Tavaly 854 millió eurót, több mint 270 milliárd forintot utaltak haza a tartósan külföldön élő magyar állampolgárok - derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett jelentéséből. Ezzel már a harmadik különböző szám lát napvilágot ugyanazzal a folyamattal kapcsolatban, így nem árt tisztázni, melyik adat megbízható.
Tavaly tovább nőtt az Európai Unióban élők által az unión kívülre küldött magánátutalások összege. A személyi átutalások többségét a bevándorlók származási országukba küldött pénzösszegei adták az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett jelentése szerint.
Szerdán közzétette a KSH a 2018. évi 2. EDP-jelentést, melyből azt is kiolvashatjuk, hogy az EU statisztikai hivatala továbbra is fenntartást fogalmaz meg a magyar költségvetési számok miatt.
Magyarországon meghaladja az uniós átlagot a szegénységben vagy társadalmi kirekesztésben élők aránya (25,6%, ami 2 millió 465 ezer fő), azonban az elmúlt években csökkenést láthattunk. A mélyszegénységben élő magyarok csaknem teljesen eltűntek az elmúlt években a statisztikából (hivatalosan 100 ezer fő közelébe csökkent a számuk), a Portfolio azonban sajnos megtalálta őket.
Az idei év második negyedévében átlagosan 4,3 százalékkal drágultak a lakóingatlanok az Európai Unióban, ezzel szemben Magyarországon ennek több mint duplája, 10,4 százalékos volt az áremelkedés. Ez az eredmény az EU-s lista negyedik helyére volt elegendő, csak Szlovéniában, Írországban és Portugáliában emelkedtek nagyobb ütemben az árak - derül ki az Eurostat legfrissebb számaiból. 2015 óta nézve viszont még mindig Magyarországon drágultak legjobban a lakások.
A magyarországi lakossági áram- és földgáztarifák továbbra is a legalacsonyabbak közé tartoznak Európában. Az energiahivatal szeptemberi felmérése szerint Budapesten a lakossági fogyasztók földgáz átlagára 3,17 eurócent/kWh volt, a villamos energiáé 11,62 eurócent/kWh, ezzel a fővárosok sorrendjében Magyarország az első, illetve az ötödik helyen áll. A jövedelmekhez viszonyítva ugyanakkor 13 európai fővárosban is kisebb terhet jelent az áram- és gázszámla a háztartásoknak, mint Budapesten.
Míg az Európai Unió áramfogyasztásának körülbelül 30 százalékát fedezte megújuló energiaforrásból termelt villamos energiával 2016-ban, addig Magyarországon csak 7 százalék volt ez az arány, ami az unióban a második legalacsonyabb érték.
Bár a minap kiadott Eurostat-térkép szerint szépen fejlődtek gazdaságilag az elmúlt 9 évben a magyarországi régiók, de a skálázás sajnos elfedi azt, amit a részletes számok mutatnak: Nyugat-Dunántúl kivételével a régióinkban csak korlátozottan nőtt az életszínvonal, és így az országos eredményt nagy iramban közelítik a románok, a lengyelek pedig már két éve lehagytak bennünket.
Észak-Magyarország régiójában az egyik legrosszabb a helyzet a várható élettartam tekintetében az egész Európai Unióban, férfiak és nők esetében egyaránt.
Magyarországon európai összevetésben még nem kimagasló a vendégéjszakák száma, legalábbis ha a nagy turisztikai célpontokkal vetjük össze a hazai adatokat. Az elmúlt 10 évben viszont a magyar régiók idegenforgalma bőven az uniós átlag felett bővült, vagyis van felzárkózás. Az Eurostat regionális statisztikáiból érdekes térképek adódnak.
Az Eurostat tette közzé az alábbi térképet, amelyen a részmunkaidős foglalkoztatásban részt vevők aránya látható. Az ábra azt mutatja, hogy hiába beszélünk sokat ennek a foglalkoztatási formának a fontosságáról, a hazai helyzet európai összevetésben igen szomorú.
Budapesten a legalacsonyabb a lakossági gázár az Európai Unió, illetve a régió fővárosai közül, míg az áramárak az ötödik legalacsonyabbak a magyar fővárosban. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által közölt, euróban számolt tarifákon alapuló összehasonlítás szerint egy átlagos budapesti háztartás áram- és gázszámlái a jövedelmek 4,1 százalékát viszik el, ezzel a relatív hazai rezsiterhek alapján már sokkal inkább a középmezőnyben állunk az EU-ban.
Sokrétű infogratikát tett közzé az Eurostat, ahol a legkülönbözőbb uniós gazdasági adatok között böngészhetünk. Magyar szempontból a 2000 és 2017 között végbement egészségügyi áremelkedések szembetűnők.
Az euróövezeti lakásárindex 4,5 százalékos növekedést mutatott 2018 első negyedévében, az előző év azonos időszakához képest, a legjelentősebb áremelkedés Lettországban (+13,7%), Szlovéniában (+13,4%), Írországban (+12,3%) és Portugáliában volt (12,2%) - derült ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből. Magyarország szintén a sor elején helyezkedik el, két számjegyű árnövekedéssel.
Több, mint háromszorosára nőtt a kiadott lakásépítési engedélyek száma hazánkban 2018 első negyedévében a 2015-ös értékekhez képest - derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Ezzel Magyarország első a közel 30 európai országot tartalmazó rangsorban.
Ha kis mértékben is, de csökkent az átlagos háztartási energiaár az Európai Unióban 2017-ben az egy évvel korábbiakhoz képest. A magyarországi tarifák a legalacsonyabbak között vannak, vásárlóerő-paritáson azonban a nyugat- és észak-európai országokban a legkedvezőbbek az árak.
Az Eurostat 2017-es adatai és a Portfolio friss becslései alapján tavaly már több mint 610 ezer magyar állampolgár élhetett az Európai Unióban más tagállamaiban, ez a szám mintegy 25 ezerrel magasabb, mint 2016-ban. A számok azt mutatják, hogy lassult a nettó kivándorlás, de nincs szó a folyamat megfordulásáról. Ráadásul a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a fiatal, munkaképes korú népesség megy el Nyugat-Európába dolgozni.
A teljes Európai Unió gazdasági teljesítményének 0,8%-át adja Magyarország - közölte a friss, 2017-es adatokat az Eurostat. Ezzel továbbra is a 18. helyen állunk a sorban.
Alig zárta le az Eurostat az Eximbank elszámolása ügyében folytatott többéves vitáját Magyarországgal, újabb frontot nyitott. Most azt állítják, hogy a jegybanki alapítványok az államháztartás részét képezik. Bemutatjuk, hogy a magyar hatóságok hogyan érveltek és mit okozhat, ha ismét az uniós hivatal kerül ki győztesen.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megfontolt érvelést láthatunk.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Fontos üzenetet mondott ki Virág Barnabás a parlamenti meghallgatásán.
Ez lehet az orosz energiaszállítások leállításának nyitánya.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
