Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma hétfőn jelentősen bővítette azon kínai vállalatok tiltólistáját, amelyeket a kínai hadsereggel való együttműködéssel gyanúsítanak. A listára olyan nagyvállalatok is felkerültek, mint a Tencent Holdings és a Magyarországon megtelepülő CATL akkumulátorgyártó. A lépés önmagában nem jelenti még szankciók kivetését az érintett cégekre, azonban a legtöbb esetben exportkorlátozások egy egyéb tilalmak alkalmazását vonta maga után.
2011 óta a legmagasabb szintre ugrott a félvezetőkben és számos fejlett technológiában megkerülhetetlen fémnek, a galliumnak a jegyzése, miután Kína nemrégiben exportkorlátozásokat vezetett be a kritikus nyersanyagra - írja a Mining.
A Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) felfüggesztette a szállítást a kínai székhelyű chiptervező Sophgo számára, miután egy általa gyártott chipet találtak egy Huawei AI processzorban. Az ügy komoly következményekkel járhat, mivel a Huawei számára tiltott az amerikai technológiához való hozzáférés, és a TSMC chipjei ebbe a kategóriába tartoznak.
Kína exportkorlátozásokat vezetett be a félvezetőipar kulcsfontosságú alapanyagaira, ami feszíti az ellátási láncokat. A nyugati gyártók már nyersanyaghiánytól szenvednek, főként a fejlett chipek gyártásánál és a katonai optikai berendezések előállításánál. A Peking által bevezetett korlátozások a germánium és gallium szállítására, amelyeket a félvezetők, katonai eszközök és kommunikációs berendezések alkotóelemeként használnak, közel kétszeres árnövekedést eredményezett Európában tavaly. Idén pedig az antimonexportot is korlátozza Kína.
A kínai kereskedelmi minisztérium élesen bírálta az Egyesült Államok legújabb exportkorlátozó intézkedéseit, amelyek több kínai vállalatot is érintenek - tudósított a Cnbc.
A kínai kormány új szabályozást vezetne be, amelynek célja, hogy megerősítse a ritkaföldfémek feletti állami ellenőrzést. A nyersanyagok kulcsfontosságúak a különböző iparágaknak, például az elektromos járművek, a szélturbinák és a számítógépes chipek gyártásának. A kínai államtanács szombaton bejelentette, hogy a ritkaföldfémek állami tulajdonban vannak, és óva intett ezen erőforrások engedély nélküli kiaknázásától vagy megsemmisítésétől. Mindez pedig komoly kockázatot jelenthet az Európai Unió és az Egyesült Államok ellátására – derül ki a Politico cikkéből.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke belejelentette, hogy az Európai Unió új intézkedéseket hoz, hogy az átalakuló geopolitikai viszonyok és a gyors technológiai változások közepette megvédje gazdasága biztonságát. A Politicónak adott exkluzív interjújában Dombrovskis elárulta, hogy a szerdán bemutatásra kerülő javaslat olyan területekre összpontosít majd, mint az exportellenőrzés és a kifelé irányuló beruházások szabályozása. Főként Kína esetében készül korlátozásokra Brüsszel, Peking pedig már jelezte is, aggódik az intézkedések miatt.
A helyi árak stabilizálására tett kísérletként a kulcsfontosságú államfőválasztások előtt India, a világ legnagyobb basmati rizsexportőre tonnánként 1200 dolláros minimum exportárat vetett ki a basmati rizsszállítmányokra - írja a Reuters
A péntek esti Magyar Közlönyben hirdette ki a kormány a héten meghozott döntéseit, amelyekkel a kibontakozó energiakrízisre reagál. Ebben többek között regisztrációt rendel el a szén exportjára, kedvezményt kapnak a legfeljebb 4 lakásos lakóközösségek, egyszerűsítik a társasházi napelemtelepítéseket, intézkedést hozott a vállalkozások folyamatos energiaellátása érdekében, és megfogalmazta a 25%-os állami gázfogyasztáscsökkentést.
Fájdalmasnak tűnő döntést hoz meg ma az Európai Unió 27 tagállama arról, hogy várhatóan nyártól kezdve új szerződés keretében nem vásárol többé orosz származású kőszenet, amely fájdalmat inkább az EU-ra kell érteni, nem annyira az oroszokra. Közben viszont az ötödik uniós szankciós csomag számos további eleme inkább az orosz gazdaságnak lehet fájdalmasabb.
Változatlan formában 2022. május 31-ig továbbra is fennáll a stratégiai jelentőségű építőanyagok és építési termékek export regisztrációs kötelezettsége és a szállítási útvonalaik bejelentési kötelezettsége az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerbe (EKÁER) – mondta el Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese.
Egy friss kormányrendelet 2022. január 3-ig hosszabbítja meg az építőipari alapanyagok exportjára vonatkozó bejelentési, regisztrációs kötelezettségeket – jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese.
Az elszálló magyarországi építőanyagárak letörésére felállított rendszer, amely előzetes kiviteli engedélyhez köti az unión belüli, illetve kívüli kivitelt, olyan korlátozást jelent, amelyet úgy tűnik, hogy „nem támasztja alá igazolható, közérdeken alapuló kényszerítő ok” – állapította meg csütörtökön az Európai Bizottság. Ezért és több más ok miatt, amelyek uniós jog megsértésére utalnak, ma felszólító levelet küldött a testület a magyar kormánynak, hogy két hónapon belül adjon magyarázatot a lépéseire.
A Saint-Gobain Hungary Kft. megítélése szerint fölösleges tovább korlátoznia a termékei exportálását, mivel a hazai piacnak erre már nincs igénye. A vállalat továbbá biztos benne, hogy szükségtelenné válik a kivitel adminisztratív úton történő szabályozása is.
Bár konkrét törvénymódosításokat még nem fogadtak el, már most látszik, hogy az építőanyagpiac egyes szereplői nem szeretnének a kormány tegnapi bejelentéseivel szembe menni, kockáztatva egy esetleges GVH vagy NAV ellenőrzést, amik mostanában egyre szaporodnak az iparágban. Mivel az építőanyagok ára drámaian megemelkedett, a kormány, a korábbi híreket megerősítve, tegnap többek között azt a döntést hozta, hogy az építőipari termékek kivitelét engedélyhez fogja kötni. Vélhetően ennek hatására is, a budaörsi székhelyű építőipari segédanyaggyártó cég, a Mapei Kft. ma reggel bejelentette, hogy a hazai igények zavartalan kielégítése érdekében fékezte exportját.
Orbán Viktor a péntek reggeli szokásos rádióinterjújában jelentette be, hogy a kormány milyen új intézkedésekkel akar véget vetni az építőiparban látott látványos áremelkedésnek. Néhány konkrét terméket is megemlített, melynek piacába beavatkozik az állam és azt is elmondta, miért döntöttek így.
1 milliónál is több repülőgép szállt hazánk egén.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Az ukrán elnök páros lábbal szállt bele Tucker Carlsonba.
Látványos az összefeszülés Panama ügyében is a két szuperhatalom között.
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?
Mik a vámok deviza- és részvénypiaci hatásai?
Hol tart az AI-csata?
