„Önmagában az EU-források nem determinálják a felzárkózást, hanem a gazdaságpolitika tartalma, minősége a meghatározó” – hangsúlyozta a Magyar Közgazdasági Társaság mai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Banai Péter Benő. A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára rámutatott, hogy a következő években mintegy 49 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás áll Magyarország rendelkezésére, és az új uniós ciklusban érkező sok pénznek ára van, mert valójában a harmadik legnagyobb, 53%-os költségvetési befizetés növelést kell az országnak végrehajtania az EU-büdzsé irányába több ok együttes hatására.
Új, eddig széles körben nem publikált grafikonokat mutatott a Magyar Közgazdasági Társaság szerdai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, amelyekből kiderült, hogy a magyar kormány mely fejlesztési programokra a pénzek hány százalékát szánja. Az ábrák alapján látszik, hogy míg a „normál” 7 éves EU-s pénzeknél (MFF) négy, a helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) pénzeknél három kiemelt fejlesztéspolitikai célban gondolkodik a kormány és az is kiderült, hogy az Operatív Programokat egy kivételével már mind kiküldték egyeztetésre az Európai Bizottságnak. Szerdán este egyébként megjelent a hivatalos társadalmi egyeztetési felületen a teljes, 432 oldalas Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv legfrissebb tervezete is.
2021-2027 közötti időszakban 750 milliárd forintos támogatás jut az élelmiszeripar szereplőinek – hangsúlyozta az Agrárminisztérium egy csütörtökön kiadott közleményében.
Ma megjelent az a 23 milliárd forint keretösszegű uniós pályázati felhívás (GINOP-1.2.15-20), amely az egészségügyi kapacitások erősítését támogatja és amelynek köszönhetően a közeljövőben akár 50 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg Magyarországon - hívja fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai MInisztérium közleménye.
Folyamatban van az uniós támogatások felhasználásának elveit és módjait tartalmazó kormányzati anyagok társadalmi egyeztetése. A vitához számos civil szervezet szólt hozzá. Két vendégszerzőnk, Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke és Domaniczky Orsolya, a 18 közép- és kelet-európai ország 53 civil szervezetét tömörítő CEEweb a Biológiai Sokféleségért szakpolitikai munkatársa a Portfolio-nak küldött véleménycikkében foglalja össze szervezeteik javaslatait.
Nagyon felpörgött tavaly ősztől idehaza az uniós pályázati döntéshozatal, ami oda vezetett, hogy decemberben 235 milliárd forintnyi, januárban pedig 268 milliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történt meg, amelyek az elmúlt 3 év legmagasabb összegei közé tartoznak – derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Jó hír, hogy közben Brüsszelből is hatalmas összeg, közel 400 milliárd forint érkezett az év utolsó heteiben és az is, hogy a januártól hatályba lépett jogállamisági rendelet mellett is kiutalt pénzt a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Az új, 2021-2027-es ciklus itthoni első pályázatainak kiítására közben tudomásunk szerint még mindig kell pár hetet várni.
Olvasom a Portfolio hasábjain Essősy Zsombor cikkét, miszerint az országra 2021-től zúduló uniós forrásoknak hála az újév napjával a magyar gazdaság aranykora köszöntött ránk. A szerző lelkesedésének értékén mit sem ront, hogy a tervszerűen „fejnehézre” hangolódó 2021-2027 közötti időszak első másfél éve egyben a tanácsadó iparág számára is elhozhatja a kánaánt, a piac valamennyi szereplőjével együtt izgatottan és érdeklődve várjuk a vélhetően minden korábbit felülmúló pályázati dömpinget. A forrásbőség piedesztálra emelése azonban véleményem szerint nem szerencsés megközelítése a ránk váró időszaknak. A számolatlanul elérhető pénztömeg önmagában ugyanis nem feltétlenül jelent előnyt egy nemzetgazdaság számára. Ellenkezőleg, akár átok is lehet a vélt áldás helyett.
A fiatal mezőgazdasági termelők korábbi uniós pályázatához nagyon hasonló, de nem 40 ezer, hanem 15 ezer eurós átalánytámogatást jelentő pályázatot jelentetett meg az Agrárminisztérium, amely majd egy hónap múlva nyílik meg és 2,5 milliárd forintos a keretösszege.
Idén az EU-támogatások tényleges felhasználása a gazdaságban 1900 milliárd forintot érhet el, ami az idei GDP 4%-át teszi ki, és ez az arány jövőre 3,6%-ra, 2022-ben pedig 3,1%-ra mérséklődik – derül ki az MNB ma közzétett inflációs jelentésének egyik keretes írásából.
2020 júniusában meghaladták a kifizetések az uniós társfinanszírozású Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) eredeti, 1300 milliárd forintos keretösszegét - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán.
Több mint egy éve nem született annyi uniós pályázati támogatási döntés, mint április közepe óta és a támogatások kifizetése is láthatóan felpörgött a koronavírus-válság itthoni kitörése óta – derül ki a Portfolio vizsgálatából. Ezekre a döntésekre egyrészt az adott sürgetést, hogy a válságot tompítani kell, másrészt az, hogy bár euróban nem kap több támogatást az ország, mint amit eleve megítéltek a 2014-2020-as ciklusra, de a pénztömeg itthon forintban jóval többet ér a forint gyengülése miatt és közben Brüsszel jócskán fellazította a pénzfelhasználás szabályait is. Mindezekkel a lehetőségekkel a kormány a következő hónapokban bizonyára még erőteljesebben élni fog, így amint már rámutattunk: valójában az EU-pénz lesz itthon a gazdaságélénkítés legfőbb csatornája.
Bár már hetek óta világosan lehet tudni, hogy a koronavírus miatt áthangolt 2014-2020-as EU-pénzekből csak elméletben jogosult lehívni Magyarország a legtöbbet a tagállamok közül és a valóságban a leginkább sújtott Olaszország és Spanyolország kapja a legtöbbet, mégis erre a téves magyar helyzetértelmezésre húzzák fel még a legrangosabb nyugati lapok is a cikkeiket, amikor a rendeleti kormányzás miatt bírálják az országot és retorziót sürgetnek az uniós döntéshozóktól. Ez egyébként leghamarabb a most csütörtöki telefonkonferenciás EU-csúcson jöhetne, így érdemes lesz most is résen lennünk.
„A válás egyre valószínűbb és várhatóan 2020 végéig Magyarország lépéseket tesz, hogy kövesse az Egyesült Királyságot az EU-ból való kilépésben” – írja a Saxo Bank világhírű közgazdásza a minap kiadott 10 legmeghökkentőbb 2020-as gazdasági jóslat között. Ezen a listán olyan eseményeket gyűjtött össze a bank csapata, amelyek kis valószínűségű események, de ha bekövetkeznek, akkor nagy (piaci) hatásuk lehet.
A 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusból szán 106,5 milliárd forintnyi támogatást a kormány arra, hogy a MÁV Start Zrt. újabb 21 villamos motorvonatot vehessen legkésőbb 2022-ig – derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
Míg a Portfolio szeptember elején úgy tudta, hogy jóval 300 milliárd forint alatt maradt a brüsszeli elszámolási vitákban addig bevállalt pénzügyi büntetések volumene, mostanra a 24.hu informátora már úgy tudja, hogy az összeg 300 milliárd forint fölé ment. Ez tehát azt jelenti, hogy gigantikus összes büntetést vállalt be a kormány azért, hogy ősz elejétől újra jöhessenek nagy tételben az országba az EU-s átutalások.
Megjelentek a Magyar Multi Program II. és III. pályázati felhívásai a hivatalos pályázati oldalon, a programok több mint 14 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással járulnak hozzá a vállalkozásfejlesztési célok eléréséhez - tájékoztatott Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.
Bár az elmúlt hetekben sok önkormányzati EU-s projektet adtak át a híradások szerint, de jóval több lehet az, amelyet a csúszások miatt nem, vagy csak részben tudtak átadni. Arról, hogy ez miért lehet, és a pályázati kiírás tervezésétől a döntéshozatalon át a megvalósításig hány helyen adódhat össze az egyes projektek akár 2-2,5 éves csúszása, Szebeni Dáviddal, az Enrawell stratégiai igazgatójával beszélgettünk.
Keddtől immár 2x2 sávon közlekedhetnek az autósok Budapest és Vác között azt követően, hogy átadták az M2-es gyorsforgalmi út egy közel 20 kilométer hosszú kibővített, illetve felújított szakaszát.
Mintegy 70 millió euróval csökkentik a Törökországnak nyújtott uniós előcsatlakozási támogatásokat az Európai Parlament (EP) keddi döntése értelmében, miután továbbra sincs javulás a jogállamiság helyzetében.
Az Európai Parlament sem állt a Bizottság útjába.
A kormány még nem reagált erre az információra.
Sietnie kell azoknak, akiket érdekel a lehetőség.
Az EU biztonsági konferenciáján arról beszéltek, hogy minden korlátot meg kell ugrani, ha meg akarjuk akadályozni az esetleges orosz támadást.
Itt vannak a legfrissebb számok.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
