Nőtt az ipari termelés az eurózónában novemberben
Éves szinten a vártnál gyengébben, havi összevetésben ugyanakkor jobban alakult novemberben az ipari termelés az euróövezetben.
Éves szinten a vártnál gyengébben, havi összevetésben ugyanakkor jobban alakult novemberben az ipari termelés az euróövezetben.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban a fogyasztói árak az októberben mért átlagos 5,2 százalék után novemberben 5,8 százalékkal emelkedtek éves alapon, ami több mint 25 éve - 1996 májusa óta - a legmagasabb növekedési ütem. 2020 novemberében az infláció mindössze 1,2 százalék volt - közölte a szervezet.
Tovább gyorsult decemberben az eurózóna inflációja, és ezzel november után ismét történelmi csúcsra ugrott az áremelkedés üteme. Az elemzők némi mérséklődésre számítottak.
Ma is erősödés van kilátásban a forint piacon, a magyar deviza reggel átvitte a 360-as szintet az euróval szemben.
Az ünnepi hetek alatt nem érkezett sok adatközlés a magyar és a világgazdaságból, de ezen a héten újra felpörögnek az események. Inflációs adatok érkeznek az eurózónából, az Egyesült Államokban fontos foglalkoztatottsági mutatókat közölnek, és magyar makrogazdasági adatközlésből sem lesz hiány.
Ma 20 éve, hogy fizikai formában is megjelent az euró 12 tagállamban, azaz bőven nagykorú pénzről beszélhetünk már, amely számos gyermekbetegségen átesett időközben.
Magyarországon novemberben tizennégy éves csúcsra emelkedett az infláció, de még ezzel is viszonylag „olcsón” megúsztuk, legalábbis ha a történelmi rekordokat nézzük. Amerikában ugyanis majdnem negyven éve nem látott áremelkedést mértek, de Németországban is több évtizedes csúcson van az infláció. A fő kérdés most az, hogy 2022-ben is velünk marad-e a kiugró áremelkedés, mára szinte senki nem gondolja azt, hogy átmeneti megugrással megússzuk.
Elszállt a spanyol infláció, a fogyasztói árindex a várakozásokat messze meghaladó mértékben nőtt decemberben - derül ki a statisztikai hivatal friss közléséből.
Érdekes gyűjtést tett közzé a Bloomberg friss cikkében, e szerint hiába van már 20 éve velünk az euró, rengeteg olyan pénz van még európai háztartásokban, amelyekkel már nem is lehet fizetni.
Közzétette az Eurostat a novemberi felülvizsgált inflációs számot és az egyes tagállamok novemberi éves inflációját. A 7,5%-os magyar infláció a harmadik legmagasabb az Európai Unióban, egyedül Litvániában és Észtországban volt ennél magasabb az éves áremelkedés.
Közzétette az Ifo-intézet a szokásos havi konjunktúraindexét, amelyben immár ötödik hónapja látunk visszaesést. Mind a kilátások, mind a jelenlegi helyzet megítélése jócskán romlott Németországban.
Az Európai Központi Bank ma ismertette kamatdöntő üléséről szóló közleményét, amelyből kiderült, hogy a jegybank megszünteti eddigi legnagyobb hatású eszközvásárlási programját, a PEPP-et. A döntés nem tekinthető meglepetésnek, a legnagyobb kérdés az volt, hogy milyen eszközzel fogja biztosítani a jegybank az átmenetet a kötvénypiacon. Erre is talált megoldást a jegybank, méghozzá nem is akármilyet. Christine Lagarde a sajtótájékoztatón ismertette a jegybank inflációs előrejelzését: 2022-ban jelentős, 3% feletti áremelkedés jöhet, és már a 2023-as és 2024-es előrejelzés is nagyon közel van a célhoz.
Eddig halogathatta a döntést az Európai Központi Bank az eddigi legjelentősebb eszközvásárlási programról. A jegybank ma délután ismerteti kamatmeghatározó ülésének döntéseit, a legnagyobb kérdés pedig az, hogy milyen megoldást talált ki a jegybank a pandémiás eszközvásárlási program pótlására. Persze csak akkor, ha egyáltalán megszűnik a program, mert valamilyen kötvénypiaci jelenlétre a déli országok sérülékenysége és a reálgazdasági igények miatt szükség van. Bár több jegybankár (élükön a németekkel) ellenzik a kötvényvásárlások fenntartását, azonnali megszüntetésre nem sok esély van. De nemcsak a mennyiségi lazítás van terítéken: új előrejelzéseket és közzétesz a jegybank, és azt is megtudjuk, hogy még mindig átmeneti-e az infláció.
A következő év gazdasági kilátásait is az határozza meg, hogy miképp alakul majd a koronavírus-járvány újabb hullámainak lefolyása, és a jelenlegi európai lezárások miatt ismét csökkenhet a kibocsátás az eurózónában az első negyedévben - derül ki az ING 2022-re vonatkozó, átfogó elemzéséből. A bank közgazdászai szerint a magas infláció jövőre is velünk maradhat, de az év vége felé normalizálódhat a helyzet, ahogy a keresleti-kínálati súrlódások csökkennek. Az eurózónában viszont a jelenlegi átmeneti infláció hatására is beindulhat a strukturális áremelkedés, és hosszú évek után megjelenhet a középtávú előrejelzésben is az áhított inflációs cél. Az államok szerepe nőni fog, és a politikai folyamatok is nagy hatást gyakorolhatnak a jövő évi gazdasági kilátásokra.
Románia 2029-re fogja kitűzni az euró bevezetésének újabb határidejét, miután az eddigi terminusokat többször kitolta - nyilatkozta Florin Georgescu, a Román Nemzeti Bank első kormányzó-helyettese szerdán.
Mivel Németország mindig fontos szerepet játszott az Európai Unió alakításában, az Európai Bizottság nyitott egy erős együttműködésre az új német kormánnyal - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben Olaf Scholz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján pénteken.
Az ÁKK friss tájékoztatása szerint december 13-tól kezdik el értékesíteni az új, az eurózóna inflációját követő Prémium Euró Magyar Állampapírokat, de a 3 és 5 éves konstrukció kamatprémiumát is visszavágja az adósságkezelő.
Az omikron variáns feltűnése azonnal zavart keltett a piacokon, ami nem véletlen. Ha a mutánsról kiderül, hogy fertőzőképesebb, mint a delta, és a vakcinákkal szemben is sokkal ellenállóbb, akkor nincs mese: a fejlett világ ismét a tavalyihoz hasonló lezárásokról dönthet. Ebben az esetben a gazdaság ismét nagy ütést kapna, holott Európa kibocsátása még a válság előtti szintet sem érte el. A recesszió talán csak átmeneti lesz, de az éves átlagos növekedés egy ilyen forgatókönyv szerint egészen alacsony lenne. Szerencsére vannak ennél kedvezőbb forgatókönyvek is - az ING Bank közgazdászai azt vizsgálták, milyen hatással lehet az omikron a világgazdaságra. Röviden: minden azon múlik, hogy az omikron hogy viselkedik a deltához képest.
Közzétette az Eurostat a második negyedéves európai GDP jelentését, amely tartalmazza az összes tagállam gazdasági növekedését és ezek rangsorát is. Magyarország a negyedéves alapú növekedési rangsorban a legutolsók között van az eurózónában, ami azt jelenti, hogy az aktuális növekedési ütem nálunk lassult be az egyik legjelentősebb mértékben. Ez azért lehetséges, mert Magyarország (és jellemzően a balti országok, illetve a régióból Románia is) már a kilábalás későbbi szakaszában jár, azaz ledolgozták a visszaesés nagy részét. Ez látszik az előző év azonos időszakához viszonyított növekedésben is.
A Nemzetközi Valutaalap várhatóan lefelé módosítja majd az eurózóna növekedési előrejelzését az omikron variáns okozta bizonytalanságok, az újonnan bevezetett lezárások miatt, miközben az inflációs nyomás továbbra is tartós marad az IMF előrejelzése szerint.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
