Az Európai központi Banknak júliusban 25 bázisponttal kell emelnie a kamatot, de nem zárható ki az 50 bázispontos emelés sem - mondta Klaas Knot európai jegybankár a holland College Tour TV-műsorában.
Az eurózóna gazdasága kis mértékben növekedett az első negyedévben, és az infláció is új csúcsra nőtt - derül ki az Eurostat friss közléséből. A tagállami adatközlésekből az látszik, hogy az infláció miatt a lakosság jelentősen visszafogta a fogyasztást, ez pedig meglátszik a GDP-adatokon is.
Az amerikai gazdaság meglepően rossz számai után most a francia első negyedéves GDP-adat is kifejezetten kedvezőtlen képet mutat. Lehet, hogy az előrejelzett gazdasági lassulás előbb eléri a fejlett világot.
Nincs nagy mozgás a devizapiacon, a nyugati világ húsvét hétfőt ünnepli. A forint kis erősödést mutat, amivel némileg felülteljesíti a régiós devizákat.
Kamatdöntő ülést tart ma az Európai Központi Bank, ahol bőven lesz mit megbeszélni. A legutóbbi ülés óta tovább nőtt az infláció az eurózónában, miközben egyre biztosabbak lehetünk egy közelgő gazdasági lassulásban. A jegybanknak határozott üzenetet kell megfogalmaznia, a Fed erőteljes szigorításával ugyanis az euró-dollár jegyzésen keresztül tovább nőhet az importált infláció. A jegybank vélhetően három forgatókönyvet mérlegel, és ha az optimista válik valóra, talán megússzák minimális, jelzésértékű kamatemeléssel. Ha viszont a legpesszimistább forgatókönyv válik be, akkor az EKB önmaga is hozzájárulhat az egyébként is beköszöntő recesszióhoz.
A Goldman Sachs és a Société Générale közgazdászai felülvizsgálták az Európai Központi Bank (EKB) kamatalakulására vonatkozó előrejelzéseiket, és most egy helyett két emelésre számítanak 2022-ben - írja a MarketWatch amerikai gazdasági hírportál.
A koronavírus-járvány megszelídülésére számítanak a PwC által megkérdezett vezérigazgatók, akik 11. alkalommal mondták el várakozásaikat a gazdasági-társadalmi kilátásokról. A felmérésből az is kiderül, hogy mekkora esélyt látnak a magyar euró bevezetésére, illetve arra, hogy megáll-e a népesség fogyása.
Németországban és Spanyolországban is közzétették a márciusi inflációs számokat, és mindkét országban messze a várakozások feletti számokat láthatunk. Ezt látva nagy meglepetés lenne, ha az eurózóna inflációja nem lenne gyorsulna jelentősen márciusban.
Nincs megállás a fejlett piaci kötvényhozamok idei emelkedésében, a háború és a jegybanki reakciók több éve nem látott kamatszinteket hoztak az Egyesült Államokban és Európában. Az amerikai hozamgörbe kifejezetten lapos, bizonyos szakaszon pedig már inverzzé is vált - ez pedig előszele szokott lenni egy recessziónak. A német hozamok sem jártak ilyen magasságokban évek óta, rég vége van már a negatív hozamok korának. Bár a hozamszint még egyik országban sem drámai, a kötvényhozamok ilyen mértékű emelkedését év elején nem lehetett ennyire előre látni. Az új fejlemények függvényében viszont már nem meglepő a kötvénypiaci mozgás - mint ahogy az sem lenne meglepő, ha a jelenleginél még magasabb szintekre ugranának a hozamok idén.
Európában hetek óta téma az orosz gáztól való függetlenedés, a kontinens energiaimportjában kulcsfontosságú szerepe van az orosz földgáznak. A Goldman Sachs becslései szerint akár 2,2 százalékponttal is visszavethetné a kontinens gazdasági növekedését, ha az oroszok elzárnák a csapot. Így egyelőre csak reménykedhetünk abban, hogy erre nem kerül sor.
Az előző negyedévhez képest csak Máltán volt nagyobb a GDP-növekedés az egész EU-ban tavaly év végén, mint Magyarországon, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig ötödikek vagyunk a rangsorban - derül ki az Eurostat friss közleményéből.
Németországban közzétették a februári inflációs adatot, és nincs minek örülni: az áremelkedés meghaladta az elemzői várakozásokat, és jelentős gyorsulást mutatott januárhoz. Hasonlóan alakult az olasz és a spanyol infláció is.
Az ukrajnai konfliktus 0,3-0,4%-kal vetheti vissza az idei GDP-t az eurózónában - mondta Philip Lane, az Európai Központi Bank vezető közgazdásza a jegybanki döntéshozók párizsi egyeztetése után. Ez volt a közgazdász "közép forgatókönyve".
Oroszország Ukrajna elleni inváziója és a világ erre adott válasza komoly következményekkel járhat az európai gazdaságra nézve, az emelkedő élelmiszer- és energiaáraktól kezdve egészen a kereskedelmet és a tőkeáramlást korlátozó szankciók hatásáig.
A 7,9%-os januári éves magyar infláció a hatodik legmagasabb Európában, azaz öt országban még a magyarnál is jelentősebb áremelkedést tapasztalnak a fogyasztók. Ez minden bizonnyal a különféle állami árplafon-intézkedéseknek köszönhető, amelyek nem teljesen fájdalommentesek a gazdasági szereplők számára. Az eurózóna inflációja 5,1% volt januárban.