Az Európai Unióban az 5. leggyorsabb foglalkoztatottság-bővülést könyvelhette el Magyarország az első negyedévben, holtversenyben Portugáliával és Görögországgal. Mindössze négy tagországban csökkent a létszám, így a kontinens összességében szépen teljesít.
Fontos állomásához érkezett az Eurostat és a magyar statisztikai hatóságok között évek óta zajló elszámolási vita az Eximbank ügyében. Úgy tudjuk ugyanis, hogy az illetékes bizottság által (magyar kezdeményezésre) felállított munkacsoport a magyar fél álláspontját alátámasztó következtetésre jutott. Ezek szerint ugyanis az Eximbankot nem szükséges az államháztartáson belülre sorolni.
Magyarországon 1,5 százalékkal nőtt, így itt változott a fogyasztók számára a legkedvezőtlenebbül a földgáz fogyasztói ára a vizsgált 31 európai országban 2015 második féléve és 2016 második féléve között - derül ki az Eurostat adataiból. Az elmúlt időszakban a piaci alapon kiszolgált fogyasztók árelőnye tovább nőtt a szabályozott lakossági tarifákkal szemben.
1,9%-os volt az euróövezeti infláció éves összevetésben, ami meghaladta az elemzők által várt 1,8%-os konszenzust. Az euró élesen reagált a hírre.
Ha az államadósság-finanszírozáshoz való hozzájárulásról van szó, a magyar háztartások szinte mindenkit leköröznek az EU-ban. Az államadósságon belüli több mint 13%-os magyar aránynál egyedül Máltában mértek magasabbat. A probléma, hogy a magyar lakosságnál lévő államadósság több mint fele rövid lejáratú, nem véletlenül igyekszik az ÁKK a hosszabb lejáratú papírok értékesítését előmozdítani.
Az Eurostat jelentése szerint 2016-ban 1,8% volt a GDP-arányos deficit szemben a KSH által korábban jelentett 1,7%-os hiányszámmal. Az Európai Unió statisztikai hivatalának közleményéből azonban még ennél is érdekesebb elem, hogy az Eurostat továbbra is elszámolási vitában áll a magyar hatóságokkal az Eximbank és a jegybank, valamint alapítványai ügyében. És ezeken kívül újabb ügyben van vita a magyar hatóságok és az uniós illetékesek között.
Horvátországgal együtt Magyarországon érzékeli a legtöbb felnőtt rossznak vagy nagyon rossznak az egészségügyi állapotát, míg a legegészségesebbnek a ciprusiak, a görögök, az írek és a svédek érzik magukat.
Még mindig dobogós helyen áll Magyarország a lakásárak drágulásában az Európai Unió országai között - derül ki az Eurostat legfrissebb felméréséből. Az egy év alatt bekövetkezett 9,7 százalékos áremelkedésnél csak Csehországban szárnyaltak jobban az árak.
Magyarországon egy év alatt 6,3 százalékkal emelkedett az egy munkaórára jutó munkaerőköltség 2016 negyedik negyedévében, amivel a foglalkoztatás szempontjából az 5. leggyorsabban dráguló ország vagyunk az EU-ban.
Bár a foglalkoztattak körülbelül fele nő, csak minden harmadik vezető nő az Európai Unióban, vagyis a nők továbbra is alulreprezentáltak a cégvezetők körében, ráadásul átlagosan közel negyedével kevesebbet keresnek férfi társaiknál. Magyarországon az uniós átlagnál több a női vezető, azonban a nemek közötti bérszakadék nálunk a legnagyobb az EU-ban.
Az Európai Unió teljes energiafogyasztásának több mint a felét, 54,1 százalékát importból fedezte 2015-ben, a megelőző évi 53,4 százalékot követően - közölte az Eurostat. Magyarország energiafüggősége hajszállal meghaladta ugyan az uniós átlagot, azonban jelentősen csökkent a 2014-es 61,1 százalékról. Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint Magyarország az elmúlt 27 évet tekintve 1992-ben függött a legkevésbé (44,8%) a külső energiaforrásoktól, ami 2005-ben 63,1 százalékon tetőzött.
Svédország, Franciaország és Németország - ez a három ország költi a GDP arányában a legtöbbet az egészségügyre az Eurostat friss adatai szerint.
2015-ben 14 európai uniós tagországban működtek nukleáris reaktorok, és az EU teljes villamos energia termelésének összességében több mint 26 százalékát adták. Miközben az Unió atomerőműveiben összességében megtermelt energia mennyisége 2004 óta folyamatosan csökken, pár országban nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben Romániában és Magyarországon.
Az Eurostat legfrissebb statisztikája szerint a magyar lakások drágultak legnagyobb arányban a 29 vizsgált európai ország közül. 2016 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 11,6 százalékos volt az értéknövekedés, ami messze meghaladja az EU egészén mért 4,3 százalékos átlagot.
A magyar háztartások 2015-ben az összes kiadásuk 19,1%-át fordították rezsire - derül ki az Eurostat friss adataiból. Ezzel az EU-ban nálunk a nyolcadik legalacsonyabb a lakásfenntartás költsége ebben az összevetésben. Ugyanakkor az utóbbi tíz évben kilenc olyan tagállam is volt, ahol gyorsabban csökkent arányában a rezsiköltség.
Először érkezett hivatalos megerősítés.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
