Szeptemberben a vártnál nagyobb mértékben csökkentek éves bázison a fogyasztói árak az euróövezetben, az árindex így négy és fél éve a legnagyobb csökkenést mutatta, a maginfláció pedig a valaha regisztrált legkisebb lett az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteki jelentése alapján.
Júliusban és augusztusban is Európa legmagasabb inflációját mérték Magyarországon az Eurostat adatai szerint, ez pedig a jegybankot is komoly dilemma elé állítja. Megnéztük a részadatokat, minek szállt el ennyire az ára itthon. A legnagyobb probléma, hogy a mostani áremelkedés alól szinte senki nem tudja kivonni magát, hiszen az élelmiszerekben lógunk ki nagyon a többi európai ország közül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a forintgyengülés hatása egyelőre nem számottevő, a tartós fogyasztási cikkekben nem kirívó a magyar drágulás.
Az egész Európai Unióban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció augusztusban, ezzel július után ismét a kontinens bajnokai voltunk ebben a mutatóban – derül ki az Eurostat csütörtökön megjelent adataiból. Sőt, az uniós módszertan alapján számított drágulás elérte az MNB inflációs célsávjának tetejét.
Az első becslésben jelzettnél kevésbé, de így is a valaha regisztrált legnagyobb mértékben csökkent a bruttó hazai termék a második negyedévben mind az euróövezetben, mind az EU-ban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat keddi jelentése alapján.
Júliusban váratlanul 3,8 százalékra ugrott a magyar infláció – közölte a múlt héten a KSH. Most az is kiderült, hogy Európában sehol nem mértek ilyen ütemű drágulást, vagyis rekorderek voltunk. Ebben egyszeri hatások is szerepet játszottak, hiszen a dohánytermékek és az üzemanyagok jövedéki adója is emelkedett.
Az utóbbi években európai szinten is kiemelkedően teljesítő magyar gazdaságot az átlagnál jobban érintette a koronavírus-járvány, legalábbis az első negyedévhez képest csak Spanyolország és az Egyesült Királyság esett nálunk nagyobbat – derül ki az Eurostat pénteki adataiból. Éves összehasonlításban kedvezőbb a kép, abban a rangsorban még az európai átlagot is sikerült kicsit felülteljesítenünk.
Jelentősen nőtt az előző évekhez képest a halálozások száma az Európai Unióban tavasszal az Eurostat adatai szerint. Az előző években jellemző volt, hogy a 10. és 22. hét között csökkenni kezdett a halálozások száma az év első hónapjaihoz képest, 2020-ban viszont jelentősen megugrott a koronavírus-járvány miatt. A járvány nem azonos mértékben sújtotta az országokat, így míg néhány helyen csak pár %-kal volt több halálozás a vizsgált időszakban, mint az előző évek azonos időszakában, a leginkább sújtott tagállamban, Spanyolországban volt olyan hét, amikor két és félszer annyian haltak meg, mint egy évvel korábban ugyanazon a héten. A halálozások növekménye minden korcsoportban észlelhető volt.
A várt 15% helyett „csak” 12,4%-kal ugrott májusban áprilishoz képest az ipari termelés az eurózónában, ami kevésbé erős gazdasági kilábalást tükröz a márciusi-áprilisi zuhanás után. Biztató azonban, hogy a növekedés nagy részét a tartós cikkek, mint például a gépjárművek és hűtőszekrények termelése húzta felfelé, azaz a válság alatt is látnak fogyasztói keresletet a szektor szereplői.
Az Eurostat tegnap megjelent legfrissebb, 2020 első negyedévéről tudósító lakásárindexe szerint hazánk – a 27 vizsgált ország közül – az 5,4 százalékos reálár-csökkensével utolsó helyen áll az ingatlanár változásban - tette közzé az OTP Ingatlanpont. Ez azonban csalóka lehet, mivel az idei első negyedévi adatok még erősen hiányosak, így a későbbiekben beérkező adatok feldolgozásával sok minden változhat. Éppen ezért a tavalyi év átlagát alapul véve hasonlítottuk össze az EU országait aszerint, hogy 2008, 2012 és 2016 óta hogyan változtak az inflációval korrigált lakásárak.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország vezet az EU-ban: a magyarok kezében van a legtöbb államadósság, ebben már Máltát is magunk mögé utasítjuk.
Mindössze három országban alacsonyabb a termékek és a szolgáltatások árszínvonala, mint Magyarországon – derül ki az Eurostat pénteken megjelent adatából. Itthon átlagosan a kétharmadát kell fizetni a termékekért és szolgáltatásokért, mint az Európai Unióban. De miben van a legközelebb a magyar és az európai árszínvonal?
Némileg csökkent, de továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által csütörtökön kiadott, a tavalyi előzetes adatokat tartalmazó jelentésből.
A várt 8,2%-ra ugrás helyett „csak” 0,2%-ponttal 7,3%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta az eurózónában áprilisban – közölte a meglepően jónak tűnő adatot ma az Eurostat. Emögött jórészt az állhat, hogy sok országban az állástalanok nagy része nem számított aktív munkakeresőnek, illetve az inaktívak állományába sorolták a munkanélküliek helyett, valamint a hivatal a márciusi adatot jócskán lefelé módosította, így ahhoz képest az áprilisi helyzet nem tűnik olyan rossznak. Közben az ipari termelői árak áprilisban éves összehasonlításban már a kilencedik egymást követő hónapban csökkentek, ezúttal 4,5 százalékkal.
Egyértelműen megváltozott a helyzet 2018 óta, a legfrissebb 2019-es statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy egyre kevesebb olyan háztartás van Magyarországon, ahol a jövedelem több mint 40 százaléka megy el a lakhatásra (lakbér, hitelfizetés). Tényleg ennyivel jobb lett a helyzet, vagy inkább csak az áll a háttérben, hogy sokan a magas lakbérek miatt hazaköltöztek a családi házba, esetleg más ismerősükkel egy háztartásban élnek, hogy csökkentsék a kiadásokat? Többek között erről, valamint a megfizethető lakhatásról, és a rozsdaövezeti 5 százalékos lakásáfáról lesz szó a ma délután 14 órakor kezdődő Lakás Klubon.
Több ország kellemetlen meglepetést okozott az első negyedéves GDP-adatokkal, váratlan volt például a francia gazdaság beszakadása. Magyarország az Eurostat adatai szerint továbbra is az élmezőnyben van a kontinens növekedési versenyében, bár a dobogóról leszorultunk.
A hazai lakáspiac mellett érdemes néha kitekinteni a környező országok változásaira is, hogy ennek ismeretében tudjuk nézni a magyarországi folyamatokat. Éppen ezért a KSH legfrissebb adatai alapján arra voltunk kíváncsiak, hogy mi történt az elmúlt években az Európai Unió orszgainak lakásáraival és mindez hogyan illeszkedik a hazai lakáspiaci trendekbe.
Hogy mennyire eltérően érinti az egyes iparági szereplőket a koronavírus, arra remek példa a cikksorozatunk mostani részében vizsgált következő ágazat, a tudományos és szakmai tevékenységeket tömörítő iparág. Általánosan igaz, hogy a szereplők összkibocsátására nincs olyan nagy hatással a vírus, mint a legtöbb ágazatra, de egyes szereplők - főleg a kisebb vállalatok - nem biztos, hogy túlélik a koronaválságot. Az állatorvosok alig érzik, az adótanácsadóknál és számviteli tevékenységet folytatóknál a nagyok kevésbé, a kicsik inkább megszenvedik a válságot, a visszaesés így az alágban borítékolható. A mérnököknél pedig minden attól függ, hogy milyen területen dolgoznak. Összességében az egyéb ágazatokban látott fejreállásokhoz képest a szakmai szolgáltatások ágazata kevésbé húzza le a magyar GDP-t (de azért lehúzza), így ez egy üdítő színfolt lehet a vírus okozta nagy mínuszok ábráján.
Az idei első negyedévben olyan nagy esésen ment keresztül az európai gazdaság, amilyet a világgazdasági válság legmélyebb időszakában sem láthattunk.
Az Európai Unió országainak lakosságának 17,1 százaléka olyan háztartásban él, amely túlzsúfoltnak számít: az egy főre jutó négyzetméterek száma túl alacsony. A jelenlegi helyzetben a rendelkezésre álló tér még inkább szűkösnek hathat, ha a gyerekek abban a szobában játszanak, ahol a szülők dolgoznának. A home office nem csak azzal jár együtt, hogy távmunkában kell ellátni a szokásos feladatokat, sok helyen kialakított munkaállomást nélkülözve, hanem azzal is, hogy szűkössé válik az otthoni tér.
Az Eurostat tegnap megjelent adatai alapján, 2019. IV. negyedévében, éves szinten 4,7 százalékkal nőtt a magyarországi reál, azaz inflációval korrigált lakásár-szint. Az év egészében adódó 10,8 százalékos drágulással a vizsgált 27 ország között továbbra is élen álltunk. Éven belül ugyanakkor már trendszerűen mérséklődött az előző évvel összevetett árnövekedési ütem. Ennek oka, hogy az év második felében már árcsökkenés volt tapasztalható az első félévhez képest - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Nem igazán erre számítottunk.
Új adatok derültek ki az elektromos autó beszerzési pályázatról.
Az emberek alig 2%-ának van ilyen színű szeme.
Már Zaporizzsja megvédésére készülnek Kijevben.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
