Tovább vágtat a francia infláció is
Az elemzői várakozásokat meghaladva gyorsult az éves áremelkedés mértéke Franciaországban - derül ki a ma reggeli közlésből.
Az elemzői várakozásokat meghaladva gyorsult az éves áremelkedés mértéke Franciaországban - derül ki a ma reggeli közlésből.
Az Európai Központi Bank (EKB) mindent megtesz annak érdekében, hogy visszaállítsa az eurózónában az inflációt a központi bank által kitűzött 2 százalékos célra - mondta el Christine Lagarde, az EKB elnöke a portugál Sintra városában zajló EKB-fórumon kedden.
A dollár idén eddig jelentős felértékelődést mutatott az euróval szemben, a borús gazdasági kilátások és a jegybankok monetáris politikáinak távolodása közelebb hozta a paritáshoz az EURUSD-t. Az ING Bank közgazdászai szerint az euró-dollár árfolyam jövője négy tényezőtől függ, és ezek kimenetele alapján 4 forgatókönyvet állítottak fel. Az egyik nagyon sötét: amennyiben az orosz-ukrán háború, a kínai lezárások és az energiaársokk mély recesszióba taszítja az eurózónát, akkor az EU létjogosultsága is megkérdőjeleződhet jövőre. Szerencsére nem erre látják a legnagyobb esélyt a bank elemzői.
Az eurózóna kedvező pozícióban van ahhoz, hogy átvészelje a jelenlegi piaci kilengéseket, és a gazdaság idén és jövőre is növekedni fog - mondta a Financial Times szerint eurócsoport elnöke, aki egyben elutasítja, hogy az eurózóna a 10 évvel ezelőttihez válsággal néz szembe.
Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei nem tudtak megegyezése jutni a 15 százalékos globális minimumadóról, ugyanakkor elfogadták az eurócsoport ajánlását, hogy Horvátország csatlakozzon az euróövezethez január elsején, valamint jóváhagyták a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap lehívásához szükséges lengyel nemzeti tervnek az Európai Bizottság általi értékelését - közölte az Európai Unió Tanácsa pénteken.
A magyarok 69 százaléka támogatná az euró bevezetését, miközben egyetlen feltételt sem teljesítünk ehhez, a kormány pedig még középtávon sem akar hallani róla. Mi lehet az oka, hogy az emberek alig várják a forint lecserélését, a politikai akarat viszont több mint tíz éve hiányzik ehhez? Mi mozdíthatná ki a holtpontról a magyar euróbevezetési terveket? Erről beszélgetett Orosz Márton, a Portfolio heti podcastjának házigazdája Beke Károllyal, a makrogazdasági rovat elemzőjével.
Az elmúlt napok intenzív hozamemelkedése után szerdán rendkívüli ülést tart az Európai Központi Bank (EKB). De miért kell hirtelen lépnie a jegybanknak? Tényleg ekkora a baj a piacon?
Rendkívüli ülést tart szerdán az Európai Központi Bank (EKB) – írja a CNBC. Mindez azért érdekes, mert az eurózóna jegybankja a múlt hét csütörtökön tartotta „rendes” kamatdöntő ülését, azóta viszont jelentős hozamemelkedés volt az európai piacon.
A negatív kamatok nyolc éve tartó korszakának végét jelentheti be ma délután az Európai Központi Bank. A mai kamatdöntő ülés legnagyobb kérdése már nem az, hogy kamatot emel-e az EKB júliusban, hanem az, hogy milyen mértékű lesz az emelés. Két lehetőség van: az EKB kezdhet 25 vagy 50 bázisponttal is. Mindkettőre racionális okai vannak a jegybanknak, és az előző hetekben a lassú és gyors kamatemelési tempó mellett is hallottunk érvelést a jegybank háza tájáról. Ma vége lehet a találgatásoknak, amennyiben a jegybank tesz utalást a júliusi kamatemelés várható mértékére. Fontosabb kérdés viszont az, hogy a kamatemelések hol érnek véget - pontosabban az, hogy a semleges kamatszint elérése után is hajlandó lesz-e emelni az EKB, visszavetve ezzel az egyébként is gyengélkedő gazdaságot. Erre viszont biztosan nem kapunk ma választ, hiszen nagy eséllyel ezt még maga a jegybank sem tudja.
A hétfői jelentős erősödését ma teljesen elveszítette a forint az euróval szemben, a kora esti kereskedésben közel 396-ig esett. A forintot nyomaszthatta a kétszámjegyű tartományba emelkedő infláció, illetve a még mindig homályos költségvetési kiigazítás, valamint az, hogy ma már el is indultak a nemzetközi devizakötvény-kibocsátások.
Közzétette az Eurostat az első negyedéves GDP-adatot, amelyben a felülvizsgált számot közli az EU statisztikai hivatala. A friss közzétételből kiderül, hogy az eurózóna az első becsléshez képest kétszer olyan gyorsan nőtt - igaz, a 0,6%-os tényleges növekedés sem tekinthető igazán combosnak. A kifejezetten jó magyar GDP-adat csak a nyolcadik helyre volt elég.
Az ÁKK friss tájékoztatása szerint június 9-től kezdik el értékesíteni az új, az eurózóna inflációját követő Prémium Euró Magyar Állampapírt, de az előzőnél már alacsonyabb kamatprémiummal.
Magyarország jelenleg az euró bevezetéséhez szükséges feltételek közül egyet sem teljesít – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán megjelent konvergencia jelentéséből. Utoljára tíz éve volt példa arra, hogy a kritériumok mindegyikét elvétsük, azóta volt olyan év, amikor három feltételt is teljesítettünk. Persze amíg nincs meg a politikai akarat, addig csaknem felesleges bármilyen euróbevezetési kilátásokról beszélni, márpedig a jelek szerint nincs ilyen szándék, a gazdaság állapotáról mégis sokat elárul, hogy egyre távolabb vagyunk a feltételek teljesítésétől. Legutóbb Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozott úgy, hogy rövid- és középtávon sem aktuális kérdés a forint lecserélése. Addig pedig teljesen mindegy, hány feltételt teljesítünk.
Gyengüléssel kezdte a napot és ezzel alulteljesítő volt a régióban a forint, majd erősödésbe kapcsolt, és 395 alá került az indirekt jegyzés az euróval szemben. A nap második felében az MNB a vártnak megfelelően lassított az alapkamat-emelési tempón, amire gyengüléssel reagált a forint, majd az alelnök szavaira fordult megint a hangulat. Az erősödés viszont nem tartott sokáig, ismét gyengülésben a forint.
Az eurózóna inflációja májusban 8,1%-ra nőtt az áprilisi 7,4%-hoz képest. Az elemzők számítottak az emelkedésre, de annak mértéke meglepőnek tekinthető.
A vártnál sokkal nagyobb mértékben nőtt a német infláció májusban - derül ki a Destatis friss közléséből.
A két nagy gazdaság után a teljes eurózóna gazdasági teljesítménye már elmaradt a várakozásoktól - derül ki a friss beszerzésimenedzser-indexből.
Nem vagyunk pánik üzemmódban, sok mindenben különbözik az eurózóna és az USA helyzete jelenleg – mondta kedden a Bloombergnek Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.
Az Európai Központi Bank (EKB) júliusban megkezdheti a kamatemelést és szeptember végéig elbúcsúzhat a negatív irányadó kamattól – írta egy hétfői blogbejegyzésben Chritsitne Lagarde. A jegybankelnök szavaira komoly szárnyalásba kezdett az euró.
Meredeken emelkednek a kötvényhozamok Európában, a dél-európai kötvények iránt pedig az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent a kereslet. A hitelbedőlés ellen védő biztosítás költsége is az átlag felett drágult a spanyol, olasz, görög és portugál kötvényekre. A befektetők növekvő óvatossága érthető: az eladósodott, fiskálisan kevésbé fegyelmezett déliek egyszer már majdnem bedöntötték az egész eurózónát, a hozamok emelkedése pedig értelemszerűen megdrágítja a bőven 100% feletti államadósságok finanszírozását. Ismét eljöhet a pont, amikor az adósság agyonnyomja a délieket, és veszélybe sodorja az egész eurózónát?
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
