Nevet vált a CIB Alapkezelő
A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. a mai nappal felveszi anyavállalata nevét. A társaság által kibocsátott alapok vezető forgalmazója továbbra is a CIB Bank marad - derül ki a társaság közleményéből.
A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. a mai nappal felveszi anyavállalata nevét. A társaság által kibocsátott alapok vezető forgalmazója továbbra is a CIB Bank marad - derül ki a társaság közleményéből.
Bemutatta új útmutatóját a Budapesti Értéktőzsde, amely segítséget nyújt a hazai kibocsátóknak és más vállalatoknak, hogy sikeresen tudjanak eligazodni a fenntartható befektetések világában. A kiadvány támpontot nyújt abban, hogy hogyan tudnak a társaságok megfelelően felkészülni a változó igényekre és reagálni a befektetők új elvárásaira. Ennek megértése kulcsfontosságú, hiszen az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is figyelembe vevő befektetések egyre nagyobb közönséget hódítanak meg, és akik lemaradnak, azok a saját bőrükön érezhetik majd meg az ezzel járó hátrányokat.
A friss számok szerint az elmúlt öt évben valamivel jobban teljesítettek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási célokat (ESG) kitűző alapok a társaiknál, különösen a tavalyi, koronavírussal terhelt időszak emelkedett ki. Nem járt tehát hosszú távon rosszabbul az, aki ESG-alapokra váltott, sőt, a költségeken még spórolni is tudott.
Pár napja hatályba lépett a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló új EU-rendelet, amely uniós szinten a zöld pénzügyekkel kapcsolatban az egyik legfontosabb új tőkepiaci fejlemény. Az MNB vezetői körlevelet adott ki, amelynek célja, hogy útmutatást adjon a pénzügyi szervezeteknek az itthon és Európa-szerte kötelezően alkalmazandó jogszabály rendelkezéseinek egységes alkalmazására.
Továbbra is a rotáció a kulcsszó a nemzetközi részvénypiacokon. Amíg a kilábalás első hullámában a járvány miatt egyáltalán nem szenvedő technológiai papírok szárnyaltak, addig a vezető szerepet egyre inkább az értékalapon kezelt, hagyományosabb szektorok veszik át. Ezek egyikét a bányászati cégek jelentik, amelyekbe a piac egyre inkább beárazza a pandémia utáni világot, vagyis azt, hogy a megnyitások után ismét egyre több nyers- és alapanyagra lesz szükség. Megnéztük, hogy az ezekre építő nagy bányásztársaságok hogyan teljesítenek mostanában, és melyikben van fantázia a közeli és távoli jövőre nézve a technikai elemzés szemszögéből.
Március 10-én indult útnak az EU új, fenntarthatósággal kapcsolatos (Sustainable Finance Disclosure Regulation, SFDR) szabályozása, amelynek célja, hogy átláthatóbbá, transzparensebbé tegye a fenntartható befektetéseket, nem utolsó sorban pedig gátat szabjon a csak nevükben fenntarthatónak titulált termékeknek (green wahing). Itthon az alapkezelők igyekeznek megfelelni az új elvárásoknak, de nem mondhatnánk, hogy tolonganának a zöld alapok a piacon, ugyanis jelenleg három olyan magyar alap van, amely ESG-minősítéssel bír a BAMOSZ szerint.
A BlackRock az ügyfeleivel közölte, hogy az új , EU-s fenntarthatósági irányelv szerint a 2 ezermilliárd eurós kezelt vagyonának 17%-a esik a fenntartható kategóriába – számol be a hírről a Reuters.
A közműszektor kevésbé érzékelte a koronavírus-járvány hatásait, hiszen olyan alapszükségleteket biztosít, amelyek nem helyettesíthetőek. A Veolia Magyarország több mint 600 ezer lakos éves villamosenergia fogyasztását biztosította tavaly, melyek nagy része megújuló energiaforrásokat hasznosít, de emellett távfűtésről és ivóvízről is gondoskodik. Hatalmas kihívást jelent az energiatermelés, és az erőforrásokkal való gazdálkodás fenntarthatóvá tétele, miközben a világ energiaéhsége egyre nő. Hazánkban is átalakulás látható, az országban megmaradt széntüzelésű erőművek sorra állnak át biomassza tüzelésre, de vannak ígéretes kezdeményezések a geotermikus és földgáz energiaforrások kiaknázására is. Fontos a körkörös gazdaság kialakítása, de azt úgy kell alakítani, hogy figyelembe vegye a helyi adottságokat és közösségi igényeket. Emellett pedig olyan szabályozói környezetre van szükség, amely képes segíteni a különböző forrásokra épülő energiatermelő egységek létesítését, vagy éppen korszerűsítését, valamint támogatja azok integrációját, mondta el a Portfolio-nak Palkó György, a Veolia Magyarország elnök-vezérigazgatója, akivel a társaság kilátásairól, hazai tevékenységeiről és terjeszkedési céljairól is beszélgettünk.
Elképesztő évet zárt tavaly a hazai befektetési alapok többsége ahhoz képest, milyennek tűnt márciusban a koronavírus-helyzet. A legjobb hozamot kétség kívül részvényalapokkal lehetett elérni, ezen belül is azok tudtak igazán szép hozamokat zsebre tenni, akik megatrendekre, innovációra és fenntarthatóságra építő befektetést választottak. A számok, a világ átalakulása, a befektetők hozzáállása azt bizonyítja: nem új hóbort ez, hanem egy születőben lévő új norma a befektetésekben. Minderről Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési- és termékfejlesztési igazgatójával beszélgetett elemzőnk, Árgyelán Ágnes.
A fenntarthatóság és környezetvédelem tízből nyolc személy számára fontos Magyarországon, de többségében csak olyan lépéseket hajlandóak a mindennapokban megtenni, amelyek nem igényelnek komolyabb lemondást vagy erőbefektetést. A fenntartható befektetési lehetőségek ismertsége még alacsony, de tízből hatan igénybe vennék az ilyen befektetési módokat, azonban, ha cserébe némileg kisebb hozam érhető el, már csak minden harmadik személy nyitott a használatra.
Míg Lengyelországban az ingatlanbefektetők több mint 20 százaléka támogatja a társadalmilag felelős befektetéseket (ESG-minősített projektek), ami világszerte is a legmagasabbak közé tartozik, addig Magyarországon és Csehországban azon befektetők aránya magas, 40 százalék körüli, akiket az ESG szempontok a befektetési döntések során egyáltalán nem motiválnak - tette közzé az RICS Global Commercial Property Monitor eredményeit a Property Forum.
253 európai alap befektetési profilját változtatták meg tavaly az alapkezelők annak érdekében, hogy kiszolgálják az egyre nagyobb igényt a fenntartható befektetések iránt. Ezzel pedig az Európában kezelt ESG-alapok vagyona 1100 milliárd euróra nőtt – írja a Morningstar adataira hivatkozva a Financial Times.
1600 milliárd dollár fölé ugrott a fenntarthatósági célokat figyelembe vevő ESG-alapok kezelt vagyona a világon tavaly, ami azt jelenti, hogy 2017 óta tízszeres emelkedést láthattunk. A Société Generale elemzése szerint még csak most jön a java, a befektetők egyre tudatosabban választanak, de fontos szempont a fenntarthatóság mellett az is, hogy ezek a befektetések felülteljesítik a piacot.
A világ legnagyobb alapkezelőjének számító BlackRock figyelmeztetést adott ki az alapjaiban megtalálható vállalatoknak: vagy elérik 2050-re a zéró kibocsátást vagy repülnek az alapkezelő portfólióiból – írja a Financial Times.
Egy dolog, hogy a koronavírus tavalyi berobbanása teljesen megváltoztatta az addigi életünket, de emellett igen meghatározóvá váló trendek kezdték erősen megvetni lábukat a vagyonkezelésben. A Capgemini elemzése szerint az egyik ilyen jövőt formáló trend minden bizonnyal a fenntartható befektetéseké, de ott van a mesterséges intelligencia és a digitális transzformáció is a sorban.
Márciusban lép életbe az EU új szabálya (Sustainable Finance Disclosures Regulation, SFDR) a befektetési alapok piacán, amely szélesebb körű tájékoztatást ír elő az alapok számára a portfóliójuk ESG-kockázatairól. A cél az lenne, hogy az átláthatóbb befektetések mellett egyre többeket ösztönözzenek a fenntarthatóságot szem előtt tartó befektetéseket választására – írja a Financial Times.
A PLOS One folyóiratban frissen megjelenő tanulmányukban a szerzők arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon kifizetődő volt-e olyan környezeti, társadalmi és technológiai megatrendekbe fektetni az elmúlt közel fél évtized során, 2015 és 2019 között, amelyek már jelenleg is meghatározzák a közbeszédet és a gazdaságpolitikai diskurzust, de a jövőben minden kétséget kizáróan drasztikus befolyással lesznek a mindennapi életünkre. Úgy találták, hogy a különféle ESG tematikák mentén való részvénybefektetések már a COVID-19 előtti világban is szép hasznot hajtottak a befektetőknek. A lentiekben az ő írásukat közöljük.
A tőzsde iránt érdeklődők már szinte fel sem tudnak csapni egy weboldalt, anélkül, hogy szembe ne jöjjön velük a mágikus ESG rövidítés (Environmental, Social, Governance), amit magyarul leginkább a társadalmi felelősségvállalás és környezettudatoság párosa ad vissza. A nagy kérdés, hogy jó választás-e az ESG címszót a zászlójukra tűző befektetési termékek irányába elmozdulni, és ha igen azon belül merre?
Idén is kiadták a világ legnagyobb műanyagszennyező cégeinek frissített listáját, amelynek első három helyezettje már harmadik éve ugyanaz a három vállalat: a Coca-Cola, a PepsiCo és a Nestlé – számol be a hírről a The Guardian.
Egy új normarendszer van születőben, amihez előbb-utóbb az egész piac alkalmazkodni fog és be fog épülni a vagyonkezelésbe – mondta el az egyre népszerűbb, fenntarthatósági elveken (ESG) alapuló befektetésekre utalva Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója. A szakember a Portfolio-nak adott interjúban kitért arra is, hogy az elmúlt években stagnált a befektetési alapok állománya, ami nagyban magyarázható a lakossági állampapírok elszívó hatásával. Ugyanakkor az is látszik, hogy mostanra szinte mindenki portfóliójában van már egy nagy adag MÁP+, e mellé keresnek majd alternatív megtakarítási eszközöket az emberek. Az Amundi vezére beszélt arról is, itthon milyen újítások jönnek ESG kapcsán a magyar alapoknál és melyek lesznek a befektetések világát leginkább meghatározó trendek.
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Tegnap óta megszűntek a régi lakossági számlacsomagok a Raiffeisennél (kivéve a 26 év alattiak Yello számlacsomagja...
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD... 
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
