A várt 2% helyett csak 1,5%-kal estek októberben a feldolgozóipari megrendelések Németországban a szeptemberi 4,2%-os ugrás után – közölte a német statisztikai hivatal csütörtökön a naptári és szezonálisan kiigazított adatot.
Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Christine Lagarde szerdán az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottság előtt tartott meghallgatáson beszélt az euróövezet gazdasági kilátásairól. Az EKB vezetője figyelmeztetett a növekedés lassulására és a középtávú kockázatokra, miközben hangsúlyozta a pénzügyi stabilitás fontosságát az árstabilitás fenntartásában.
Az Európai Unió és az euróövezet legfrissebb munkanélküliségi adatai szerint a foglalkoztatási helyzet 2024 októberében stabilizálódott, továbbra is történelmi mélyponton van az állástalanok száma. Magyarország sok szempontból éllovas az EU-ban, de vannak aggasztó mutatók is.
Az Európai Központi Bank (EKB) fontos változtatásokat fontolgat a monetáris politikai stratégiájában, szakítva a legfrissebb gazdasági adatokra való túlzott támaszkodással. Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza szerint a jövőben a kockázatok előrejelzésére kell helyezni a hangsúlyt, miután az infláció stabilan közelít a célzott 2%-os szinthez.
Az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza, Philip Lane a Financial Times-nak adott interjújában kifejtette, hogy a jövőben a monetáris politikai döntéseket inkább a közelgő kockázatok, mintsem a legfrissebb gazdasági adatok alapján kellene meghozni. Az euróövezeti infláció novemberi adatai és a jövőbeli kamatcsökkentések lehetősége is szóba került a beszélgetés során.
Az Eurobarometer friss felmérése alapján a magyarok körében továbbra is az infláció és a megélhetési költségek emelkedése a legfontosabb társadalmi és gazdasági kihívás: a válaszadók 45%-a nevezte meg ezeket kiemelt problémaként, ami jóval meghaladja az EU27-es átlagot (33%). A gazdasági kilátásokat illetően szintén pesszimisták a magyarok, hiszen csak 20% vár javulást, míg 34% romlásra számít a következő évben. A kormányban ráadásul kisebb a magyarok bizalma, mint az EU-ban.
Franciaország inflációja novemberben az előrejelzéseknél lassabban emelkedett, mindössze 1,7%-kal, továbbra is elmaradva az Európai Központi Bank 2%-os céljától. Az adatok erősítik az euróövezeti kamatcsökkentés melletti érveket, miközben a fogyasztói bizalom tovább gyengül.
Franciaország kötvényhozama a történelem során először érte el Görögországét, így a blokk második legnagyobb gazdaságának kockázati megítélése egyenrangúvá vált az egykor az európai államadósság-válság középpontjában álló országgal.
A francia államadósság kockázati felára 2012 óta nem látott magasságba emelkedett szerdán, jelezve a befektetők növekvő aggodalmát az ország pénzügyi helyzete miatt. Eközben a német és amerikai kötvényhozamok csökkentek. A politikai bizonytalanság és a gyengülő gazdasági kilátások együttesen nyomják rá bélyegüket az európai kötvénypiacokra.
Isabel Schnabel, az EKB Igazgatótanácsának tagja szerint már csak korlátozott tér van a kamatcsökkentésre. Bár az euróövezet szerinte is stagnál, de a növekedéssel kapcsolatos problémák strukturálisak, azokat pedig a reformok és nem az alacsony kamatok fogják megoldani.
Számos fejlett gazdaság olyan hozamszint alatt értékesít államkötvényeket, amely a kockázatmentes ráta és az országkockázati prémiumának összege lenne, kihasználva a biztonságos eszközök iránti erős keresletet. Az alacsony kockázatú országok esetében a hatások szinte egy az egyben jelentkeznek, míg a magasabb kockázatú országoknál gyengébbek az euróövezetben, noha azt várnák, hogy mindenhol egységesen érvényesül. Ennek oka, hogy a különböző, de egyaránt biztonságos kötvények egymás helyettesítő termékeiként működnek recessziók idején – állapította meg friss tanulmányában a Centre for European Policy Studies.
Az Európai Központi Bank (EKB) szakpolitikusai szerint Donald Trump megválasztott amerikai elnök gazdaságpolitikája mérsékelt hatással lehet az európai inflációra és kamatlábakra. Emellett figyelmeztetnek az euróövezetet érintő gazdasági kockázatokra és a lassuló dezinflációs folyamatra is.
Marine Le Pen és pártja, a francia Nemzeti Tömörülés szavazata döntheti el, hogy Michel Barnier miniszterelnök költségvetése túléli-e a parlamenti szavazást. A kormány bukása nemcsak a francia politikai helyzetet, hanem az egész európai gazdaságot is megrázhatja, válságba lökve az euróövezetet. Barnier és Macron csak egy alkotmányjogi kiskapuval előzheti meg a katasztrófát.
A befektetőkre jelentős kihívás vár 2025-ben az euróövezeti államkötvények piacán. Az Európai Központi Bank (EKB) támogatása nélkül kell rekordmennyiségű kötvényt felvásárolniuk, miközben a politikai és gazdasági bizonytalanság továbbra is nyomást gyakorol a hitelfelvételi költségekre. A szakértők szerint a piacok képesek lesznek kezelni a helyzetet, de a hosszú távú hozamok emelkedésére számítanak.
Az Európai Központi Bank (EKB) digitális euró projektje kulcsfontosságú lépés az EU fizetési rendszereinek modernizálásában és önállóságának biztosításában – mondta Evelien Witlox projektvezető, aki szerint a folyamatnál sürgős előrelépés szükséges, hogy az EU ne maradjon le globális versenytársai mögött, például Kína és az Egyesült Királyság mögött, amelyek szintén központi banki digitális valuták (CBDC) fejlesztésén dolgoznak.
A vártnál nagyobb volt a kollektív alkuval elég bérnövekedés az euróövezetben a harmadik negyedévben. Ez pedig akár az EKB-t is kényelmetlen helyzetbe hozhatja.
Az inflációs adatok közlése után.
Többszörös szerződésszegésre hivatkozva.
Múlt héten lőtték le a cégvezért.
Kilőtt a 4iG ára Musk és Jászai egyeztetése után.
Durran a piac.
A jövő a fenntarthatóbb és hatékonyabb energiaiparé.
