A BlackRock az ügyfeleivel közölte, hogy az új , EU-s fenntarthatósági irányelv szerint a 2 ezermilliárd eurós kezelt vagyonának 17%-a esik a fenntartható kategóriába – számol be a hírről a Reuters.
A közműszektor kevésbé érzékelte a koronavírus-járvány hatásait, hiszen olyan alapszükségleteket biztosít, amelyek nem helyettesíthetőek. A Veolia Magyarország több mint 600 ezer lakos éves villamosenergia fogyasztását biztosította tavaly, melyek nagy része megújuló energiaforrásokat hasznosít, de emellett távfűtésről és ivóvízről is gondoskodik. Hatalmas kihívást jelent az energiatermelés, és az erőforrásokkal való gazdálkodás fenntarthatóvá tétele, miközben a világ energiaéhsége egyre nő. Hazánkban is átalakulás látható, az országban megmaradt széntüzelésű erőművek sorra állnak át biomassza tüzelésre, de vannak ígéretes kezdeményezések a geotermikus és földgáz energiaforrások kiaknázására is. Fontos a körkörös gazdaság kialakítása, de azt úgy kell alakítani, hogy figyelembe vegye a helyi adottságokat és közösségi igényeket. Emellett pedig olyan szabályozói környezetre van szükség, amely képes segíteni a különböző forrásokra épülő energiatermelő egységek létesítését, vagy éppen korszerűsítését, valamint támogatja azok integrációját, mondta el a Portfolio-nak Palkó György, a Veolia Magyarország elnök-vezérigazgatója, akivel a társaság kilátásairól, hazai tevékenységeiről és terjeszkedési céljairól is beszélgettünk.
Elképesztő évet zárt tavaly a hazai befektetési alapok többsége ahhoz képest, milyennek tűnt márciusban a koronavírus-helyzet. A legjobb hozamot kétség kívül részvényalapokkal lehetett elérni, ezen belül is azok tudtak igazán szép hozamokat zsebre tenni, akik megatrendekre, innovációra és fenntarthatóságra építő befektetést választottak. A számok, a világ átalakulása, a befektetők hozzáállása azt bizonyítja: nem új hóbort ez, hanem egy születőben lévő új norma a befektetésekben. Minderről Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési- és termékfejlesztési igazgatójával beszélgetett elemzőnk, Árgyelán Ágnes.
A fenntarthatóság és környezetvédelem tízből nyolc személy számára fontos Magyarországon, de többségében csak olyan lépéseket hajlandóak a mindennapokban megtenni, amelyek nem igényelnek komolyabb lemondást vagy erőbefektetést. A fenntartható befektetési lehetőségek ismertsége még alacsony, de tízből hatan igénybe vennék az ilyen befektetési módokat, azonban, ha cserébe némileg kisebb hozam érhető el, már csak minden harmadik személy nyitott a használatra.
Míg Lengyelországban az ingatlanbefektetők több mint 20 százaléka támogatja a társadalmilag felelős befektetéseket (ESG-minősített projektek), ami világszerte is a legmagasabbak közé tartozik, addig Magyarországon és Csehországban azon befektetők aránya magas, 40 százalék körüli, akiket az ESG szempontok a befektetési döntések során egyáltalán nem motiválnak - tette közzé az RICS Global Commercial Property Monitor eredményeit a Property Forum.
253 európai alap befektetési profilját változtatták meg tavaly az alapkezelők annak érdekében, hogy kiszolgálják az egyre nagyobb igényt a fenntartható befektetések iránt. Ezzel pedig az Európában kezelt ESG-alapok vagyona 1100 milliárd euróra nőtt – írja a Morningstar adataira hivatkozva a Financial Times.
1600 milliárd dollár fölé ugrott a fenntarthatósági célokat figyelembe vevő ESG-alapok kezelt vagyona a világon tavaly, ami azt jelenti, hogy 2017 óta tízszeres emelkedést láthattunk. A Société Generale elemzése szerint még csak most jön a java, a befektetők egyre tudatosabban választanak, de fontos szempont a fenntarthatóság mellett az is, hogy ezek a befektetések felülteljesítik a piacot.
A világ legnagyobb alapkezelőjének számító BlackRock figyelmeztetést adott ki az alapjaiban megtalálható vállalatoknak: vagy elérik 2050-re a zéró kibocsátást vagy repülnek az alapkezelő portfólióiból – írja a Financial Times.
Egy dolog, hogy a koronavírus tavalyi berobbanása teljesen megváltoztatta az addigi életünket, de emellett igen meghatározóvá váló trendek kezdték erősen megvetni lábukat a vagyonkezelésben. A Capgemini elemzése szerint az egyik ilyen jövőt formáló trend minden bizonnyal a fenntartható befektetéseké, de ott van a mesterséges intelligencia és a digitális transzformáció is a sorban.
Márciusban lép életbe az EU új szabálya (Sustainable Finance Disclosures Regulation, SFDR) a befektetési alapok piacán, amely szélesebb körű tájékoztatást ír elő az alapok számára a portfóliójuk ESG-kockázatairól. A cél az lenne, hogy az átláthatóbb befektetések mellett egyre többeket ösztönözzenek a fenntarthatóságot szem előtt tartó befektetéseket választására – írja a Financial Times.
A PLOS One folyóiratban frissen megjelenő tanulmányukban a szerzők arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon kifizetődő volt-e olyan környezeti, társadalmi és technológiai megatrendekbe fektetni az elmúlt közel fél évtized során, 2015 és 2019 között, amelyek már jelenleg is meghatározzák a közbeszédet és a gazdaságpolitikai diskurzust, de a jövőben minden kétséget kizáróan drasztikus befolyással lesznek a mindennapi életünkre. Úgy találták, hogy a különféle ESG tematikák mentén való részvénybefektetések már a COVID-19 előtti világban is szép hasznot hajtottak a befektetőknek. A lentiekben az ő írásukat közöljük.
A tőzsde iránt érdeklődők már szinte fel sem tudnak csapni egy weboldalt, anélkül, hogy szembe ne jöjjön velük a mágikus ESG rövidítés (Environmental, Social, Governance), amit magyarul leginkább a társadalmi felelősségvállalás és környezettudatoság párosa ad vissza. A nagy kérdés, hogy jó választás-e az ESG címszót a zászlójukra tűző befektetési termékek irányába elmozdulni, és ha igen azon belül merre?
Idén is kiadták a világ legnagyobb műanyagszennyező cégeinek frissített listáját, amelynek első három helyezettje már harmadik éve ugyanaz a három vállalat: a Coca-Cola, a PepsiCo és a Nestlé – számol be a hírről a The Guardian.
Egy új normarendszer van születőben, amihez előbb-utóbb az egész piac alkalmazkodni fog és be fog épülni a vagyonkezelésbe – mondta el az egyre népszerűbb, fenntarthatósági elveken (ESG) alapuló befektetésekre utalva Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója. A szakember a Portfolio-nak adott interjúban kitért arra is, hogy az elmúlt években stagnált a befektetési alapok állománya, ami nagyban magyarázható a lakossági állampapírok elszívó hatásával. Ugyanakkor az is látszik, hogy mostanra szinte mindenki portfóliójában van már egy nagy adag MÁP+, e mellé keresnek majd alternatív megtakarítási eszközöket az emberek. Az Amundi vezére beszélt arról is, itthon milyen újítások jönnek ESG kapcsán a magyar alapoknál és melyek lesznek a befektetések világát leginkább meghatározó trendek.
Egészen hihetetlen hónapokat tudhatnak maguk mögött a fenntarthatósági célokat szem előtt tartó ESG-alapok: az idei első kilenc hónapban a bennük kezelt vagyon 64%-kal ugrott meg, a növekedés minden régióra és minden eszköztípusra kiterjedt. Ez az a befektetés, amelynek keresletét a koronavírus nem vetette vissza, sőt: idén sokkal több pénz áramlott ESG-alapokba, mint tavaly, és ez a jövőben is folytatódhat.
Tőzsdei kibocsátók számára az ESG térnyerése lehetőség és veszély is. Lehetőség a pozitív megkülönböztetésre, ezáltal több befektető, jobb értékeltség érhető el. De ha alapvető elvárássá válik, akkor, aki nem kezdi el időben, az több befektetőnél teljesen kimaradhat a befektethető univerzumból, ami az értékeltséget is lefelé módosíthatja, mondta el a Portfolio-nak Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója, akit a Magyar Közgazdasági Társaság Fenntarthatósági Szakosztálya tegnap újra elnökének választotta.
A Molt ismételten beválasztották a Down Jones Fenntarthatósági Világ Indexébe (DJSI) az Upstream és az Integrált Olaj- és Gázipari Vállalatok szegmensben, a 2020-as index felülvizsgálat során. Ez már az ötödik egymást követő alkalom, hogy elismerésre került a Mol fenntartható társaságirányítása, és bekerült a DJSI Világ Indexébe.
2020 elején szinte minden napra jutott egy befektetési trend, amiről a szakemberek beszéltek, a koronavírus kirobbanása aztán sok mindent felülírt, sok társadalmi és üzleti folyamat felgyorsult. A Portfolio Öngondoskodás 2020 konferenciáján a szakértők arról beszéltek, milyen változásokat hoznak a befektetések világában a felhőalapú szolgáltatások, és miért van az, hogy az ESG-befektetések sok esetben jobb hozamot jelentenek a hagyományos társaiknál.
A globális megatrendekre reflektáló NEXT alapcsaládjának új tagját indította el októberben a Budapest Alapkezelő Budapest NEXT Fenntartható Környezet Alap néven. Az újonnan indult alap az alapcsalád két korábbi tagját, a demográfiai változásokra és technológiai szektorra építő alapokat követi, és a környezettudatosság megatrendjére épít. Az alap olyan vállalatokba fektet, amelyek mindennapi működésük során kiemelt figyelmet szentelnek a környezetvédelemnek, elkötelezettek a globális ökológiai egyensúly fenntartásában - derül ki a Budapest Alapkezelő közleményéből.
Az Amundi Asset Management friss elemzése szerint a COVID-19-es járvány hosszú távú következményekkel jár majd a részvénybefektetések világában: egyre inkább előtérbe kerülnek az ESG-befektetések a tradicionális, nem ESG-személettel működő részvénybefektetésekkel szemben. Mindeközben egyre több vállalat tér át világszerte az ESG-szempontok szerinti működésre, azok a befektetők, akik időben felismerik a jövő ESG-bajnokait, jelentős hozamokat tehetnek zsebre.
A mai tanácsadáson szintén szóba került, hogy sok vállalkozó elfelejti beárazni a saját tulajdonában lévő eszközök...
Ellentmondásokkal van tele Trump programja, a döntéshozóknak nemcsak koherens elképzelés nincsenek, de valószínűleg... 
A társadalmi egyeztetésre meghirdetett biogázos és biometános pályázat nem a megszokott "pályázzunk egy eszközre"...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Milyen rejtett költségei vannak az ingatlanvásárlásnak? Alapvető költségek...
A helyi iparűzési adó (HIPA) adóalapjának csökkentési lehetőségei sok vállalkozás számára komoly kihívást... 
New Yorkban felépült a város első teljesen elektromos felhőkarcolója. A projekt az Egyesült Államokban egyedülálló...
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
