Az előzetesen vártnál erősebben növekedett a második negyedévben az eurózóna gazdasága. Viszont az eddig megjelent számok inkább felemásak: néhány ország jól teljesített, mások viszont csalódást okoztak.
A héten magyar szempontból az MNB Monetáris Tanácsának döntése lesz meghatározó fontosságú, miután a jegybank a kamatemelési ciklus folytatását ígéri. A nemzetközi naptárat elnézve sem fogunk unatkozni, hiszen a Fed kamatdöntése mellett jönnek a második negyedéves GDP-adatok, Amerikában pedig egy fontos inflációs mutató is megjelenik.
Továbbra is az Európai Unió legmagasabb inflációja van Magyarországon, ráadásul a júniusi 5,3%-os érték jelentősen meghaladja még a második helyezett lengyel 4,1%-os értéket is – derül ki az Eurostat pénteken közzétett statisztikájából. Az adat alátámasztja azt is, miért kellett a magyar jegybanknak elsőként szigorítania a monetáris kondíciókon.
Viszonylag csendes hétre számíthatunk, ugyanakkor Kínában már a második negyedéves GDP-adat érkezik. Az Eurostat pedig a júniusi inflációs statisztikát teszi közzé, amiből kiderül, hogy a meglepően magas magyar adat még mindig a kontinens csúcsán van-e.
Egy évtized alatt 100%-os dráguláson mentek keresztül a hazai lakásárak, ez a "duplázódás", még EU-s összehasonlításban is kiugró mértékűnek számít. Egy-két ország van csupán - Észtország és Luxemburg -, ami ilyen időtávon még ennél is magasabb számokat tudott produkálni. A bérleti díjak 2010 és 2021 első negyedéve között több mint 40 százalékkal nőttek, ezzel a kétszámjegyű növekedéssel azonban elől, de nem az EU-s lista legelején szerepel Magyarország.
Csökkent 2020-ban a 15 évesek várható munkában töltött éveinek száma az Európai Unióban - írja az Eurostat csütörtöki jelentésében. A tavalyi adat szerint a fiatalok előreláthatólag 37,5 évet fognak munkában tölteni, ami 0,2 évvel alacsonyabb az előző évi adatnál. Az elmúlt 20 évben ez az első csökkenés.
2020-ban az Európai Unió 25-34 éves népességének 41%-a mondhatta el magáról, hogy felsőfokú oktatási intézményben végzett. A harmadik legalacsonyabb arány Magyarországon volt, 31% - derül ki az Eurostat összesítéséből.
Évek óta Európa élén jár a GDP-növekedésben Írország, mely tavaly egyedüliként tudott pozitív gazdasági teljesítményt felmutatni. Régóta tudjuk, hogy az ír statisztikának vannak árnyoldalai, képtelenek szétválasztani a multinacionális vállalatok ottani tevékenységét a „valódi” gazdasági növekedéstől. De tényleg csak ezen múlna? És miért nem Magyarország a multik adóparadicsoma?
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország vezet az EU-ban: a magyarok kezében van a legtöbb államadósság, bár a koronavírus itt is éreztette hatását.
A 2018-as 71%, majd a 2019-es 73% után 2020-ban 74%-ra emelkedett az egy főre jutó magyar GDP vásárlóerőparitáson, azaz folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlaga felé a koronavírus-válsággal tarkított 2020-as évben is – derült ki az Eurosatat hétfőn közzétett adataiból. A lengyelek 2019-ben még velünk egy fejlettségi szinten voltak, de tavaly 76%-ra ugrottak, azaz elléptek mellőlünk és ugyanez látszik a háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás terén is: ott is nagyobbat ugrottak előre, mint mi.
Az áprilisi 5,2%-ról 5,3%-ra emelkedett a magyar inflációs ráta az Eurostat módszertana szerint, ezzel továbbra is a kontinensen nálunk a legmagasabb az áremelkedési ütem – derül ki a csütörtökön megjelent statisztikából.
Szinte hihetetlen gazdasági teljesítménnyel ugrott Európa élére Írország és Észtország az első negyedévben – derül ki az Eurostat által kedden közölt felülvizsgált GDP-adatokból. A teljes listán Magyarország a középmezőnybe szorult vissza, pedig az előzetes adatok alapján még majdnem a dobogón voltunk.
Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások árának alakulását, ami alapján 2020 IV. negyedévében az EU-tagállamok összesített lakáspiaci árindexe 29 százalékkal volt magasabban, mint a 2015. évi átlag, míg az eurózónán belüli lakásárindex esetében ez 27 százalék volt. Az összesített indexeken túl, az egyes országokban is megmutatjuk, hogy mi történt a lakásárakkal 2015 óta, illetve 2019 és 2020 utolsó negyedéve között.
Az előző negyedévekben jelentősen lelassult a lakásárak emelkedésének dinamikája Magyarországon, sok helyen stagnálni kezdtek az árak. Az öt évvel ezelőttihez képest azonban továbbra is Magyarországon volt a legnagyobb az áremelkedés, ahol ezen időszak alatt a lakások átlagára 78 százalékkal ment feljebb. Nézzük, mi történt ezalatt a többi európai országban!
A kontinensen a jobbak közé tartozott a magyar gazdaság negyedik negyedéves teljesítménye, az előző negyedévhez képest az ötödik helyen állunk – derül ki az Eurostat kedden megjelent összesítéséből. 2019 végéhez képest már nem volt ennyire jó a magyar gazdaság helyzete, a középmezőnyben végeztünk abban a rangsorban.
Az Eurostat egy Valentin-napi Twitter-posztot osztott meg, amelyből kiderül: Magyarországon a második legmagasabb a házasságkötések száma népességarányosan egész Európában.
10 év alatt sok mindent látott nemcsak a globális, hanem a magyar lakáspiac is: mélyrepülést, árrobbanást és a legutóbbi, pandémia szellemében eltelt 2020-as évben enyhe árcsökkenést. Magyarországon közel 3 számjegyűre rúg a lakásárak változása 2010 és 2020 között, de a bérleti díjak emelkedését tekintve is az EU-s lista első negyedében vagyunk.
Bár sokan azt hitték, hogy a koronavírus-járvány hatására egy újabb összeomlás jön a lakásárakban, egyelőre Európa országaiban nem ezt látjuk. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint - ami 2020 III. negyedévre jelenleg előzetes adatokat tartalmaz - mindössze három olyan ország van, ahol 2020 I. és III. negyedéve között csökkentek az árak.
Az Eurostat megyei szintű adataiból kiderült: egyes megyékben a járvány második hullámának egy szakaszában, a 44. és 47. hét között közel duplájára emelkedett a halálozások száma Magyarországon. A statisztikáról Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere közölt Facebook-posztot.
Az európai középmezőnyben volt a harmadik negyedévben a magyar GDP teljesítménye – derül ki az Eurostat péntek délelőtt közölt adataiból. Korábban többek között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is arra figyelmeztetett, hogy elhúzódhat nálunk a gazdaság kilábalása a válságból, egyelőre azonban nem látszik, hogy nagyon lemaradnánk Európa többi részéhez és a régiónkhoz képest.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Már Zaporizzsja megvédésére készülnek Kijevben.
Karácsonyig elkezdődhet a kereskedés a papírokkal.
Interjú Ormosy Gáborral.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
