Az elmúlt napokban elsősorban a dollár erősödésével párhuzamosan gyengült a forint, így ma már nem a 350-es lélektani határ áttörése a cél, hanem az, hogy ne távolodjon el onnan nagyon felfelé a jegyzés. Holnap reggel érkezik a júniusi inflációs adat, ami kulcsfontosságú lehet a magyar deviza szempontjából is a következő napokban.
A jelenlegi helyzetben indokolt a 2021-es módosított hiánycél a kormány részéről, és a 2022-re tervezett 5,9%-os deficit is szükséges lehet – állapította meg nemrég Magyarországgal kapcsolatban a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A szervezet szerint viszont, ha a gazdaság kilábalása erőteljesebb lesz a vártnál, akkor fel kell készülni arra, hogy hamarabb állítsa helyre az egyensúlyt a kormány. A friss véleménnyel az IMF egyelőre a kormány pártjára állt a jegybank elnökével kibontakozó vitában, Matolcsy György ugyanis már jövőre 3 százalék alatti hiányt sürget.
A márciusi tőzsdei bevezetése és az Euronext AScX indexhez való csatlakozását követően az eddigi legjelentősebb zöldkötvény-kibocsátást hajtotta végre a CTP. A két részletben kibocsátott kötvényekből összesen 1 milliárd euró bevételre tett szert a 4 milliárd eurós EMTN-programján belül. A kibocsátott kötvények között volt egy 500 millió euró értékű, négyéves lejáratú csomag és egy szintén 500 millió euró értékű, nyolcéves futamidejű csomag. A teljes kereslet értéke elérte a 4 milliárd eurót.
A stabil kezdés után délelőtt gyors ütemben gyengült a forint, az euróval szembeni jegyzések 354 fölé ugrottak, ami kéthetes forintmélypontot jelentett, majd a nap hátralévő részében amellett sem tudott érdemben újra erősödni, hogy ma is megígérte az MNB alelnöke: folyamatos kamatemelési lépésekkel leszorítják az inflációt a célhoz. Ezt egy olyan sajtótájékoztatón mondta, amelyen bejelentették a jegybank új, zöld fókuszú monetáris politikai lépéseit, amelyek 200-200 milliárd forintnyi forrást pumpálnak majd a gazdaságba. Előtte váratlanul közös sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György jegybankelnök, amelyen szintén szóba került az árstabilitás fontossága. A forint következő napokbeli mozgását a csütörtök reggel érkező júniusi inflációs adat határozhatja meg, a szakértők előzetesen az áremelkedés enyhülésére számítanak.
Július 1-jén elindult a posta váminformatikai rendszere, amely az első napok tapasztalatai alapján ugyan összességében jól működik, de kisebb korrekcióra szükség volt. Amennyiben bármely ügyfélnek ebből kára származott, kártalanítják - közölte a Magyar Posta kedden.
Kitolhatja az EKB a tőkepuffer-engedmények határidejét, amennyiben jelentős eszközminőség-romlást érzékelnek az eurózóna bankjainál - írja a Reuters.
Lettországban lottósorsolást tartanak 100-tól 100 ezer euróig terjedő pénznyereményekkel, hogy ezzel biztassák az embereket a koronavírus elleni oltás felvételére - közölte Daniels Pavluts lett egészségügyi miniszter hétfőn. A sorsolást augusztusban indítják.
Az MNB alelnöke hétfő reggel azt közölte, hogy a lehető leghatározottabban kívánnak fellépni az inflációs kockázatok ellen és a júliusi újabb kamatemelés meghatározó jelentőségű lesz az egész kamatemelési ciklusra, amely jelzésekre egy órán keresztül határozott erősödéssel reagált a forint. Ez a mozgás azonban gyorsan elakadt 350,5-nél és már délelőtt gyengült a forint, délutánra pedig teljesen elvesztette frissen szerzett erejét.
Érdemes a külföldi nyaralás előtt tájékozódni az adó- és vámszabályokról, a szükséges engedélyekről, hogy az utazók megóvják magukat a felesleges adminisztrációtól vagy a pluszköltségektől - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfői közleményében.
Ahogy korábban sem volt a Széchenyi Kártya a Növekedési Hitelprogram versenytársa vagy helyettesítője, úgy most sem fogja átvenni a teljes szerepét – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója, akit a Széchenyi Kártya GO! hitelprogramok július 1-jei indulása kapcsán kérdeztünk. A megújított hitelprogramok újdonságai mellett a koronavírus-válság tanulságairól is beszélt nekünk.
Az elmúlt több mint másfél évtizedben Magyarország mindösszesen 11,5 százalékpontot (63%-ról léptük 74%-ra) dolgozott le hátrányából az EU27 átlagához való közeledés során, így a 13 közép-kelet-európai tagállam (EU13) közül mindösszesen a 10. a konvergencia rangsorban. Hazánk az ötödik volt 2004-ben, jelenleg pedig a 8. legfejlett tagállam a régiós országok közül. A jövő konvergenciafolyamatát illetően hatalmas a kérdőjel.
Rekordszámú, 566 vállalatba fektettek be a magántőke-társaságok Közép- és Kelet-Európában 2020-ban, ami 15%-os növekedést az előző évi rekordhoz képest. A befektetési ügyletszám alapján Magyarország áll a dobogó tetején 236 céggel, amiből 220 kockázati tőkét kapott. Erős évet zártak a nyilvános tőzsdei bevezetések is a magántőke-kiszállások révén.
A dollár erősödött a ma délutáni munkaerőpiaci közlés előtt, a régiós devizák - köztük a forint is - kis gyengülést mutattak a dollárral és euróval szemben. A meglepő adat azonban fordulatot hozott, amiből a forint is profitált délután.
A június közepén megvalósult piacösszekapcsolás hiányában valószínűleg még annál is magasabb árak is alakulhattak volna ki a magyar villamosenergia-piacon, mint amelyek a június végi hőhullám hatására megjelentek. A rekord árak mellett az elmúlt napokban a valaha mért legnagyobb forgalmat bonyolította a HUPX.
A Generali a 2021–2025-ös időszakban további 8,5–9,5 milliárd euró összegű zöld- és fenntartható befektetést tervez végrehajtani. A biztosítótársaság elfogadta a fűtési célú szénágazatban még meglévő befektetési és kockázatvállalási tevékenységeinek teljes megszüntetését célzó ütemtervet, az OECD-országokra és a világ egyéb részeire vonatkozóan, és döntött a közvetlen befektetési portfóliója fokozatos dekarbonizációjáról, és 2050-re a karbonsemlegesség eléréséről
Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót az országban - mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülésén.
Erősödés irányába mozdult a forint árfolyama az euróval szemben a reggeli ürákban, miközben a lengyel zloty és a cseh korona és kissé gyengüléssel kezdte a napot, a dollár erősödött az euróval szemben. Délelőtt utána gyengülni kezdett a forint, továbbra is 351 és 352 mozog a jegyzés.
Az elmúlt hónapokban látott építőipari árrobbanást nem elsősorban a hazai családtámogatási program okozta, hanem inkább a covid utáni újraindulással járó átgyűrűző hatások, amelyek több termék esetén teljesen felborították a kereslet-kínálat egyensúlyát és az alapanyagárak drámai emelkedését eredményezték. A távol-keleti ellátási láncok ellehetetlenültek, így azok a vállalatok, amelyek képesek európai szinten versenyképesen termelni, sokkal jobb pozícióban vannak ma - nyilatkozta Tibor Dávid, a Masterplast elnöke a Portfolio-nak adott interjúban. Tibor Dávid elmondta véleményét az építőipari anyagok piacán tervezett kormányzati beavatkozásról, beszélt arról is, hogy miért kell módosítani a Masterplast idei éves eredményvárakozását és hogy vajon 4000 forint környékén még fair árazási szinten forognak-e a részvények.
Csütörtökön lép életbe az új uniós áfaszabályozás, amely alapján megszűnik az Európai Unión kívülről rendelt, 22 eurónál kisebb értékű termékek áfamentessége, és a posta a kisebb értékű küldeményeket is köteles vámkezelni - közölte a Magyar Posta Zrt. az MTI-vel.
Az elmúlt heti hőhullám hatására Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon is rég látott magasságokba emelkedtek a villamosenergia-árak. Magyarországon legutóbb közel négy és fél éve voltak ilyen szinten a másnapi piaci árak, míg Csehországban az extrém időjárás miatt a temelíni atomerőmű karbantartását is előrébb kellett hozni. Június utolsó napjaiban visszatérhet a forróság, a jövőben pedig egyre gyakoribbak lehetnek a hasonló helyzetek.
Kijött az olasz bankcsoport gyorsjelentése.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Már használták élesben az oroszok.
Nem túlságosan repestek az örömtől.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
