása után is hosszú távon teljesítenie kell a NATO által a GDP 2 százalékában meghatározott katonai kiadási célt. Berlinnek el kell fogadnia azt a katonai vezető szerepet, amelytől korábban elzárkózott - írta meg a Reuters.
Lettországnak feltehetően növelnie kell védelmi kiadásait és a nőkre is kiterjedő kötelező sorkatonai szolgálatot kell bevezetnie, hogy kezelni tudja az Oroszország jelentette nemzetbiztonsági kockázatokat - közölte hétfőn a balti ország államfője.
Nagy-Britannia további 100 Boxer kerekes páncélozott harcjárművet rendelt Németországból - jelentette be hétfőn a Rheinmetall és a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) német hadiipari vállalat.
Két vezető dolgozik erősen a terven.
Sajtótájékoztatón beszél az orosz elnök.
Kiderült, mit gondolnak a magyarok az életbiztosításokról.
Egyebek mellett erről is szó volt a szerdai Checklistben.
Nagy kérdés, hogy lehet-e jó minőségű kávét fenntartható módon előállítani.
Erről is kérdeztük Török Zoltánt, a Raiffeisen Bank vezető elemzőjét.
