Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta az Európai Unió 2022-es uniós költségvetését, ami az összes kötelezettségvállalást 169 515,8 millió euróban, a kifizetéseket pedig 170 603,3 millió euróban határozza meg - közölte az uniós parlament szerdán.
A kedden 372 felett az euróval szemben elért forint történelmi mélypontól már kedden távolodni tudott a magyar fizetőeszköz, aztán szerda délelőtt hirtelen további határozott erősödést mutatott, de ez a lendület 367,5 körül elakadt, aztán a nap hátralévő részében hirtelen irányváltások mellett 368-369,5 között hullámzott az árfolyam. Közben a török líra továbbra is nagyon szenved, a dollár pedig rendkívül erős, így vele szemben továbbra is 330 körül, azaz másfél éves mélypontnál jár a forint. Ma a forint erősödésével párhuzamosan az állampapírok másodpiacán, a kötvényeknél intenzív hozamcsökkenés volt, ami csak kis korrekció a megelőző napok jelentős emelkedése után. Holnap az MNB egyhetes betéti kamatszintről szóló döntése fontos információ lesz a forint további sorsát illetően.
Minden eddiginél magasabbra, 73 euró/tonna fölé ugrott a szerda délutáni kereskedésben az európai benchmark CO2-kvóta ára annak a hírnek a hatására, hogy az új német koalíciós kormány megállapodott abban: legalább 60 eurón fogják tartani a kvóta árát, ha nincs uniós megállapodás.
Sosem látott szintre zuhant a forint az euróval szemben, áttörte a 370-es szintet is és kérdéses, hol lesz ennek a vége. De vajon tud-e érdemi intézkedéssel az MNB javítani a helyzeten vagy sokkal inkább a külső tényezőktől függ a forint sorsa? A Portfolio holnapi Private Investor Day rendezvényén erről is szó lesz. Az akár ingyenesen látogatható online eseményen te is kérdezhetsz a szakértőktől!
Egy havazást és kevés szelet hozó hidegfront Észak- és Nyugat-Európában még a viszonylag stabil orosz gázszállítások mellett is oda vezetett kedden, hogy megint durván meglódultak a tőzsdei gáz- és áramárak. Emiatt a magyar másnapi tőzsdei áramár történelmi csúcsra ugrott 283 euró közelében, miközben a forint is történelmi mélypont körül jár az euróval szemben.
Az elmúlt napokban valamelyest elromlott a hangulat a tőzsdéken, Európában egyrészt a koronavírusos esetszámok emelkedése és az újabb korlátozások nyomják rá a bélyegüket a piaci hangulatra. Eközben az USA-ban az látszik, hogy beindult egy kisebb korrekció, miután például a benchmarknak számító S&P 500 a hosszabb időtávokon már túlvetté vált, illetve az is negatívan hatott a hangulatra, hogy újraválasztották Jerome Powellt az amerikai jegybank élére, ami szigorúbb monetáris politikai irányvonalat vetít előre Lael Brainardhoz képest, ami kedvezőtlen a kockázatos eszközök számára, és erre ugrottak tegnap a kötvényhozamok is. Összességében tehát inkább negatív most a hangulat tőzsdéket, és ez látszott ma reggel Ázsiában is, ahol estek a vezető indexek és Európában is kifejezetten rossz hangulatban indult a keddi kereskedés, majd a nap végére vegyes kép alakult ki. Az amerikai tőzsdék felemásan teljesítettek, a tech-papírokat püfölték, de az S&P és a Dow pluszban zárt.
A többszörösére emelkedő piaci áramárak, a pandémia által okozott szerződéses bizonytalanság és egyéb ágazati terhek együttesen oda vezethetnek, hogy Magyarországon az ipari nagyfogyasztók egy része akár korlátozhatja is a gyártói kapacitását, vagy akár le is leállíthatja a termelését, elkerülendő a további veszteségeket – érzékeltette a nagy áramfogyasztók súlyos aggodalmait az Ipari Energiafogyasztók Fóruma elnöke, Nagy Zoltán, az Indexnek. Mindez annak tükrében valóban nem zárható ki, hogy az elmúlt hetek kormányzati jelzései szerint csak a kisebb vállalkozásokat védenék meg az egyetemes szolgáltatói körbe való belépés megteremtésével, ami viszont azzal a következménnyel is járna, hogy még kevesebb versenypiaci fogyasztónak kellene összedobnia a KÁT és a távhőkassza költségvetését.
Erős beszerzésimenedzser-index adatokat közöltek az eurózónából novemberben, a szolgáltatószektor és az ipar is erősen teljesít.
A hétfői kereskedés pozitív felütéssel indult az európai tőzsdéken, azonban délutánra elkezdtek lefordulni a vezető indexek és inkább vegyes összkép alakult ki. A befektetőket továbbra is az aggasztja, hogy az európai országokban romló járványhelyzet és az új korlátozó intézkedések milyen hatással lehetnek a gazdaságra. A Bloomberg szerint Angela Merkel arról beszélt, hogy Németországban a helyzet "rendkívül drámai", és figyelmeztetett, hogy a kórházak hamarosan túlterheltek lesznek, hacsak nem törik meg a világjárvány negyedik hullámát. Eközben viszont az amerikai tőzsdéken kifejezetten jó a hangulat, miután a múlt héten megütött szektorokat veszik a befektetők, illetve eldőlt az is, hogy a következő négy évben is Jerome Powell fogja vezetni az amerikai jegybankot.
Hétfő reggel folytatódott a forint múlt héten kezdődött gyengülése, így hamar új történelmi mélypontra esett a magyar deviza az euróval szemben. Ez részben a dollár erősödésének köszönhető, emiatt kockázatkerülés látszik a feltörekvő piacokon. Aztán a nap további részében a 370-es kerek szint körül hullámzott az euró a borongós nemzetközi befektetői hangulatban.
Hiába emelte két lépésben összesen 70 bázisponttal az irányadó kamatot a múlt héten az MNB, a forint hétfő reggel új történelmi mélypontra esett az euróval szemben. Mégis mi történik a piacon, amikor már egy ekkora kamatemelés sem segít? Tényleg gyengülésre van ítélve a forint? Mit tehet az MNB, hogy megállítsa a trendet?
Közreadta a múlt héten a 2021 első kilenc hónapra vonatkozó pénzügyi jelentését az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. alapjának többségi tulajdonában lévő GTC ingatlanfejlesztő. A magyar piacon összesen 310 millió euró értékben fektettek be (az első félévben 264 millió euró volt ez a szám) öt irodaházba és egy vegyes funkciójú épületbe, ami várhatóan évi 19,2 millió eurós bevételt jelent a bérleti díjaknak köszönhetően. Újdonság a féléves jelentéshez képest, hogy megvették a Forest Offices (Debrecen) 22 ezer négyzetméteres irodaházat.
Magyarországon továbbra is biztonságban van, külföldre azonban nem igazán utazhat Hernádi Zsolt, a Mol vezére, ugyanakkor úgy tűnik, hogy a Mol irányítási joga egyelőre nincs veszélyben az INA felett – így összegezhető a horvát Legfelsőbb Bíróság közelmúltbeli döntésének hatása a Molra és Hernádi Zsoltra nézve. Cikkünkben bemutatjuk a szövevényes Mol-INA-ügyet, illetve a Hernádi-Sanader-pert. A helyzet nem egyszerű: a nemzetközi választottbíróság korábban egyhangúlag elkaszálta a horvátok beadványát, és nem látta bizonyítottnak a korrupciót, a horvátoknál viszont már a Legfelsőbb Bíróság is kimondta, hogy börtön jár a kenőpénz miatt. A Mol most a horvát Alkotmánybírósághoz fordul, ahol jó esélyei vannak. De bármi is lesz a történet vége, a magyar olajcég csakis piaci áron hajlandó megválni az INA-tól.
Megszerezte a Népszava a teljes, 12 oldalas levelet arról, hogy milyen témákban kér be információkat az Európai Bizottság a magyar kormánytól a jogállamisági eljárás előtti tisztázó fázisban. A hétvégén kiszivárgott témákhoz képest sok új elem is felbukkan a cikkben és így még szélesebb azoknak a témáknak a listája, amelyekben az uniós pénzekkel való szoros kapcsolat miatt később akár szankció is (EU-pénzek blokkolása, levágása) is jöhet, amint majd végigfut a jogállamisági eljárás.
Megszerezte a Politico azt a teljes információkérő levelet, amelyet pénteken küldött el az Európai Bizottság Magyarországnak, hogy tájékoztatást kérjen számos uniós pénzfelhasználással is összefüggő témában. Ez a jogállamisági eljárás előtti informális fázis, és a begyűjtött adatok fontosak lesznek majd abban, hogy hogyan halad tovább a testület a Magyarországgal szemben tervezett, akár az EU-pénzek szankcióihoz is elvezető majdani eljárásban.
Mintegy 360 milliárd forintnyi EU-támogatást küldött október elejétől november elejéig Magyarországnak az Európai Bizottság a 2014-2020-as fejlesztési időszak terhére, azaz még azt megelőzően, hogy pénteken egy fontos lépéssel közelebb kerültünk a hazánk ellen készülő jogállamisági eljáráshoz – derült ki a Portfolio számításaiból. A közel 1 milliárd eurós brüsszeli pénzküldés a július-augusztusi még ennél is nagyobb adagnyi pénzátutalást követte, de nagy kérdés, hogy a felerősödő jogállamisági viták mellett lesz-e ennek folytatása még idén. Mindenesetre a beözönlő brüsszeli pénzeknek is van abban szerepe, hogy szintén október elejétől november elejéig ritkán látott tempóra, 400 milliárd forintra felpörgette itthon a régi és új uniós ciklus támogatásainak kifizetéseit a kormány. Emiatt már a kerek 10 ezer milliárd forintos (!) határt is átlépték itthon a kiutalások, de amint a kintről érkező és az itthon kifizetett pénzek nagyságából is látszik: ezúttal nem az EU-pénzek miatt szállt el októberben az államháztartási deficit.
Alaposan elromlott a hangulat péntek délutánra az európai tőzsdéken, miután a kontinens több országában újabb intézkedéseket jelentenek be a romló járványhelyzet miatt. Ausztriában például ma jelentették be a kötelező oltást, és jövő hétfőtől országos lezárás lép életbe. Ausztria bejelentésével szinte egy időben Németország legfőbb egészségügyi tisztviselője azt mondta, hogy Európa legnagyobb gazdaságának is keményebb szigorra lehet szüksége. Angela Merkel kancellár kormánya csütörtökön fokozta a németekre nehezedő nyomást, hogy beoltassák magukat, és bejelentette, hogy számos szabadidős tevékenységet korlátozni kíván a be nem oltottak számára. Ezek után a relatív pozitív hangulatban indult európai kereskedés gyors fordulatot vett és sorra kezdtek el lefordulni a vezető indexek, főleg az osztrák piac teljesített gyengén. A kedvezőtlen nemzetközi hangulattal együtt az amerikai tőzsdék is lefordulak pénteken, egyedül a Nasdaq tartja magát.
A csütörtöki újabb 40 bázispontos MNB kamatemelés hatása már délutánra kifulladt a forint árfolyamát tekintve, pénteken pedig a borús nemzetközi piaci hangulatban jelentősen tovább esett a magyar fizetőeszköz. Délután átmenetileg 368-nál is járt az euróval szemben, azaz hajszálnyira az új történelmi mélyponttól. A forint esésében a továbbra is visszafogott magyar jegybanki szigorítás lehet a fő mozgatórugó, de közben az is fontos tényező, hogy a világszerte magas infláció, illetve a török kamatvágás lírát gyengítő hatása kockázatkerülést váltott ki a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon. Ez az EKB felőli jelzéssel együtt a dollár átfogó erősödését váltotta ki, az pedig nem szokott jót tenni a feltörekvő piaci devizák között a forintnak se. Erre rátett még több lapáttal a rekordra felfutó magyar koronavírus-fertőzési adat, a térségünkben szaporodó lezárások híre, illetve az, hogy pénteken a JPMorgan alulsúlyozásra ajánlotta a régiós devizákat a magas infláció és a fejlett piaci hozamemelkedés miatt.
Beindult az infláció emelkedése a világban, ennek hatására jelentős hozamemelkedés kezdődött meg a világ kötvénypiacain, ami az árfolyamok esésében, végső soron pedig a magyar kötvényalapok rossz teljesítményében csapódott le. Különösen októbertől kezdve láthatunk jelentősebb kötvénypiaci hozamemelkedést, de az inflációs félelmek gyakorlatilag egész évben jelen voltak. A forintos, hosszú kötvényalapok többségében idén már 7-10%-os bukóban vannak. De miért sínylik meg ennyire elsősorban a magyar hosszú kötvényalapok a hozamkörnyezet emelkedését? Mi a helyzet a rövid kötvénybefektetésekkel és mi hozhat javulást a közeljövőben? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.
Európában a tegnap közzétett inflációs adatokat emésztik ma a befektetők: az eurózóna inflációja októberben 4,1 százalékos volt éves szinten, ami több mint kétszerese az Európai Központi Bank által kitűzött célnak. Az ázsiai tőzsdék ma rosszul teljesítettek, bizonytalan hangulatú kereskedést láthatunk ma Európában, kiemelkedik azonban a sorból a magyar tőzsde. A hazai blue chipek közül az OTP teljesít a legjobban, miután további 40 bázisponttal 2,5 százalékra emelte az irányadó kamatot az MNB – derült ki az egyhetes betéti tender meghirdetéséből. Ezzel a keddi 30 bázispontos emelés helyett a valódi szigorítás 70 bázispont. Egyelőre nem alakult ki határozott irány az amerikai tőzsdéken érkezett a tengerentúlon egy fontos makrohír: az első alkalommal benyújtott munkanélküliségi kérelmek alig nőttek az elmúlt héten.
Németország ezért külön szankciókat fontolgat.
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
