Aggasztó a költségvetés helyzete a magas deficit miatt, és nagyon sok a csúszás a helyreállítási terv végrehajtásában, márpedig nem lesz meghosszabbítva a 2026 nyaráig tartó helyreállítási program – gyakorlatilag ezeket a nagyon kemény figyelmeztetéseket fogalmazták meg az Európai Bizottság magasrangú illetékesei szerdán Bukarestben.
A magyar kormány minden olyan bizonyítékot benyújtott, amelyet az Európai Bizottság kért az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, és mivel szigorú határidő kötötte a brüsszeli testületet a helyzet értelmezésére, ezért kötelessége is volt elfogadni azt a határozatot, amely tavaly karácsony előtt kimondta, hogy teljesült az igazságügyi horizontális feljogosító feltétel – lényegében ezt jelezte az Európai Bizottság egyik szóvivője a Portfolio-nak az Európai Parlament jogi szakbizottságában hétfőn este született döntés láttán. A szóvivő azt is hozzátette: "A Bizottság úgy véli, hogy az uniós joggal teljes összhangban járt el, és meg fogja védeni döntését az uniós bíróságok előtt".
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn este zárt ajtók mögött szinte egyhangúlag úgy döntött, hogy beperli az Európai Bizottságot amiatt, mert tavaly karácsony előtt megalapozatlanul szabadított fel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást Magyarországnak - értesült a Politico. A lap "bombaként ható", "történelmi lépésnek" írta le a döntést, ez azonban a Portfolio értelmezése szerint csak akkor helytálló, ha azonnali hatást vált ki az uniós forrásainkra nézve, ez viszont szinte biztosan nem történik meg, mert rengeteg a bizonytalanság az új fejlemény körül. Az uniós intézményrendszer már több formában próbálta "megfegyelmezni" a magyar kormányzatot, ennek egy része hatékonynak bizonyult (jogállamisági eljárás), más része viszont továbbra is inkább üres fenyegetésnek hat (7. cikk). Így tehát a mostani döntés jelentősége igazából akkor fog látszódni, ha kiderül, hogy az érintett szereplők miként reagálnak rá. Frissítés! Időközben befutott az Európai Bizottság szóvivőjének reakciója a Portfolio-hoz a friss EP-beli fejleményre.
Együttműködési megállapodást írt ma alá a Legfőbb Ügyészség vezetője, és a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárságon belül működő Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság. Ennek keretében megállapodtak abban, hogy a hazai, valamint az uniós költségvetés védelme, továbbá a korrupció elleni küzdelem területén kölcsönösen támogatják egymást a jogszabályok által előírt, valamint az alaptevékenységükből fakadó közös, illetve egymásra épülő feladataik ellátásában.
A magyar helyreállítási tervben önálló fejlesztési fókuszterületként jelenik meg a fenntartható zöld közlekedés, illetve szállítás. A gyakorlatilag valamennyi szállítási szegmenst érintő fejlesztési célokat számos intézkedés és jókora európai uniós források szolgálják, és megvalósulásuk a hétköznapokban is érzékelhető módon javíthatja a szektor fenntarthatóságát és az általa nyújtott szolgáltatásokat.
Nem tükrözi Magyarország és az EU közötti tárgyalások állását a Financial Times beszámolója, amely szerint az EU Tanácsa megbüntetné az országot - írja a Reuters az egyik tanácsi illetékes közlése alapján. Vagyis ez az álláspont cáfolja a Tanács közeléből kiszivárgott információkat.
Magyarország nem enged a zsarolásnak - írta az európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János hétfőn a Facebook-oldalán. Bóka szavai nem abba az irányba mutatnak, hogy rövid időn belül megegyezés születne, ami a pénzpiacok, így a forint számára sem megnyugtató hír.
Aki nem tanul a válságok korából, az a konjunktúra idején is legfeljebb a szerencsében bízhat. Bár a monetáris lazítást már javában árazza a piac, egyelőre csak a befektetők mozgatják a tőkét a kötvényektől a részvények felé. Mire az alacsony kamatok megérkeznek a reálgazdaságba, addigra várhatóan nagy mennyiségben hozzáférhető lesz az uniós pénz is, ezzel együtt a pandémia és a háború előtt látott lehetőségekre, kitörési pontra alighanem 2025-ig várni kell.
Miután kedden Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a készülő alku jelenként meglebbentette, hogy a magyar kormány „megfontolná” plusz brüsszeli pénzek felajánlását a határvédelmi költségekre, és miután tegnap előzetes bejelentés nélküli röszkei határlátogatást tett Varga Mihály, ma közzétett a pénzügyminiszter a Facebook-oldalán egy levelet, amelyben plusz pénzt kért az Európai Bizottságtól – pontosabban az eddig felmerült határvédelmi költségek fair arányának megtérítését. A jelek szerint a levél megszületése, illetve a röszkei látogatás az éppen most megkezdődött kétnapos EU-csúccsal, az Ukrajnával kapcsolatos háttérbeli alkukkal függ össze, és a magyar kormány most "benyújtja a számlát", kisajtolja azokat a pénzügyi tételeket Brüsszelből a szavazatért cserébe, amelyeket most lehetséges elérni.
Rövid videóban kommentálta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt, hogy 10,2 milliárd euró, mintegy 4000 milliárd forint, felzárkóztatási forrást felszabadított Magyarország számára az Európai Bizottság a szerdai döntésével, mivel megfelelt az ország a független igazságszolgáltatás alapvető követelményének.
Ha a közös uniós költségvetésen kívül szerveznék meg az uniós tagállamok Ukrajna finanszírozását, és ha 4 év helyett csak 1 évre szólna ez a finanszírozási csomag, akkor ebbe Magyarország is hajlandó lenne beszállni – gyakorlatilag ezt üzente meg kedd este Orbán Balázs a Bloombergnek adott interjúban. Mindez arra utal, hogy a bilaterális alapon szerveződő potenciális uniós csomaghoz a magyar kormány is hozzájárulna, amiről eddig így explicit nem volt szó. A miniszterelnök politikai igazgatója ezzel együtt azt is leszögezte: a kormány nem támogatja azt, hogy az e heti uniós csúcson döntés szülessen az ukrajnai csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, el akarják halasztani az erről a kérdésről szóló döntést.
Jövő kedden várhatóan zöld jelzést kap az Európai Bizottságtól a magyar helyreállítási terv és a REPowerEU-forrásokra benyújtott terv - értesült a Szabad Európa. A jóváhagyás után 4,6 milliárd euró uniós forráshoz juthat Magyarország, és 60 napon belül nagyából 13 milliárd euró kohéziós forrás évekig elhúzódó lehívása kezdődhetne meg.
A Kúria automatikus ügyelosztási rendszerének biztosításáról, és arról tett fel kérdést az Európai Bizottság a magyar kormánynak, hogy a magyar bíróságok valóban akadályok nélkül fordulhatnak-e előzetes döntéshozatal céljából az Európai Bírósághoz – tudta meg a Szabad Európa. A lap és a Portfolio információi egybeesnek, miszerint pozitívak az előjelek, tehát a Bizottság afelé halad, hogy november második felében, november 22. környékén, jóváhagyja a magyar igazságügyi reformot, de bezavarhat még ebbe a folyamatba például az Európai Parlament.
Összesen 25 fajta új uniós pályázat jelent meg az elmúlt napokban a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) keretében 225 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek között a kis- és középvállalkozások is találnak nekik szóló digitalizációs pályázati lehetőséget – derült ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda, Európai Uniós Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságának közleményéből.
Ha záros határidőn belül nem sikerül megállapodni az Erasmus-vitában az összeférhetetlenségi szabályokból a magyar kormány és az Európai Bizottság között, majd aláírni a szerződéseket az uniós támogatásokat kezelő Tempus Közalapítvány és a modellváltott felsőoktatási intézmények között, akkor sok diák és tanár számára már idén ősztől megszűnik a részvétel lehetősége az Erasmus plusz programban – jelentette ki a Népszava kérdésére Johannes Hahn uniós költségvetési biztos egy keddi brüsszeli tájékoztatón.
Az Európai Bizottság kész fellépni, ha egy tagállam nem követi a jogállamisági jelentés ajánlásait, számos eszköz áll rendelkezésére azok megvalósítására - jelentette ki Didier Reynders uniós igazságügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden.
Martí Zoltán kérdezte a kormányfőt.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Végső megoldás: atombomba?
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Szomorú módja ez egy karrier lezárásának.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
