Mi lennénk Európa kutatás-fejlesztési központja
A kormány azt szeretné, ha Magyarország kutatás-fejlesztési központ lenne Európában - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerdán Budapesten.
A kormány azt szeretné, ha Magyarország kutatás-fejlesztési központ lenne Európában - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerdán Budapesten.
Újabb 200 millió eurónyi forrás segíti a magyar export növekedését, az Eximbank és az Európai Beruházási Bank sikeres együttműködése lehetővé teszi, hogy a kis- és közepes vállalkozások egyre jelentősebb szerepet kapjanak a magyar exportban - mondta Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten.
Augusztusban 0,9 százalékkal csökkentek az importtermékek árai, ez 2013 novembere óta nem látott mélypontnak fele meg. Az exportárak 0,5 százalékkal csökkentek az év nyolcadik hónapjában, ami alulmúlta az elemzői várakozásokat. A pénz- és tőkepiacok nem reagáltak a bejelentésre.
A kis nyári eleji megtorpanás után újra felpörgött a magyar kiviteli teljesítmény. A KSH ma megjelent adatai szerint júliusban (euróban számolva) az export 8,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A külkereskedelmi mérleg többlete így tovább hízott.
Az ipar, az export és a működőtőke-beruházások arányának növelése a célja a kormány külgazdasági politikájának az új világrendben - mondta az MKT idei Közgazdász-vándorgyűlésének második szakmai előadásában Szijjártó Péter. Előre jelezte: az arab világ felé két nemzetközi cég döntése miatt csökken az idei exportunk, amit sokan a keleti nyitás politikájának csődjeként fognak beállítani, pedig nem az.
Tavaly 453 millió euróval, idén az első fél évben csaknem 300 millió euróval kisebb volt a külkereskedelmi mérleg többlete, mint ahogy azt korábban tudtuk. A KSH hagyományos revíziója kisebb külkereskedelmi bővülésre utal, talán még a GDP-növekedést is visszahúzza 0,1-0,2 százalékponttal, de azért a fő képet nem írja nagyon át. Az orosz és az ukrán piacunk nagyon szenved.
Orbán Viktor kormányfő tegnapi előadásával összhangban három gazdasági célt tűzött a magyar külképviselet-vezetők felé az értekezlet második napján Szijjártó Péter. A Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes vezetője szerint ahhoz, hogy ezen célokat "belátható időn belül" Magyarország elérje, azaz élre kerüljön az Európai Unióban, egyrészt a gyorsaság (a sajtó megelőzése), másrészt a "a külgazdasági és külpolitikai gondolat totális integrációjára van szükség" - tudósított az eseményről az Index.
Határozottan, józan ésszel, az eredményeink hangsúlyozásával kell képviselni külföldön a magyar intézkedéseket, a nagyköveteknek az eddigieknél hangsúlyosabban kell kapcsolatot kell tartaniuk a vállalatokkal és ezen keresztül is törekedni kell a befektetők Magyarországra vonzásában - ezeket a fő üzeneteket adta át Magyarország külföldre akkreditált nagyköveteinek szokásos éves értekezletén Orbán Viktor. A kormányfő érzékeltette, hogy a foglalkoztatáspolitikában, az állam által kínált munkahely-teremtési rendszerben nem lesz változás, és részben ezen, részben pedig a külföldről ide csábított befektetők által teremtett munkahelyeken keresztül kell törekedni az 5 millió magyarországi foglalkoztatott elérésére. Ezzel párhuzamosan az is cél, hogy az exportra termelő magyarországi kis- és középvállalatok száma 2500-ról 12 ezerre növekedjen, illetve a keleti nyitás jegyében az Európai Unión kívüli országok súlya a magyar exporton belül 2018-ra előbb 33%-ra, majd később 50%-ra növekedjen. Orbán megjegyezte: Magyarországnak a legrosszabbkor jött az orosz válság.
A májusi után most újra kénytelen volt lefelé módosítani a német export bővülésére és a gazdaság növekedésére adott előrejelzését a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK). A tegnap közzétett második negyedéves német GDP-adat is jelezte már a problémát: váratlanul visszaesett Európa legnagyobb gazdasága.
A közép- és kelet-európai térség 25 évvel a rendszerváltozás után sem tudott teljes mértékben elszakadni keleti nagytestvérétől, Oroszországtól. A régió országainak kitettsége az energiahordozók terén a legjelentősebb, de az agrárszektorban is fennmaradtak a korábbi összefonódások az egykori KGST-országok között. Az orosz-ukrán válság negatív hatásai ennek következtében súlyosabban érintik a térség országait, közülük is Lengyelország veszíthet a legtöbbet.
Nem lesz jelentős hatása a magyar gazdasági növekedésre az Oroszországba irányuló élelmiszerimportra kivetett tilalomnak az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint.
Júniusban 610 millió eurós többlet halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben. A forgalom egyik relációban sem bővült túl dinamikusan, sőt, az utóbbi két hónapban a kivitel kissé csökkent is.
A gazdasági szankciók miatt 20 százalékkal csökkenhet az Oroszországba irányuló német export a német kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) szerint.
Az áprilisi 628 millió euróról májusra 410 millió euróra mérséklődött Magyarország külkereskedelmi mérleg többlete, ami egyúttal tavaly december óta a legkisebbnek számít - közölte ma reggel a felülvizsgált és részletes májusi statisztikát a KSH. Májusban az exportvolumenünk 5,9, az importté 8,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét, az év első öt hónapjában ez rendre 7,8, illetve 8,3%-os növekedést jelentett.
Júniusban közepesen erős, 7,2 százalékos éves bővülést mutatott Kína exportja, de ez összességében mégis elmaradt a piaci várakozásoktól. A kínai vámhivatal szerint a harmadik negyedévben további gyorsulás várható, de nagyon nehéz lesz az éves céljuk tartása.
Hónapról hónapra egyre kisebb többlet keletkezik a külkereskedelmi mérlegünkben. Ezt a tendenciát erősítik a májusi adatok is, mely szerint a kivitelünk lendülete kissé alábbhagyott, a behozatali dinamika pedig meghaladja ezt.
A japán jegybanki döntéshozók jövő áprilisra már azt remélik, hogy megközelíthetik a két százalékos inflációs céljukat - így további intézkedéseket nem is látnak szükségesnek. A jen árfolyama részben ennek, részben a többletes folyó fizetési mérlegnek köszönhetően nem gyengült tovább idén, ami bizony nem segít az ország hanyatló exportteljesítményén.
Alacsony külkereskedelmi bővülés mellett áprilisban is jelentős többlettel zárt az áruforgalmi mérlegünk. Az import dinamikája felzárkózott az exportéhoz - lehet, hogy ez tartós jelenség lesz.
Valami nem stimmel a világban, ugyanis a globális kereskedelem az optimista előrejelzésekre fittyet hányva, zsugorodni kezdett az év első három hónapjában - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentéséből. Elképzelhető ugyanakkor, hogy ez csak egyszeri sokkok miatt alakult így, és nem fundamentális a probléma.
Az orosz gazdaság az idén valószínűleg recesszióba süllyed az ukrajnai válság következményei miatt, de ennek várhatóan nem lesznek komoly átgyűrűző hatásai az Európai Unió gazdaságaira - áll a Moody's Investors Service pénteken bemutatott elemzésében. A hitelminősítő két, eltérő súlyosságú forgatókönyvet is felvázolt, amelyek közül a súlyosabb azt modellezte, hogy mi történne akkor, ha az oroszok egy évre elzárnák az Európába irányuló gázvezetékek csapjait.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
